Bár Zugló hagyományosan esélytelen Budapesten a Fidesz számára, a részben szintén Budapest 6. számú választókerületéhez – auz OEVK a VII., a VIII., a XIV. és a X. kerület egyes részeiből áll – tartozó VII. kerületi pártszervezetből ide ejtőernyőzött Radics Béla indítása a kormánypárt részéről azt sejteti, hogy nem engedték el teljesen Budapestet. A legfrissebb felmérések szerint a fővárosban 20 százalék körül teljesítő Fidesz helyi reformját a főpolgármester-jelöltségtől 2024-ben egészen megalázó körülmények közt visszaléptetett Szentkirályi Alexandra kapta meg fővárosi frakcióvezetőként, ennek az újjáépítésnek 2026 áprilisa lesz a főpróbája.
Radics Béla zuglói jelöltként azt a Borbély Ádámot váltja, aki két éve úgy sem volt képes behúzni a kerületet az önkormányzati választáson, hogy az ellenzék két részre szakadt. A jelenlegi állás szerint Radics ellenfele az ellenzéki körökben amolyan szent tehénnek számító független Hadházy Ákos lesz, illetve a tiszás Velkey György László.
A még mindig csak 30 éves Radics a fővárosi közgyűlésben saját bevallása szerint is a figyelemfelhívó performanszokért felel, és ha ezt elismerjük legitim politikai célnak, akkor rég volt ennyire sikeres ifjú titánja a Fidesznek bármiben is. Rövid idő alatt sikerült ugyanis kvázi botrányhőssé válnia, aki nemcsak a közgyűléseken képes megdöbbenteni a világ dolgai iránt érdeklődőket, de a közösségi médiában is például azzal, hogy kocsit tologató hajléktalanokat vesz fel kamerára, arról nem is beszélve, hogy alapítványának pénzügyeivel is kevéssé tud elszámolni.
A Fidelitastól a Fővárosi Közgyűlésig
Pedig ha hihetünk Radics bemutatkozásának, akkor akár a szociális érzékenység sem kellene, hogy távol álljon tőle. Tősgyökeres Erzsébetvárosiként a Fideszhez csatlakozását is azzal magyarázta, hogy 2008-ban tizenévesen a gazdasági válság következményeként bedőlt a családi vállalkozásuk, az édesanyja pedig takarítani ment azért, hogy eltartsa a családot. „Kerestem, hogy mi miért van. Abban találtam meg, hogy azok, akik erről tehetnek, amiért nálunk nehéz otthon a helyzet, azok a politikusok, akik rossz döntéseket hoztak” – magyarázta egy beszélgetésben a szintén fideszes képviselő Zsigmond Barna Pállal.
Állítása szerint amikor 2010-ben „elindult a fülkeforradalom, és elindult egy visszarendeződés”, akkor eldöntötte, érettségi után meghálálja ezt. Először a Lendvai utcában próbálkozott, ahonnan állítólag először el akarták zavarni, mert azt hitték, hogy valamit árul, viszont végül elküldték Erzsébetvárosba, ahol 2013-ban csatlakozott a Fidelitashoz. Vele együtt 4-5 ember alkotta a helyi csoportot, a Fidelitas ugyanis akkor már rég nem az a politikuskeltető volt, amelynek Rogán Antalt vagy Szijjártó Pétert köszönheti az ország, és amelynek épp Szentkirályi Alexandra az utolsó komolyabb politikusi karriert befutó figurája. A Fidelitas-tagság viszont annyiban biztosan segített Radicsnak, hogy 2019-ben már a Fidesz színeiben indult el az erzsébetvárosi önkormányzati választáson. A kerület 1-es számú választókerületében 515 szavazatot szerzett, úgy háromszázzal kevesebbet, mint az ellenzéki összefogás színeiben indult Ujvári-Kövér Mónika.
