Az ELTE oktatója elkeserítőnek tartja egyeteme tegnapi reakcióját

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 11.

Belpol

Gregor Anikó nem ért egyet a kihátrálással.

„Az ELTE-s társadalmi nemek mesterszak egyik oktatójaként az ELTE tegnapi sajtónyilatkozatát elkeserítőnek tartom. Az egyébként érvényesen működő, tudományos jóváhagyással bíró szak mögüli, még a végleges kormánydöntés megszületése előtti kihátrálással nem értek egyet” – írja szombati Facebook-posztjában Gregor Anikó, az ELTE oktatója.

Ahogy azt mi is megírtuk, az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztése szerint megtiltanák, hogy a jövőben képzés induljon társadalmi nemek szakon, vagy ahogy a politikai vitákban nevezik, gender szakon. Az egyetemek alig 24 órát kaptak arra a hét elején, hogy véleményezzék az előterjesztést, ami mindenféle háttéranyag és indoklás nélkül érkezett. A módosítás két egyetemet érint Magyarországon, ilyen szakon ugyanis mesterképzés csak az ELTE-n, illetve a CEU-n van.

Erre érkezett pénteken a reakció az egyetemektől: a CEU jelezte a Magyar Rektori Konferenciának, hogy elutasítják a tanszabadságba való ilyen beavatkozást. Az ELTE ellenben közleményében kijelentette, a döntést elfogadják és tiszteletben tartják.

Behódolt az ELTE

Gyorsan megadta magát az ELTE.

Erre reagált ma Gregor Anikó, aki szerint „mivel a rendelettervezet semmilyen indoklást nem tartalmazott, a nyilatkozatban szereplő mondataival az ELTE gyakorlatilag jóváhagyja, hogy előzetes hatástanulmány, a tudományos engedélyt kiadó és a felsőoktatás szakmaiságáért felelő Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tervezési Testület megkérdezése, szakmai vita nélkül, indokot nem is említve lehessen bármilyen, érvényes tudományos működési engedéllyel bíró szakot megszüntetni. A sajtóban és csakis a sajtóban megjelenő, a rendelettervezetben egyáltalán nem szereplő »gazdasági érv« is (konkrét tartalmát nem ismertetve) inkább elkendőzésnek tűnik, és leginkább azt eredményezi, hogy egymás ellen hangol szakokat, intézményeket, a felsőoktatás alulfinanszírozottsága miatt a szűk forrásokért versenyeztesse azokat és roncsolja köztük a szolidaritást.”

A teljes posztot itt olvashatják.

Aniko Gregor

Az ELTE-s társadalmi nemek mesterszak egyik oktatójaként az ELTE tegnapi sajtónyilatkozatát elkeserítőnek tartom. Az egyébként érvényesen működő, tudományos jóváhagyással bíró szak mögüli, még a...

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.