Integritás Hatóság: Felmerül a minisztérium hanyagsága is az ORÖ elcsalt pénzei ügyében

A Híd a munka világába nevű projektből, és az ügyében indult nyomozásból sem lett semmi, most az Integritás Hatóság is véleményt mondott a projektről. 

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) felelőtlen gazdálkodása, valamint az európai uniós támogatási program akkori irányító hatósága, az EMMI hanyagsága okozta a „Híd a munka világába” elnevezésű projekt sikertelenségét – állapította meg az Integritás Hatóság lezárult vizsgálata. 

Az Integritás Hatóság hivatalból, bejelentés alapján folytatott le vizsgálatot a TÁMOP-2.4.3.D-3-13/1-2013-0001 azonosítószámú, „Foglalkoztatási Szövetkezet – Híd a munka világába” elnevezésű, közel 5 milliárd forintos tervezett támogatási összegű projekt vonatkozásában. A támogatási jogviszony kedvezményezettje az ORÖ, a projekt hosszú távú célja pedig a magyarországi foglalkoztatási lehetőségek bővítése lett volna egy foglalkoztatási szövetkezet létrehozásán keresztül, ami kiemelten a hátrányos helyzetű csoportokat támogatta volna.

A projekttel kapcsolatosan 2015-ben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indított nyomozást 2022 év végén eredménytelenül lezárták az eljáró hatóságok. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot folytatott le az ügyben, melynek eredményeképp a projekt jelentős hiányosságait tárta fel, továbbá igazságügyi ajánlást tett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a projektzárást követően, 2016-ban felmondta a támogatási szerződést és 1,6 milliárd forint visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t. Az ORÖ végül egyedi kormánydöntés alapján a magyar államtól 1,3 milliárd forint speciális (vissza nem térítendő) támogatást kapott, így összesen csak 300 millió forintot kellett visszafizessen.

Az Integritás Hatóság a közleményében megjegezte, hogy a vizsgálati eljárásának hatóköre nem terjedt ki az OLAF, a NAV vagy az ÁSZ által elvégzett vizsgálati, nyomozati, vagy ellenőrzési tevékenységekre, de álláspontja szerint a projekt nem érte el az eredetileg kitűzött célt, mivel a foglalkoztatási szövetkezet elindításához szükséges infrastrukturális háttér (pl. irodahálózat) kialakítása elmaradt, a szövetkezeti működést megalapozó szakmai munka a projektvezetés beszámolója szerint minőségben és mennyiségben egyaránt megkérdőjelezhető volt, továbbá a foglalkoztatáshoz szükséges szakképzéseket sem sikerült megvalósítani.

"Az azonosított problémák, hiányosságok mélysége és természete miatt a Hatóságban felmerült a gyanú, hogy az ORÖ valóban a projektre akarta-e fordítani a támogatást és ténylegesen szándékában állt-e a projektet megvalósítani" – írják, hozzátéve, hogy a projekt sikertelenségében az ORÖ mulasztásain túlmenően "felmerül az irányító hatóság (ez esetben az EMMI) hanyagsága is", ugyanis az EMMI-nek már a támogatás odaítélésekor, de legkésőbb részleges kifizetésekor észlelnie kellett volna, hogy a szervezet képességei és kapacitásai nem elengedők ilyen volumenű projekt megvalósítására.

A vizsgálat összességében arra jutott, hogy 

• az ORÖ szakmai szervezete, annak felkészültsége és pénzügyi helyzete nem volt alkalmas egy ilyen magas összegű és komplex projekt lebonyolítására;
• az ORÖ-n belüli viszonyok és felelősségi körök nem voltak rendezettek;
• az EMMI a tartalmi elemek vizsgálata során az észlelt problémák ellenére nem alkalmazott költségcsökkentést, pedig erre meg lett volna a lehetősége a feltárt körülmények, valamint az ismert kockázatok miatt;
• a projekt pénzügyi és szakmai tervezése több okból sem volt kellően megalapozott, ennek eredményeképpen a szakmai képzések egyáltalán nem, a foglalkoztatási szövetkezet működését előkészítő szakmai tevékenység pedig csak korlátozottan valósult meg;
• a projekt ütemezése már 2015. elején jelentős elmaradásban volt, így determinálható volt annak sikertelensége;
• az ÁSZ a projektmegvalósítás időszakára vonatkozóan lefolytatott ellenőrzése (amely az ORÖ gazdálkodására és jogkövető magatartására vonatkozott) során számos olyan hiba, hiányosság került megállapításra, amelyek determinálták a projekt kapcsán később megállapított szabálytalanságokat, az EMMI azonban az ÁSZ megállapításait nem vette figyelembe, pedig azok alkalmasak lehettek volna a szabálytalanságok megelőzésére;
• az EMMI nem folytatott le időszakosan helyszíni ellenőrzést, mellyel időbeni kontrollt gyakorolhatott volna, és vélhetően megelőzhette volna a későbbi komolyabb szabálytalanságra okot adó körülményeket, valamint nem indított szabálytalansági eljárást időben, már a NAV nyomozás megkezdésekor, ami pedig jogszabályon alapuló kötelezettsége lett volna;
• az EMMI több lehetőséget biztosított az ORÖ-nak a projekt megmentésére annak érdekében, hogy azt – legalább csökkentett műszaki tartalommal – lezárhassák, ez mégsem történt meg; 
• a pályázati útmutatóban és a támogatási szerződésben foglalt egyértelmű követelmények ellenére a projekt fenntartása nem volt megoldott, mivel már a Megvalósíthatósági Tanulmányban leírtak alapján a projekt fenntartását más pályázati forrásból kívánták finanszírozni, valamint a projekt zárásakor a keletkezett vagyon nem került átadásra a létrehozott foglalkoztatási szövetkezet részére; 
• a támogatási szerződéstől való elállásra okot adó körülmény valójában a foglalkoztatási szövetkezet projektbe történő bevonásának meghiúsulása volt, de az EMMI törekedett arra, hogy a projekt csökkentett műszaki tartalommal, részleges eredményességgel lezárható legyen;
• a támogatási összeg visszakövetelése során, különös tekintettel a részletfizetési megállapodás megkötésének és annak ütemezésének körülményeire és feltételeire vonatkozóan az EMMI nem tartotta be sem a követelések kezelésére kialakított belső eljárásrendjét, sem pedig a jogszabályban előírt kötelezettségét, ezáltal a Hatóság álláspontja szerint a projekt támogatási összegének visszakövetelése során az irányító hatóság által alkalmazott eljárás sérthette az egyenlő bánásmód elvét; 
• a támogatási szerződéstől való elállás és a támogatási összeg visszakövetelése nem volt arányos és méltányos az európai uniós támogatások rendszerében alkalmazott szankciók tekintetében, hiszen a visszakövetelt összeg közel 80%-ára Magyarország Kormánya speciális támogatást nyújtott, míg a fennmaradó tartozás jelentős részére a projekt keretében megszerzett ingatlanvagyon értékesítése fedezetet nyújtott; 
• a rendelkezésre álló dokumentumok és információk alapján megállapítható volt, hogy a projekt megvalósítása, és az irányító hatóság által történő kezelése során több, – a szervezeti, szabályozói és a jogszabályi kereteket figyelmen kívül hagyó döntést hoztak.

A Hatóság ajánlásokat is megfogalmazott a minisztérium részére, többek között azt, hogy a jövőben minden esetben indítson szabálytalansági eljárást, és az összes kifizetést függessze fel azon projektek esetében, amelyekkel összefüggésben a nyomozó hatóság nyomozást indít.