fotó: Virágh Előd / Facebook
A bukás nem szegte Radics kedvét, sőt. 2020-ban már meg is mutathatta, milyen jó az azóta védjegyévé vált performatív politikai akciókban: négy társával teátrálisan hosszabbítókat osztottak ki az erzsébetvárosi képviselő-testület ülésén Borka-Szász Tamás DK-s képviselő ellen tiltakozva, akit azzal gyanúsítottak, hogy az önkormányzati irodájában kriptovaluta bányászat céljából áramot lopott. Radicsék szervezték a Fidesz történetének egyik legszürreálisabb tüntetését is, amikor Niedermüller Péter DK-s polgármester „fehér heteroszexuális férfiakról” szóló kijelentése miatt tüntettek Bayer Zsolttal (!!!) közösen a rasszizmus ellen. Bár a saját szervezete szervezte a megmozdulást, az üzleti főiskola elvégzése és rövid vállalkozói élet után teljesen a politikára váltott Radics nem nyilvánult meg az ügyben, pedig büszke roma származású politikusként akár lehetett is volna mondanivalója a magyar rasszizmusról.
Fotó: Erzsébetvárosi Fidelitas
Radics erőfeszítéseit végül tíz évnyi önkénteskedés után siker koronázta: 2022 szeptemberéban átvette a 4. választókerületben megválasztott Ripka András listás mandátumát, így beülhetett a kerületi képviselő-testületbe. Itt leginkább Niedermüller városvezetését kritizálta, próbálta ráhúzni a „bulinegyed lobbistája” imázst a bulinegyeddel évek óta harcoló polgármesterre. Saját elmondása szerint maga Niedermüller az egyik közgyűlésen nagy jövőt jósolt számára a Fideszben, „amiért ennyire kiválóan fel tudta mondani pártja propagandáját”. Ennek ellenére saját jogon továbbra sem tudott bekerülni a testületbe: 2024-ben a 10. számú egyéni választókerületben indult el a kerületben, de ekkor Pleva Dániellel szemben maradt alul, igaz, már csak negyven szavazattal.
Radicsra végül akkor mosolygott rá a szerencse, amikor a Fidesz a 2024-es önkormányzati választásokra újra megváltoztatta a fővárosi választási rendszert: a fővárosi közgyűlésbe ismételten listáról kerültek be politikusok a kerületi polgármesterek helyett, ez pedig nemcsak a közgyűlési munka logikáját alakította át teljesen, hanem hirtelen teremtett egy csomó plusz munkahelyet, amit fel lehetett tölteni azokkal a becsvágyó fideszesekkel, akik egyéniben nem tudtak nyerni, és az országos politikához is kis halak még.
Ifjú káder a gázórával
2019 és 2024 között a fővárosi közgyűlés meglepően békés hely volt, annak ellenére, hogy Karácsony Gergely két ciklus után vette el a polgármesteri széket és a többséget is a Fidesztől. Ez főleg annak volt köszönhető, hogy a testületben ülő fideszesek is alapvetően várospolitikusok voltak, így összességében minden résztvevő érdeke az volt, hogy Budapest működjön, ennek ellenkezője ugyanis hosszú távon a testületben ülő kerületi polgármesterek pozícióját is veszélyeztette volna. Ez a felállás változott meg a listás rendszerben, ahova Szentkirályi Alexandra vezetésével már nem engedékeny fideszes városvezetők kerültek, hanem bizonyítani vágyó ifjú káderek.
A kompenzációs listáról bekerült Radics ennek a közegnek a kiemelkedő alakja, akinek semmiféle választott pozíciót nem kell féltenie Erzsébetvárosban. Ez különösen annak fényében szórakoztató, hogy visszatérő védekezése a közgyűlésben az őt vagy stílusát ért kritikákra, hogy rajta keresztül a budapesti szavazókat kritizálják, akik beküldték őt a Közgyűlésbe, miközben őt konkrétan soha senki nem küldte be sehova a Fidesz-irodán kívül.
