Értetlenül áll az ELTE Társadalomtudományi Kara a gender szak bezárása előtt

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 12.

Belpol

Miért nem értik? Mit nem értenek?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara (ELTE TÁTK) értetlenül áll az előtt, hogy a magyar kormány mindenféle szakmai indoklás és előzetes kifogás nélkül egy tudományos akkreditációval rendelkező szak bezárására készül – áll abban a közleményben, amit Juhász Gábor, a TÁTK dékánja tett közzé a kar honlapján szombat este.

Mint ismert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a hét elején közölte az egyetemmel, hogy rendeletmódosítás keretében készül megszüntetni az intézményben egy éve indult társadalmi nemek tanulmánya szakot, a gender szakot. Az ELTE 24 órát kapott arra, hogy véleményezze a döntést, aminek értelmében nemcsak a most működő szakokat kell megszüntetni (az ELTE-n kívül a Közép-európai Egyetemen, a CEU-n működik még ilyen szak), hanem ezentúl egyetlen magyar felsőoktatási intézményben sem lehet társadalmi nemek tanulmánya szakot indítani.

A tervezet nyilvánosságra kerülését követően először az Emmi napokig hallgatott, majd gazdasági racionalitással indokolta a döntést, míg az ELTE közölte, hogy tiszteletben tartja a kormány határozattervezetét, ami lényegében elrendeli a szak bezárását.

Az ELTE oktatója elkeserítőnek tartja egyeteme tegnapi reakcióját

Gregor Anikó nem ért egyet a kihátrálással. „Az ELTE-s társadalmi nemek mesterszak egyik oktatójaként az ELTE tegnapi sajtónyilatkozatát elkeserítőnek tartom.

Az ELTE TÁTK közleményében Juhász Gábor dékán többek között arról tájékoztat, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés 12 évvel ezelőtt került fel a felsőoktatási szakok jegyzékébe. Míg egy 2016-os Emmi-rendelet alapján megtörtént a szak felülvizsgálata, ahol „egyetlen minisztérium, tudományos, szakmai vagy társadalmi szervezet észrevételt, megjegyzést, aggályt vagy kritikát a szak tartalmával kapcsolatosan nem fejtett ki”.

„Értetlenül állunk az előtt, hogy az Emmi egy alig 2 évvel ezelőtti, saját hatáskörében elfogadott rendeletének egy konkrét mesterszakra vonatkozó alpontját indokolás, illetve a szakot működtető egyetemek felé előzetes kifogás emelése, a képzési és kimeneti követelmények újbóli felülvizsgálatának elrendelése nélkül azért módosítja, hogy – ahogyan az előterjesztésből egyértelműen kiderül – az egyébként érvényes tudományos akkreditációval rendelkező szak megszűnjön. Ezt az eljárást a felsőoktatás és a tudomány Alaptörvényben rögzített autonómiája szempontjából aggályosnak tartjuk.

A közlemény szerint a mesterszak oktatói bármikor szívesen folytatnak szakmai vitát a szakról, a annak rendeleti úton történő megszüntetése azonban azt a látszatot kelti, hogy „érdemi viták nélkül kerülhetnek megszüntetésre tudományos fórumok által megméretett szakok”.

„Aggályosnak tartjuk, hogy az előterjesztés olyan szak megszüntetését irányozza elő, ami a férfiak és nők közötti társadalmi viszonyokkal és nemi egyenlőtlenségekkel, így a család és a népesedés kérdéseivel, mindezek magyarországi és globális gazdasági és kulturális okaival és következményeivel foglalkozó szakemberek hosszútávú utánpótlását biztosíthatja.”

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.