Elvették Scmidt Máriától a Sorsok Háza projektet

  • narancs.hu
  • 2019. június 4.

Belpol

Az utód azt ígéri, olyan kiállítást fog tervezni, amely nem hallgatja el a holokauszt magyar felelősséget sem.

Kirakták Schmidt Máriát a Sorsok Háza projektből – írja az Index. A hírt Köves Slomó erősítette meg a Jerusalem Postnak. A holokausztot bemutató múzeum kiállítási tartalmáért a jövőben a jeruzsálemi Jad Vasem ( Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága) korábbi vezetője lesz felelős.

Köves Slomóval készült interjúnkat a Sorsok Házával kapcsolatban itt olvashatja.

„Elfogadtuk az ajánlatot"

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija csak úgy vállalta a megszólalást a Narancsban, ha véleménycikket közölhet vagy interjút adhat a témában. Ez utóbbi lehetőséggel éltünk. Magyar Narancs: Hogyan lett az EMIH a Sorsok Háza tulajdonosa és fenntartója? Köves Slomó: 2013-ban volt egy zsidó kerek­asztal, ahol először hallottam a Sorsok Háza projektről.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.