2025. augusztusában a fővárosi Fidesz-frakcióval magyar válogatott mezben és zászlóval tiltakoztak, amiért az önkormányzat kék-sárga díszkivilágítással emlékezett augusztus 24-én az ukrán függetlenség napjára. A képen utóbbi már nem látszik, hiszen két nappal korábban éjjel emlékeztek meg a világítással.
fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Azt maga Radics is elismerte, hogy számára a fővárosi közgyűlés valamiféle egyetem, ahol „megtanulja, hogyan működik a legnagyobb csata, és azt is, hogy lehet ebben a médiazajban leginkább üzenetet juttatni a választópolgárokhoz”. Azt gyorsan megtudhatta a nagyközönség is, hogy mire gondolt ez alatt: különféle performanszokra. Már 2024 őszén, az alakuló ülésen felhívta magára a figyelmet, amikor Karácsony Gergely főpolgármester együttműködést és összefogást remélő nyitóbeszédére csak annyit mondott, „ezek szép dolgok, de változtasson a magatartásán, mert nem indul jól ez a történet”.
Azóta valószínűleg tőle vették el a legtöbbször szót azért, mert nem kapcsolódott a témához a felszólalása, és a ciklus első intését is ő kapta, mert lehülyézte a tiszás Porcher Áront.
A közgyűlések során többször is megkérdezték tőle a többi frakcióból, hogy egyáltalán elolvasta-e az előterjesztést, amihez hozzászólt, de Radics Béla feladata látszólag nem is ez: az egyik legfontosabb projektje a központi utasításként tulajdonképpen szájzárban dolgozó tiszás képviselők provokálása, akiket rendszeresen a keresztnevükön hív, és próbálja náluk elérni, hogy kommentálják Magyar Péter állítólagos kormányzati terveit, valljanak színt a Fidesz kampánytémáiról vagy arról, hogy „követik-e a brüsszeli diktátumokat”.
Hogy mennyire kapcsolódik Radics Béla politikája Budapesthez, azt valószínűleg a hírhedt gázórás performansza mutatja a legjobban: a novemberi közgyűlésen egy gázórát (!!!) vitt be a terembe, majd odaadta a Tisza-frakciónak. A már-már a metahumor kategóriáját súrló jelenetsorra annyira büszke volt, hogy még a már említett interjújában is elmagyarázta, miért kellett ezt, utólag igazolva Niedermüller dicsérő szavait a propaganda felmondásáról: állítása szerint azt akarta demonstrálni, milyen drága Nyugat-Európában a fűtés, miközben a magyarok közt „már lassan nincs ember, akinek figyelni kell arra, mennyit fogyaszt a gázóra”, ezért „tegyék össze a kezüket, hogy nem kell gubbasztani a vízóra előtt, nyugodtan tudnak fűteni, mert a magyar kormány elintézte”.
Városházi forrásunk Radicsot kifejezetten úgy jellemezte, mint aki egy bulinak fogja fel az egészet. „Szerintem nincs tisztában azzal, amit csinál. Szemben azokkal a fideszesekkel, akik érezhetően feladatként kapták meg, hogy irritálóan viselkedjenek a fővárosban, róla nehéz elképzelni, hogy képes másképp is viselkedni” – jellemezték. Talán ezek a képességek győzhették meg a választókerület elnökét, Deutsch Tamást, hogy a korábban bedobott Borbély Ádám helyett mégis inkább a hangoskodni mindig képes Radicsot indítsák el az országgyűlési választásokon.
Pedig Radics Béla ha akar, akkor tud is: a ciklus egészen egyedülálló pillanataként teljes összhangban az ő javaslatára szavazta meg a közgyűlés, hogy élesszék újra a Budapesti Cigányzenekart. Radics még a zenekar kezdeményezőit is bevitte az ülésterembe egy gyors nótára, a politikusnak a témával kapcsolatos felszólalása, maga a javaslat és persze a zenés gesztus pedig a ciklus kevés színvonalas pillanatai közé tartozott.
Alapítványi ügyek
Januárban derült ki, hogy az általa alapított Tradíciókért Alapítvány csaknem 43 millió forint állami támogatást kapott. Az alapítványnak ezen a támogatáson kívül semmi nyoma nincs, hiszen a bejegyzett székhelyen nem található meg, ráadásul az állami támogatások egyike sem szerepel az alapítávny beszámolóiban. A szervezet hivatalos székhelye egy belvárosi lakás, ahol egy székhelyszolgáltató működik, mintegy ötezer bejegyzett céggel, az alapítvány honlapja évek óta „karbantartás alatt áll”. Tulajdonképpen semmilyen vállalt és elvégzett tevékenységnek nincs nyoma, és Radics sem hajlandó semmit mondani alapítóként a pénzek sorsáról.
