Kártérítést kell fizetnie a Készenléti Rendőrségnek

  • narancs.hu
  • 2014. szeptember 19.

Belpol

2006 októberében a Blaha Lujza térnél elfogását követően rendőrök bántalmaztak egy fiatalembert. A bíróság döntött: kártérítés és bocsánatkérő levél jár a bántalmazottnak.
false

 

Fotó: MTI

A Fővárosi Törvényszék csütörtöki elsőfokú, nem jogerős ítéletével 500 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Készenléti Rendőrséget, amiért jogelődjének, a Rebisznek a munkatársai 2006 októberében a Blaha Lujza térnél elfogását követően bántalmaztak egy fiatalembert.

A bíróság emellett megállapította, hogy a Készenléti Rendőrség megsértette a bántalmazott emberi méltóságát, valamint testi és lelki egészségét, és magánlevélben történő bocsánatkérésre is kötelezte a rendőri szervet.

A kártérítési pert a sértett azt követően indította, hogy a Kúria 2012 végén harmadfokon jogerősen elítélt két, a bántalmazásban bűnsegédként részt vevő, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat, a Rebisz állományába tartozó rendőrt abban a büntetőeljárásban, amely a sértett mint pótmagánvádló részvételével folyt.

Az ügyben egyébként a sértettet fizikailag bántalmazó rendőrök kilétére nem derült fény. A bűnösnek talált két rendőrt azért ítélték el, mert bár látniuk kellett a bántalmazást, mégsem tettek semmit a megakadályozására. Emellett a sértett zúzódásos fejsérüléseit jelentésükben azzal magyarázták: a sebek nem bántalmazás, hanem jogszerű intézkedés közben keletkeztek.

A tegnapi kártérítési perben a Készenléti Rendőrség elismerte, hogy magát a bántalmazást elkövető személyek is a Rebisz állományába tartoztak. (A bántalmazásokról felvételt készített az RTL Klub, ez később fontos bizonyítékul szolgált mindkét eljárásban, többek között annak megállapítására, hogy a fizikailag bántalmazó rendőrök a Rebisz egyenruháját viseltek.)

A kártérítési perben eljáró bíróság külön jelentőséget tulajdonított annak, hogy a sértett a bántalmazáskor már védekezésre képtelen állapotban volt.

A sértettet mind a pótmagánvádas büntetőeljárásban, mind a kártérítési perben a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte, illetve képviseli.

Figyelmébe ajánljuk

Baltát vegyenek!

A darab alapja Tasnádi István Bábelna című szatirikus színműve, amely fontos történelmi események egy-egy sorsfordító pillanatát felelevenítve mutat rá, hogy a magyar identitás és a „külső” hatások viszonya mindig is ambivalens volt. Dömötör Tamás rendező projektje ezt a gondolatot viszi tovább aktualizálva és igen humoros formában.

A változó idők kegyetlensége

Furcsa kísérlet nyomán született az író első regénye, amellyel berobbant a német irodalmi életbe: A lelenc című könyv egy lányról szólt, aki beiratkozik egy gyermekotthon érettségiző osztályába.

„Parancsra álmodom”

  • Nemes Z. Márió

A kilencvenes évek egyik emlékezetes, művészetelméleti kritikai vitája a Holmi folyóirat hasábjain játszódott le a bécsi akcionizmus kapcsán. A vitát Földényi F. László Rudolf Schwarzkogler bécsi kiállításáról írott rajongó szövege váltotta ki, amelyre a kritikarovat vezetője, Radnóti Sándor éles hangnemben válaszolt.

Levelet kaptam, life

Művek és kommentárok alkotják a leveleket, és mi, nézők egy időnként meditatív, máskor fáradt, sőt csaknem keserű, olykor szakralitásba hajló kommunikációt követhetünk, ahol kirajzolódnak a női témák, a női léthez való viszony, és persze az anyaság kérdései is.

Járt utak

A feljegyzések szerint először J. S. Bach próbálkozott relaxációs – mondhatni ASMR – zene komponálásával. Bár hivatásához méltatlanul egyszerűnek tartotta a feladatot, a Goldberg-variációkért egy 100 Lajos-arannyal teli aranyserleggel jutalmazta meg az alvatlanságban szenvedő megrendelő.

Ukrán zászló, Ukrán Péter vonulása

"A gyerekeket a Fidesz valamelyik trollfarmjáról szalasztották meghekkelni választási ellenfelük felvonulását, mert valamelyik tartótisztjük szó, sőt betű szerint értette, hogy hamis zászlós műveletekre van szükség a győzelemhez."