Kártérítést kell fizetnie a Készenléti Rendőrségnek

  • narancs.hu
  • 2014. szeptember 19.

Belpol

2006 októberében a Blaha Lujza térnél elfogását követően rendőrök bántalmaztak egy fiatalembert. A bíróság döntött: kártérítés és bocsánatkérő levél jár a bántalmazottnak.
false

 

Fotó: MTI

A Fővárosi Törvényszék csütörtöki elsőfokú, nem jogerős ítéletével 500 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Készenléti Rendőrséget, amiért jogelődjének, a Rebisznek a munkatársai 2006 októberében a Blaha Lujza térnél elfogását követően bántalmaztak egy fiatalembert.

A bíróság emellett megállapította, hogy a Készenléti Rendőrség megsértette a bántalmazott emberi méltóságát, valamint testi és lelki egészségét, és magánlevélben történő bocsánatkérésre is kötelezte a rendőri szervet.

A kártérítési pert a sértett azt követően indította, hogy a Kúria 2012 végén harmadfokon jogerősen elítélt két, a bántalmazásban bűnsegédként részt vevő, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat, a Rebisz állományába tartozó rendőrt abban a büntetőeljárásban, amely a sértett mint pótmagánvádló részvételével folyt.

Az ügyben egyébként a sértettet fizikailag bántalmazó rendőrök kilétére nem derült fény. A bűnösnek talált két rendőrt azért ítélték el, mert bár látniuk kellett a bántalmazást, mégsem tettek semmit a megakadályozására. Emellett a sértett zúzódásos fejsérüléseit jelentésükben azzal magyarázták: a sebek nem bántalmazás, hanem jogszerű intézkedés közben keletkeztek.

A tegnapi kártérítési perben a Készenléti Rendőrség elismerte, hogy magát a bántalmazást elkövető személyek is a Rebisz állományába tartoztak. (A bántalmazásokról felvételt készített az RTL Klub, ez később fontos bizonyítékul szolgált mindkét eljárásban, többek között annak megállapítására, hogy a fizikailag bántalmazó rendőrök a Rebisz egyenruháját viseltek.)

A kártérítési perben eljáró bíróság külön jelentőséget tulajdonított annak, hogy a sértett a bántalmazáskor már védekezésre képtelen állapotban volt.

A sértettet mind a pótmagánvádas büntetőeljárásban, mind a kártérítési perben a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte, illetve képviseli.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.