A vagyonnyilatkozata alapján Radics amúgy egy igazán régimódi ember: hivatalosan csak egy 2014 óta összehozott óragyűjteménye és egy ajándékba kapott 18. kerületi ingatlanja van, viszont rengeteg készpénzt tart. Közel tízmillió forint, ötvenötezer euró (kb. 21 millió forint) és további közel huszonkilencezer dollár (kb. 9 millió forint) van nála bankóban, ezeknek eredetét nem kell megmagyaráznia a rendszerben lévő kiskapu miatt, ami kifejezetten a készpénzre vonatkozik. Mellette a Fidesztől kap rendszeres extra jövedelmet. Többek közt erre is rákérdeztünk a politikusnál, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, természetesen frissítjük az anyagot, ha ez változik.
Az egész alapítványi ügynek nyilvánvalóan semmi köze nincs Radics származásához – a fideszességéhez valószínűleg annál inkább –, ő mégis ezt hozta fel, amikor az RTL az alapítványának költekezéséről érdeklődőtt: videójában gyorsan lehordta a csatorna dolgozóit, majd a végén jelezte, hogy ő amúgy cigány.
Radics Béla identitásában fontos a roma származása, amit olyan pluszként, kulturális örökségként ír le, ami többé teszi őt, de mindig fontosnak tartja kiemelni, hogy a Fideszben őt emiatt semmilyen hátrány nem érte. Radics származása rádásul kifejezetten fontossá vált a Fidesznek most, hogy Lázár János vécépucolós mondatai után nagyon feszülnie kell a pártnak azért, hogy romabarát arcélt is tudjanak mutatni.
A roma származása hangsúlyozása mellett Radics a jóravaló ifjúkonzervatív arcot építette fel a fent hivatkozott bemutatkozó interjújában, ahol azt hangoztatta, hogy erzsébetvárosiként Zuglóba jár át vasárnaponként templom után a nagymamájához húslevest enni, miközben példás életet élő kétgyerekes apa és férj. Ez utóbbi szerepvállalásáról kifejezetten sokat meg lehet tudni a felesége, Oltean Andrea jóvoltából, aki influenszerként is aktív, 47 ezer követőt számláló Instagramján sok kedves családi kép található. Oltean Bigyó Store névre hallgató vállalkozása egyedi festéseket kínál cipőkre és babatakarókra, a Youtube-on vezetett vlogján keresztül pedig például a családi nyaralások összefoglalóit is meg lehet nézni. Azt meg kell vallani, hogy természetes közegében rá sem ismerni az országos politikára gyúró Radics Bélára.
Bár azt továbbra is nehéz elképzelni, hogy a stabil ellenzéki bástyának számító választókerületet Radics meg tudná nyerni, arra mégis itt lehet a legtöbb esély, hogy a két ellenzéki induló, Hadházy és Velkey kioltja egymást, Radics pedig nevető harmadikként még befuthat. Maga Radics nem nyűglődött túl sokat a helyi problémák részletezésével eddig, csak azt említette meg, hogy ő helyi arc, és vele majd „újra naggyá teszik Erzsébetvárost és Zuglót”, jelentsen ez bármit is. A fő ajánlat itt maga Radics Béla lehet: „Olyan vagyok a közösségi médiában, mint a való életben” – árulta el titkát a párt budapesti ökle.
Hogy hova haladhat ez a karrier, az valószínűleg sokban függ a 2026-os választástól Zuglón kívül is: ő egyelőre vár a sorára, figyelheti műfajának nagymenőit (Kocsis Máté, Menczer Tamás), de ha harmadik nekifutásra sem tudna a választók kegyeibe férkőzni, egyszer csak felférhet egy országos listára is. Hogy mit vár a jövőtől, azt maga is elmondta: „Tíz év múlva vége lesz a hetedik Orbán-kormánynak, és készülünk a nyolcadikra.” A párt evolúcióját látva addigra már szinte garantált, hogy Radics Béla ezzel a teljesítménnyel bekerülhet az elit mellé.
