Az Európai Parlament (EP) június 1-i plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról. Az ötpárti határozati javaslat a Népszavához eljutott tervezete szerint
megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez.
Az EP ezért – az állásfoglalás tervezete szerint – felszólítja a Tanácsot, hogy találjon megoldást a problémára, mert ha nem teszi, akkor a parlamentben fog közbeavatkozni. Azonban
ez az első eset, hogy az EP konkrétan az Orbán-kormány alkalmatlanságáról beszélt az EU-s soros elnökséggel kapcsolatban.
Az állásfoglalás szövege egyelőre nem végleges, de a lap azt írja, hosszan foglalkozik az egységes piacot sértő magyarországi intézkedésekkel. Bírálja a vállalatok üzleti érdekeit veszélyeztető döntéseket, valamint a megfélemlítési módszereket, amiket a miniszterelnökhöz kötődő személyek alkalmaznak azért, hogy ellenőrzésük alá vonják a magyar ipar stratégiai ágazatait.
Az állásfoglalás tervezete kiemeli, minden vállalatnak ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie üzleti tevékenysége során, függetlenül attól, hogy magyar, vagy külföldi személyek, szervezetek tulajdonában vannak-e. A tervezet elítéli az EU-ellenes kampányokat, valamint
felszólítja az Európai Bizottságot, hogy találjon módot arra, hogy az uniós források akkor is eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz, ha a kormány nem hajlandó megfelelni a jogállamisági elvárásoknak.
Magyarország hivatalosan 2024 júliusától fél évig lesz az EU Tanács soros elnöke. A soros elnök feladata szerint koordinálja az intézmény jogalkotással kapcsolatos tevékenységét, valamint képviseli azt a többi uniós szervvel fenntartott kapcsolataiban.
