A Pikó-kampány tanulságai: „Azt üzentük, hogy a NER-rel van bajod, az önkormányzati választás az első, ahol tehetsz valamit”

Belpol

Hogyan szőtte át a feminizmus Pikó András kampányát? Van-e hasonlóság a barcelonai és a józsefvárosi kampány között? És mit csinál egy civil szervezet, ha bejut az önkormányzatba?

„Sosem felejtjük el, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk!” – lóg a felirat Barcelona frissen megválasztott polgármesterének irodájának ajtaján. Ez Pau Faus 2016-os dokumentumfilmjének, az Alcaldessa-nak (magyarul Adát polgármesternek!) az utolsó képkockája. A spanyol filmes alkotása Ada Colau, az aktivistából lett polgármester kampányát és polgármesteri székbe jutását követi végig. Ezt a filmet tűzte műsorára a Közélet Iskolája és a Friedrich Ebert Stiftung közös filmklubja is kedden este. A filmklub-sorozatban „a nők szerepét és a nemek közötti egyenlőség kérdését vizsgáljuk meg társadalmi mozgalmakban és szerveződésekben olyan témákat érintve, mint a klímaváltozás, feminista mozgalom és politikai részvétel” – írják a szervezők.

Adát polgármesternek!

A film Ada Colau hihetetlen egy éves útját követi végig az aktivizmustól a hivatásos politikáig. A bensőséges portré Colau videónaplója segítségével páratlan közelségből mutatja be az épp kialakuló új civil-politikai platformot, aminek élére állva Colau Barcelona polgármestere lett.

Hasonló kampány

Az Alcaldessa című dokumentumfilm „Ada videónaplója segítségével páratlan közelségből mutatja be az épp kialakuló új civil-politikai platformot, aminek élére állva Barcelona polgármestere lett. A film a dél-európai politikai változásokra reflektál, miközben egy olyan nő belső küzdelmét is látjuk kibontakozni, aki fél azzá a politikai szereplővé válni, akit oly sokszor ő maga is kérdőre vont”. Amellett, hogy a film mindezt kitűnően mutatja be, különösen sok érdekességet tartogat azoknak, akik végigkövették az október 13-i önkormányzati választások kampányát. Sok hasonlóságot látni ugyanis az Ada mögött álló, társadalmi mozgalmakból és progresszív baloldali pártokból alakult Barcelona en Comú kampánya és akár Karácsony Gergely főpolgármesteri, akár Pikó András VIII. kerületi kampánya között. Az alulról jövő kezdeményezés, a civilek és aktivisták alkotta bázis, egy erős szlogen és logó, vagy a részvételiség hangsúlyozása mind-mind olyan elem, ami ezeket a kampányokat közös platformra helyezi.

Udvarhelyi Tessza, Pikó András és csapatának kampányfőnöke többször mesélt is arról, hogy az olyan külföldi példák, mint a barcelonai, vagy a zágrábi és pozsonyi civil győzelmek hogyan inspirálták a magyar civil közösségeket. 2019 tavaszán, amikor a tét az volt, hogy Ada Colau meg tudja-e tartani polgármesteri székét, Udvarhelyi részt vett a Barcelona en Comú nemzetközi bizottságának szervezésében az újraválasztási kampány utolsó hetén. Magyarországot Udvarhelyin kívül még Balogh Samu képviselte, aki Karácsony Gergely kampányában többek között a program írásáért felelt, majd a választás után ő lett a kabinetfőnök.

A csapat

A csapat

Fotó: C8 Civilek Józsefvárosért Facebook-oldala

 

Kőkeményen politizáló civilek

A dokumentumfilmet követően a C8 – Civilek Józsefvárosért tagjai meséltek tapasztalataikról, a Józsefvárosban megélt kihívásokról, reflektálva arra is, hogy ők maguk milyen hasonlóságokat érzékeltek a barcelonai mintával. „Kezdettől fogva fontos volt az önazonosság, hogy vállaljuk fel az identitásunkat, azt, hogy én egy liberális újságíró vagyok, hogy hajléktalan embereken segítettem és a menekülteknek 2015-ben, a Keleti pályaudvarnál” – mondta Pikó András, aki szerint amellett, hogy a civilséget hangsúlyozták, kezdettől fontos volt, hogy kiemeljék: kőkeményen politizálnak. „Azt üzentük, hogy a NER-rel van bajod, az önkormányzati választás az első, ahol tehetsz valamit.”

