Elvehetik az óvodákat is az önkormányzatoktól

Belpol

Úgy értesültünk, a kormány nem tett le arról, hogy tovább szalámizza a pedagógustársadalmat.

Az 2019-es helyhatósági választások előtt már felmerült, hogy a kormány elvenné az ökormányzatoktól az óvodákat, de később elült az ügy. A Narancs.hu viszont úgy értesült, hogy a kabinet tovább sem tett le erről a tervéről.

„Ehhez csak a jogalkotói akarat kell, minden további nélkül megvalósítható” – mondta érdeklődésünkre Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke megkeresésünkre.

Felmerül a kérdés, hogy milyen intézményes rendszerben működhetnének tovább az óvodák? A szakember szerint meglenne a helyük, ugyanis értesülései szerint a Belügyminisztérium oktatási osztályát kibővítették. „Egyszer már fordultunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához, akkor cáfolták, hogy ilyen terveik lennének” – tette hozzá.

Totyik Tamás elmondta: jelenleg a pedagógustársadalom nagyjából 150 ezer főállású munkavállalóból áll. A közelmúltban leválasztották a szakképzést, így „benne van a pakliban, hogy tovább szalámizzák” a területet, hiszen könnyebben lehetne a pedagógusokat kezelni, illetve egymással szembeállítani őket.

„Ügyes taktika. A bölcsődés SNI-s (sajátos nevelési igényű – a szerk.) gyerekek után jár pótlék, viszont az SNI-s óvodások után nem. Próbálják megosztani az egyes társadalmi és szakmai csoportokat” – mondta az alelnök.

Szerinte az is elképzelhető, hogy idővel a bölcsődéket is elveszik, hiszen a kormány ki akarja üríteni az önkormányzatokat. „Intenzív tárgyalások folynak arról, hogy a vidéki kisiskolákat megszüntessék, de legalább a felső tagozatokat, mert nem tudják ellátni a feladatokat” – tette hozzá.

false

 

MTI/Czeglédi

Széthúzás

Az elkövetkező években tömeges nyugdíjaztatás várható az oktatásban, ami azt jelenti, hogy egyes területeken majdnem négyszer annyian fognak nyugdíjba menni, mint ahányan lediplomáznak. A szakember szerint ezzel már most foglalkozni kellene, viszont egy esetleges átalakítás ezt a problémát alapvetően nem oldaná meg.

„A pedagógushiányt azzal lehet mérsékelni, ha a pályakezdők tisztességes bért kapnak. A garantált bérminimum 210 ezer forint, ami azt jelenti, hogy egy szakmunkás képesítéssel rendelkező dajka jobban keres, mint egy diplomás óvónő” – mondta Totyik Tamás. Hozzátette, természetesen nem a dajkák bérét sokallja, de ez a helyzet nem segít a pedagógusok társadalmi megbecsültségén.

A szakember elmondta, nem látszik, hogy az állami költségvetésben jelentősen nőtt volna a közoktatásra fordított összeg mértéke. „A szakképzésben dolgozó munkatársaknak 30 százalékos béremelést ígértek. Tudjuk, hogy ez nem fog megvalósulni, sőt, vannak olyan hírek is, hogy egyeseknek 20 százalékkal kevesebb lesz a fizetése” – fogalmazott.

Társadalmi egyeztetés nélkül

Az óvoda 3 éves kortól kötelező mindenkinek, a PSZ alelnök szerint a kötelező 6 évesek beiskolázásáról szóló szabályt pedig azért hozták létre, hogy a felszabaduló helyekre be lehessen vinni a kisebb gyerekeket.

Személy szerint nem tartja ezt rossz szándékú döntésnek, ugyanis a hátrányos helyzetű gyermekeknél a vitaminforrások pótlásának, az egészséges étkeztetésnek, illetve a szocializációnak nincs más helye, csak az óvoda. „A korai gyermekfejlesztés a legfontosabb, de ehhez a feltételeket is meg kellene teremteni: felszerelt tantermekre, képzett szakemberekre van szükség. Megfelelő értelmi, érzelmi neveléshez kell jutniuk minél hamarabb, és akkor általános iskolában könnyebb lesz nekik” – mondta.

Totyik Tamás emlékeztetett, a hatévesek kötelező beiskolázásáról is úgy hoztak meg egy jogszabályt, hogy nem folytattak társadalmi vitát, csak bizonyos szervezetek véleményét kérték ki. A döntés miatt 30 százalékkal nőhet az első osztályba beiskolázottak száma, így Közép–Magyarországon összeomolhat a rendszer, hiszen nincs elég tanterem és pedagógus.

„Kőbányán jelenleg azt mérik fel, hogy hány konténer tanteremre lenne szükség. Mindez azt bizonyítja: nem gondolták végig döntésük következményeit” – mondta a szakember.

(Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amint reagálnak, frissítjük cikkünket).

További túlórázásra kényszerítenék a tanárokat: kieshetnek a közalkalmazotti státuszból?

Információink szerint erre készülhetnek az Emmi-ben, ami jelentősen megnehezítheti a tanárok életét. Több forrásból úgy értesültünk, hogy a kormány jelentős mértékben átszabná a pedagógusok státuszára vonatkozó szabályokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) még 2019 tavaszán jelentette be, hogy készül egy ún. pedagógus státusztörvény: forrásaink úgy tudják, ennek része lehet majd a pedagógusok jogviszonyának átalakítása.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.