Értetlenül áll az ELTE Társadalomtudományi Kara a gender szak bezárása előtt

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 12.

Belpol

Miért nem értik? Mit nem értenek?

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara (ELTE TÁTK) értetlenül áll az előtt, hogy a magyar kormány mindenféle szakmai indoklás és előzetes kifogás nélkül egy tudományos akkreditációval rendelkező szak bezárására készül – áll abban a közleményben, amit Juhász Gábor, a TÁTK dékánja tett közzé a kar honlapján szombat este.

Mint ismert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a hét elején közölte az egyetemmel, hogy rendeletmódosítás keretében készül megszüntetni az intézményben egy éve indult társadalmi nemek tanulmánya szakot, a gender szakot. Az ELTE 24 órát kapott arra, hogy véleményezze a döntést, aminek értelmében nemcsak a most működő szakokat kell megszüntetni (az ELTE-n kívül a Közép-európai Egyetemen, a CEU-n működik még ilyen szak), hanem ezentúl egyetlen magyar felsőoktatási intézményben sem lehet társadalmi nemek tanulmánya szakot indítani.

A tervezet nyilvánosságra kerülését követően először az Emmi napokig hallgatott, majd gazdasági racionalitással indokolta a döntést, míg az ELTE közölte, hogy tiszteletben tartja a kormány határozattervezetét, ami lényegében elrendeli a szak bezárását.

Az ELTE oktatója elkeserítőnek tartja egyeteme tegnapi reakcióját

Gregor Anikó nem ért egyet a kihátrálással. „Az ELTE-s társadalmi nemek mesterszak egyik oktatójaként az ELTE tegnapi sajtónyilatkozatát elkeserítőnek tartom.

Az ELTE TÁTK közleményében Juhász Gábor dékán többek között arról tájékoztat, hogy a társadalmi nemek tanulmánya mesterképzés 12 évvel ezelőtt került fel a felsőoktatási szakok jegyzékébe. Míg egy 2016-os Emmi-rendelet alapján megtörtént a szak felülvizsgálata, ahol „egyetlen minisztérium, tudományos, szakmai vagy társadalmi szervezet észrevételt, megjegyzést, aggályt vagy kritikát a szak tartalmával kapcsolatosan nem fejtett ki”.

„Értetlenül állunk az előtt, hogy az Emmi egy alig 2 évvel ezelőtti, saját hatáskörében elfogadott rendeletének egy konkrét mesterszakra vonatkozó alpontját indokolás, illetve a szakot működtető egyetemek felé előzetes kifogás emelése, a képzési és kimeneti követelmények újbóli felülvizsgálatának elrendelése nélkül azért módosítja, hogy – ahogyan az előterjesztésből egyértelműen kiderül – az egyébként érvényes tudományos akkreditációval rendelkező szak megszűnjön. Ezt az eljárást a felsőoktatás és a tudomány Alaptörvényben rögzített autonómiája szempontjából aggályosnak tartjuk.

A közlemény szerint a mesterszak oktatói bármikor szívesen folytatnak szakmai vitát a szakról, a annak rendeleti úton történő megszüntetése azonban azt a látszatot kelti, hogy „érdemi viták nélkül kerülhetnek megszüntetésre tudományos fórumok által megméretett szakok”.

„Aggályosnak tartjuk, hogy az előterjesztés olyan szak megszüntetését irányozza elő, ami a férfiak és nők közötti társadalmi viszonyokkal és nemi egyenlőtlenségekkel, így a család és a népesedés kérdéseivel, mindezek magyarországi és globális gazdasági és kulturális okaival és következményeivel foglalkozó szakemberek hosszútávú utánpótlását biztosíthatja.”

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.