Kártérítést kell fizetnie a Készenléti Rendőrségnek

  • narancs.hu
  • 2014. szeptember 19.

Belpol

2006 októberében a Blaha Lujza térnél elfogását követően rendőrök bántalmaztak egy fiatalembert. A bíróság döntött: kártérítés és bocsánatkérő levél jár a bántalmazottnak.
false

 

Fotó: MTI

A Fővárosi Törvényszék csütörtöki elsőfokú, nem jogerős ítéletével 500 ezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte a Készenléti Rendőrséget, amiért jogelődjének, a Rebisznek a munkatársai 2006 októberében a Blaha Lujza térnél elfogását követően bántalmaztak egy fiatalembert.

A bíróság emellett megállapította, hogy a Készenléti Rendőrség megsértette a bántalmazott emberi méltóságát, valamint testi és lelki egészségét, és magánlevélben történő bocsánatkérésre is kötelezte a rendőri szervet.

A kártérítési pert a sértett azt követően indította, hogy a Kúria 2012 végén harmadfokon jogerősen elítélt két, a bántalmazásban bűnsegédként részt vevő, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat, a Rebisz állományába tartozó rendőrt abban a büntetőeljárásban, amely a sértett mint pótmagánvádló részvételével folyt.

Az ügyben egyébként a sértettet fizikailag bántalmazó rendőrök kilétére nem derült fény. A bűnösnek talált két rendőrt azért ítélték el, mert bár látniuk kellett a bántalmazást, mégsem tettek semmit a megakadályozására. Emellett a sértett zúzódásos fejsérüléseit jelentésükben azzal magyarázták: a sebek nem bántalmazás, hanem jogszerű intézkedés közben keletkeztek.

A tegnapi kártérítési perben a Készenléti Rendőrség elismerte, hogy magát a bántalmazást elkövető személyek is a Rebisz állományába tartoztak. (A bántalmazásokról felvételt készített az RTL Klub, ez később fontos bizonyítékul szolgált mindkét eljárásban, többek között annak megállapítására, hogy a fizikailag bántalmazó rendőrök a Rebisz egyenruháját viseltek.)

A kártérítési perben eljáró bíróság külön jelentőséget tulajdonított annak, hogy a sértett a bántalmazáskor már védekezésre képtelen állapotban volt.

A sértettet mind a pótmagánvádas büntetőeljárásban, mind a kártérítési perben a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte, illetve képviseli.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.