Ahogy már sokszor máskor, most is elmondták, hogy az ominózus házkutatás után sok minden megváltoztatott. „Akkor azért nagyon szétestünk – mondta Pikó. – Ráadásul egy belső felmérés azt mutatta, hogy nagyon le vagyunk maradva, semmi esélyünk nyerni. Úgyhogy hoztunk egy döntést – utólag kiderült, hogy nagyon jól tettük –, abbahagytunk minden cukiskodást és nekiálltunk végigkopogtatni az egész kerületet. És amikor azt mondtam, hogy jó estét kívánok, Pikó András vagyok, az ellenzék polgármester-jelöltje és azért jöttem, hogy bemutatkozzak, akkor behívtak vacsorázni. Mert még soha senki nem beszélt így velük. Ezzel nyertük meg a választást.” Pikó szerint az is sokat lendített a helyzetén, hogy amikor kikerültek a kerületbe a plakátok, az emberek végre össze tudták kötni a „bringás nagydarab csávót, aki minden nap keresztülbiciklizik a kerületen” azzal, akinek az arcát a plakátokon látták és aki bekopogtatott hozzájuk.

Kezükbe vették

Az idei októberi önkormányzati választáson számos olyan településen taroltak a civilek, ahol korábban évekig fideszes uralom volt. Megnéztük, hogyan kampányoltak és mi lehetett a sikerük kulcsa. „Közügyekkel 2016 közepén kezdtem foglalkozni, az elkerülő út miatt kerestem meg az akkori helyi képviselőt. Ő egyszer kijött ugyan a helyszínre, de utána semmiben sem segített.

Feminizmus és hogyan tovább

Udvarhelyi Tessza emellett kiemelte a kampány feminista arculatát, azt, hogy „nagyon sok nő dolgozott a kampányban, de nemcsak dolgoztak, hanem döntéshozó pozícióban is voltak. A kampány három legfontosabb pozícióját – a jelöltön kívül – nők foglalták el: a kampányfőnök, a kommunikációs vezető és a toborzás-koordinátor is nő volt.” Udvarhelyi szerint a C8-ban egyébként is egyfajta természetes feminizmus van jelen, ami azt jelenti, hogy férfiak és nők egyaránt végeznek kisebb és nagyobb, gondoskodó és döntéshozó feladatokat, mindezt pedig még csak át sem kell beszélni, magától alakul így. „A kampányban megvalósult a nemi egyenlőség, a hivatali munkában is sok nő vesz részt, a képviselők között viszont alig találni nőt” – mondta a kampányfőnök és hozzátette, éppen ezért bőven van még min javítani és dolgozni.

Nyertünk!

Nyertünk!

Fotó: C8 Civilek Józsefvárosért Facebook-oldala

 

Adódik azonban a kérdés, hogy egy olyan helyzetben, amikor egy civil szervezet tagjai „bemennek az önkormányzatba”, mi lesz magával a civil szervezettel, hogyan él tovább és honnan szerez utánpótlást. A C8 esetében sokat segített az, hogy a kampány során sokan csatlakoztak a szervezethez is, míg korábban harmincnál kevesebben voltak, a tagok közül pedig 10-12-en voltak igazán aktívak, most majdnem hatvanan vannak, nagyjából 30-35 aktív fővel.

„Kint is vagyunk és bent is vagyunk, amit nem egyszerű menedzselni. Hogy egyszerre ülünk az önkormányzatban és töltjük be a watchdog szerepét – mondta Pikó András. – Tény, hogy a szervezet egyfajta intézményesülési válságban van. De majd ezt is megoldjuk.”

Figyelmébe ajánljuk