Több forrásból úgy értesültünk, hogy a kormány jelentős mértékben átszabná a pedagógusok státuszára vonatkozó szabályokat.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) még 2019 tavaszán jelentette be, hogy készül egy ún. pedagógus státusztörvény: forrásaink úgy tudják, ennek része lehet majd a pedagógusok jogviszonyának átalakítása. Az elmúlt napokban több olyan tanárral is beszéltünk, akik azt mondták, a tervezés alatt álló javaslatról folyamatosan szivárognak hozzájuk információk. Az államosított intézmények fenntartójánál, a Klebelsberg Központban (KK), a tankerületi központokban és a szakszervezeteknél olyan információk keringnek, hogy még a tanárok közalkalmazotti státusza is megszűnhet.
Még az ágazat is húzza őket
Megkerestük a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnökét, hogy mit tud a készülő javaslatról. Gosztonyi Gábor azt mondta a Narancs.hu-nak, hogy nekik nincs érdemi információjuk hiteles helyről. Ez azért is furcsa, mert egy stratégiai megállapodás értelmében az Emmi-nek nemcsak a véleményezés, de a törvény előkészületének folyamatába is be kellene vonnia a PSZ-t.
„2010 óta több mint 20 féle jogállású törvény van érvényben: ilyena rendőrségi, a honvédelmi, az egészségügyi, a köztisztviselői és az önkörmányzati tisztviselői. Minden jel afelé mutat, hogy a közalkalmazotti törvényt vagy ki akarják üresíteni, vagy meg akarják szüntetni, és helyette különböző ágazati törvényeket hoznak létre. Erre utaló jel lehet az is, hogy 2008 óta nem nyúltak hozzá a közalkalmazotti bértáblához” – mondta Gosztonyi.
A szakszervezeti vezető nem tudja, hogy a státusztörvény milyen következményeket vonhat maga után. Módosíthatják a nemzeti köznevelési törvényt, ami egy új bértáblát jelentene, de az is lehet, hogy megismétlődik az, ami a szakképzési dolgozókkal, tanárokat: egyszerűen áthelyezik őket minden egyeztetés nélkül a munkatörvény hatálya alá. (Mint ismeretes, a szakképzés nem a KK alá tartozik, hanem Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium a felügyeleti szerve.)
Az is előfordulhat, hogy a pedagógusoknak külön jogállása lesz. „Ezek puszta fikciók és találgatások, semmi konkrétum nem áll a rendelkezésünkre. Minden lehet igaz, és az ellenkezője is” – mondta Gosztonyi.
| ||
Megoldható: fizetni kell
A lapunk által megkeresett tanárok – akik úgy hallották, meg fog szűnni a közalkalmazotti státuszuk – szerint ennek az az oka, hogy kevés a pedagógus, és nem tudják a helyettesítést az iskolák megoldani, viszont egy új szabályozási rendszerben többet dolgoztathatnák őket.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2019 második negyedévében 4537 üres álláshely volt az oktatásban. 2016 első negyedévéhez képes 806 fővel több ember hiányzik az iskolákból, hiszen az akkor betöltetlen állások szám 3737 volt. Szakszervezeti becslések szerint átlagban hetvenen látják el száz pedagógus munkáját, ráadásul a következő 15 évben 60-70 ezren elérik a nyugdíjkorhatárt.
Gosztonyi szerint a helyettesítést nagyon egyszerűen meg lehetne oldani azzal, ha tisztességes bért fizetnének a pedagógusoknak: egyrészt nem kéne ennyit helyettesíteni, mert a státuszok be lennének töltve, másfelől pedig jelenleg heti 22 - 26 órás felosztásban ugyanannyit keres az a tanár, aki heti 26 órát tart meg, mint aki 22-öt. Ez az ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt foglalja magába, ami a teljes munkaidő (heti 40 óra) 55 - 65 százaléka. Ebben az időkeretben rendelhető el a pedagógusok számára a tanórai és egyéb foglalkozások megtartása. (A tanárok munkaidejének szabályozását itt olvashatja el).
„Ha fix óraszámot határozunk meg, akkor teljesen világos, hogy mindent, ami afölött van, azt azonnal ki kell fizetni. Játszanak a számokkal: ha valakinek csak 23 órája van eredetileg, akkor simán beküldik 26 órára, mert nem kell kifizetni, de ez azt jelenti, hogy a 26 órán felül is az iskolában van” – mondta az alelnök.
Itt érdemes hozzátenni, a Munkatörvénykönyve szerint a napi munkaidő mértéke 8 óra (ezt hívják általános teljes munkaidőnek), viszont a felek a munkaviszonyokra vonatkozó szabályok keretei között ezt megemelhetik 12 órára is. A munkaidő mennyiségéről való megállapodás során nincs döntő szava a munkavállalónak, legtöbbször a munkáltató dönti el, hogy hány órás státuszt akar felajánlani. (A témáról itt olvashat bővebben)
A szakszervezeti vezető hozzátette, a napi 2, a heti 6 és a tanévre számított 30 órán felüli helyettesítést azonnal ki kell fizetni, de ezt sem szokták betartani. „Az új KRÉTA rendszerben (digitális ügyintéző, adatrögzító rendszer a pedagógusok számára – a szerk.) finoman szólva is le vannak tilva a kollégák arról, hogy az összes helyettesítést beírják” – állította.
Ezen túlmenően bevezettek két fogalmat, az eseti helyettesítést és az állandó helyettesítést. Utóbbi a be nem tölött pedagógus státuszára, valamint a két hétnél több időre kiírt pedagógus helyettesítésére vonatkozik: „Ezt az első pillanattól fogva fizetni kéne, külön megbízási szerződés alapján, ami ugyancsak nem történik meg. Ezért van ekkora feszültség”.
(Megkerestünk az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amint megkapjuk a válaszokat, frissítjük cikkünket).
