Elvehetik az óvodákat is az önkormányzatoktól

Belpol

Úgy értesültünk, a kormány nem tett le arról, hogy tovább szalámizza a pedagógustársadalmat.

Az 2019-es helyhatósági választások előtt már felmerült, hogy a kormány elvenné az ökormányzatoktól az óvodákat, de később elült az ügy. A Narancs.hu viszont úgy értesült, hogy a kabinet tovább sem tett le erről a tervéről.

„Ehhez csak a jogalkotói akarat kell, minden további nélkül megvalósítható” – mondta érdeklődésünkre Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke megkeresésünkre.

Felmerül a kérdés, hogy milyen intézményes rendszerben működhetnének tovább az óvodák? A szakember szerint meglenne a helyük, ugyanis értesülései szerint a Belügyminisztérium oktatási osztályát kibővítették. „Egyszer már fordultunk az Emberi Erőforrások Minisztériumához, akkor cáfolták, hogy ilyen terveik lennének” – tette hozzá.

Totyik Tamás elmondta: jelenleg a pedagógustársadalom nagyjából 150 ezer főállású munkavállalóból áll. A közelmúltban leválasztották a szakképzést, így „benne van a pakliban, hogy tovább szalámizzák” a területet, hiszen könnyebben lehetne a pedagógusokat kezelni, illetve egymással szembeállítani őket.

„Ügyes taktika. A bölcsődés SNI-s (sajátos nevelési igényű – a szerk.) gyerekek után jár pótlék, viszont az SNI-s óvodások után nem. Próbálják megosztani az egyes társadalmi és szakmai csoportokat” – mondta az alelnök.

Szerinte az is elképzelhető, hogy idővel a bölcsődéket is elveszik, hiszen a kormány ki akarja üríteni az önkormányzatokat. „Intenzív tárgyalások folynak arról, hogy a vidéki kisiskolákat megszüntessék, de legalább a felső tagozatokat, mert nem tudják ellátni a feladatokat” – tette hozzá.

false

 

MTI/Czeglédi

Széthúzás

Az elkövetkező években tömeges nyugdíjaztatás várható az oktatásban, ami azt jelenti, hogy egyes területeken majdnem négyszer annyian fognak nyugdíjba menni, mint ahányan lediplomáznak. A szakember szerint ezzel már most foglalkozni kellene, viszont egy esetleges átalakítás ezt a problémát alapvetően nem oldaná meg.

„A pedagógushiányt azzal lehet mérsékelni, ha a pályakezdők tisztességes bért kapnak. A garantált bérminimum 210 ezer forint, ami azt jelenti, hogy egy szakmunkás képesítéssel rendelkező dajka jobban keres, mint egy diplomás óvónő” – mondta Totyik Tamás. Hozzátette, természetesen nem a dajkák bérét sokallja, de ez a helyzet nem segít a pedagógusok társadalmi megbecsültségén.

A szakember elmondta, nem látszik, hogy az állami költségvetésben jelentősen nőtt volna a közoktatásra fordított összeg mértéke. „A szakképzésben dolgozó munkatársaknak 30 százalékos béremelést ígértek. Tudjuk, hogy ez nem fog megvalósulni, sőt, vannak olyan hírek is, hogy egyeseknek 20 százalékkal kevesebb lesz a fizetése” – fogalmazott.

Társadalmi egyeztetés nélkül

Az óvoda 3 éves kortól kötelező mindenkinek, a PSZ alelnök szerint a kötelező 6 évesek beiskolázásáról szóló szabályt pedig azért hozták létre, hogy a felszabaduló helyekre be lehessen vinni a kisebb gyerekeket.

Személy szerint nem tartja ezt rossz szándékú döntésnek, ugyanis a hátrányos helyzetű gyermekeknél a vitaminforrások pótlásának, az egészséges étkeztetésnek, illetve a szocializációnak nincs más helye, csak az óvoda. „A korai gyermekfejlesztés a legfontosabb, de ehhez a feltételeket is meg kellene teremteni: felszerelt tantermekre, képzett szakemberekre van szükség. Megfelelő értelmi, érzelmi neveléshez kell jutniuk minél hamarabb, és akkor általános iskolában könnyebb lesz nekik” – mondta.

Totyik Tamás emlékeztetett, a hatévesek kötelező beiskolázásáról is úgy hoztak meg egy jogszabályt, hogy nem folytattak társadalmi vitát, csak bizonyos szervezetek véleményét kérték ki. A döntés miatt 30 százalékkal nőhet az első osztályba beiskolázottak száma, így Közép–Magyarországon összeomolhat a rendszer, hiszen nincs elég tanterem és pedagógus.

„Kőbányán jelenleg azt mérik fel, hogy hány konténer tanteremre lenne szükség. Mindez azt bizonyítja: nem gondolták végig döntésük következményeit” – mondta a szakember.

(Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amint reagálnak, frissítjük cikkünket).

További túlórázásra kényszerítenék a tanárokat: kieshetnek a közalkalmazotti státuszból?

Információink szerint erre készülhetnek az Emmi-ben, ami jelentősen megnehezítheti a tanárok életét. Több forrásból úgy értesültünk, hogy a kormány jelentős mértékben átszabná a pedagógusok státuszára vonatkozó szabályokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) még 2019 tavaszán jelentette be, hogy készül egy ún. pedagógus státusztörvény: forrásaink úgy tudják, ennek része lehet majd a pedagógusok jogviszonyának átalakítása.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.