Kártérítést kell fizetnie a Készenléti Rendőrségnek

  • narancs.hu
  • 2014. szeptember 19.

Belpol

2006 októberében a Blaha Lujza térnél elfogását követően rendőrök bántalmaztak egy fiatalembert. A bíróság döntött: kártérítés és bocsánatkérő levél jár a bántalmazottnak.
false

 

Fotó: MTI

A Fővárosi Törvényszék csütörtöki elsőfokú, nem jogerős ítéletével 500 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Készenléti Rendőrséget, amiért jogelődjének, a Rebisznek a munkatársai 2006 októberében a Blaha Lujza térnél elfogását követően bántalmaztak egy fiatalembert.

A bíróság emellett megállapította, hogy a Készenléti Rendőrség megsértette a bántalmazott emberi méltóságát, valamint testi és lelki egészségét, és magánlevélben történő bocsánatkérésre is kötelezte a rendőri szervet.

A kártérítési pert a sértett azt követően indította, hogy a Kúria 2012 végén harmadfokon jogerősen elítélt két, a bántalmazásban bűnsegédként részt vevő, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat, a Rebisz állományába tartozó rendőrt abban a büntetőeljárásban, amely a sértett mint pótmagánvádló részvételével folyt.

Az ügyben egyébként a sértettet fizikailag bántalmazó rendőrök kilétére nem derült fény. A bűnösnek talált két rendőrt azért ítélték el, mert bár látniuk kellett a bántalmazást, mégsem tettek semmit a megakadályozására. Emellett a sértett zúzódásos fejsérüléseit jelentésükben azzal magyarázták: a sebek nem bántalmazás, hanem jogszerű intézkedés közben keletkeztek.

A tegnapi kártérítési perben a Készenléti Rendőrség elismerte, hogy magát a bántalmazást elkövető személyek is a Rebisz állományába tartoztak. (A bántalmazásokról felvételt készített az RTL Klub, ez később fontos bizonyítékul szolgált mindkét eljárásban, többek között annak megállapítására, hogy a fizikailag bántalmazó rendőrök a Rebisz egyenruháját viseltek.)

A kártérítési perben eljáró bíróság külön jelentőséget tulajdonított annak, hogy a sértett a bántalmazáskor már védekezésre képtelen állapotban volt.

A sértettet mind a pótmagánvádas büntetőeljárásban, mind a kártérítési perben a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte, illetve képviseli.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.