Gulyás: Mindenki nyugodjon le, marad a rezsicsökkentés

  • narancs.hu
  • 2023. május 25.

Belpol

A jövő évi költségvetés tervezetének bemutatásával kezdődött csütörtökön a kormányinfó. 

A 2024-es költségvetés javaslatának bemutatásával, Varga Mihály pénzügyminiszter szereplésével kezdődött a csütörtöki kormányinfó. A hvg.hu tudósítása emlékeztet, a jövő kedden benyújtandó javaslatot a Költségvetési Tanács már véleményezte, és nem volt elragadtatva tőle. Arról a gyakorlatról pedig, amit a Fidesz vezette kormány vezetett be, hogy a következő évi költségvetést már nyáron elkészítik, tavaly kiderült a lap szerint, hogy a megbolondult világgazdaság folyamatai közepette nem nagyon tartható. 

Varga Mihály most azt mondta,

a 2024-es a védelem költségvetése lesz: megvédik a rezsivédelmet, vigyáznak a családpolitikai kedvezményekre és a nyugdíjak értékére – ha szükséges, hozzáigazítják az infláció mértékéhez –, a 13. havi nyugdíjat is megtartják, a legalább 4 gyereket nevelő nők szja-mentessége is marad, emellett a honvédelemre is többet fordítanak.

A honvédelmi alap összege 2024-ben 1300 milliárd forint fölé emelkedik.

A kormány szeretné elkerülni az ország gazdasági visszaesését, célja, hogy a növekedés folytatódjon. 2023-ban másfél százalékos, 2024-re 4 százalékos GDP-növekedést vár Varga Mihály. A kormány lát lehetőséget arra, hogy az extraprofitadót csökkentse. Az államháztartási hiány 2,7 százalék, az infláció 6 százalék, az államadósság GDP-arányosan 67 százalék, a költségvetési tartalék 225 milliárd forint lehet majd a pénzügyminiszter szerint. 

Azt már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy az Európai Bizottság nem tehet olyan javaslatot, hogy szűnjön meg a rezsicsökkentés, a kormány nem is tervezi, hogy ilyen lépést tenne. Később, az ATV kérdésére azt mondta, olyan terve sincs a kormánynak, hogy a jövőben rászorultsági alapon adná ezt a kedvezményt.

Az újságírók kérdéseire válaszolva Gulyás Gergely azt mondta, az Európai Unió soros elnöki tisztségét nem vehetik el Magyarországtól, ha mégis születne ilyen határozat az Európai Parlamentben, az nagyjából olyan jelentőségű lenne, mintha az azeri parlament hozta volna. 

Varga Mihály kérdésre válaszolva közölte, hogy a kormány nem tervezi az euró bevezetését. A pénzügyminiszternek az a véleménye, hogy a jövő évi költségvetés elfogadását nem érdemes nyárnál későbbre halasztani, mert a háború miatt ősszel sem lesznek pontosabb adatai a kormánynak arról, mi várható 2024-ben. Az uniós pénzekre számít a kormány, számolt is vele. 

A pénzügyminiszter nem értette, mi szükség van arra, hogy a fővárosi önkormányzat 24 milliárd forint hitelt vegyen fel a közösségi közlekedés fenntartására, amikor a budapesti iparűzésiadó-bevétel nő, Budapest az ország leggazdagabb önkormányzata. 

Varga az Index kérdésére – mennyire megalapozott az idei évre 1,5 százalékos GDP-növekedést tervezni –, azt mondta, ezt szeretnék, de ez még sok mindentől függ. Ami Matolcsy György jegybankelnök kritikáit illeti, Varga azt mondta, nem fog üzengetni. A jegybankot a legfontosabb szövetségesnek nevezte, az inflációt pedig az első számú közellenségnek. A jegybanki kamatcsökkentés nyomán a miniszter szerint jövőre az inflációnak megfelelő, 6 százalék körüli kamatszintre lehet számítani. A Költségvetési Tanács kérését, miszerint tervezzenek be egy bizonyos összeget az MNB veszteségének fedezésére, Varga Mihály pontosítani szeretné a tanács elnökével.

A felfüggesztett uniós forrásokról azt mondta Varga Mihály, hogy ha néhány milliárdot pótolni kell, az általános tartalékkeretből irányítják át azt a pénzt.A pénzügyminiszter a brüsszeli szankciókat teszi felelőssé azért, hogy a debreceni oltóanyaggyár nem készült el. 

Gulyás Gergely az RTL kérdésére azt válaszolta, reméli, a magyar börtönökből szabadon engedett külföldi embercsempészek valóban három napon belül elhagyják az országot, ha nem így tesznek, elfogják őket és visszakerülnek a börtönbe. A Telex kérdésére, amely a Migration Aid nehéz anyagi helyzetben lévő budapesti menekültszállására, annak esetleges megsegítésére vonatkozik, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt feleli, ha a szálló olyan feladatot lát el, ami szükséges, és más nem tud segíteni, akkor megfontolják, hogy segítenek.

A HVG beszámolója szerint a mostani kormányinfó alig több mint egyórás volt, sokan nem tudták feltenni a kérdésüket. Nekik azt mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, hogy legközelebb az elsők között kérdezhetnek.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.