Szatmáry Kristóf kormánypárti képviselő és képviselőjelölt, miniszteri biztos közéleti-politikai pályafutása egy tévedésen alapul. Legalábbis erre következtethetünk azon kijelentéséből, amit a Hollai Gábor momentumos képviselőjelölttel rendezett zártkörű választási vitán tett. (A két fél 50–50 általa meghívott szimpatizáns előtt fejtette ki véleményét a hazai állapotokról.) Szatmáry bemutatkozásakor azt mondta: Kövér Lászlónak az 1993-as debreceni kongresszuson elhangzott „építsünk egy falat” beszéde hallatán döbbent rá, hogy a „Fideszben a helye”. Az idézet azonban nem Kövértől, hanem Trombitás Zoltántól, a párt egyik akkori alelnökétől származik, aki az MSZP-vel szembeni falépítésre buzdította a tagságot (akkor Kövér amúgy nem teljesen értett egyet ezzel).
Az viszont biztos, hogy Szatmáry Kristóf 1993-ban lett a párt tagja, és 1994 decemberében már a Fidesz színeiben indult az önkormányzati választáson. A 19 éves ifjú ugyan nem jutott be a XVI. kerületi testületbe, de ez nem szegte kedvét, 1998-ban újra nekifutott. Akkor sem járt több sikerrel, de küzdelmét egy külsős bizottsági tagsággal honorálták. Parázs viták lehettek otthon akkortájt, hiszen édesanyja, Szatmáry-Jähl Angéla az akkor már Fidesz-ellenségnek számító SZDSZ jelöltjeként mérette meg magát, s a választási kampányra írt önéletrajzában büszkén vállalta „nagyvágó” (azaz a vágóállatok vágását nagy tételben végző) vállalkozó őseit. Egy ismerősük máig emlegeti a háromkerekű kerékpárt, amellyel hetekig kerekezett fel-le a kerület utcáin az oldalára erősített SZDSZ-plakáttal – de így sem sikerült leköröznie a fiát. Szatmáryné aztán ejtette a népszerűségüket gyorsan vesztő szabaddemokratákat, és a politikai karrierépítést egy időre a fiára hagyta, aki 2002-ben a Fidesz kompenzációs listájáról be is jutott a XVI. kerületi testületbe. Az asszony csak később, immár Tarlós István csapatával jelent meg a Fővárosi Közgyűlésben.
A jó fellépésű, megnyerő modorú, rugalmasan tárgyaló Szatmáry Kristóf éles szemmel felismeri, hogy céljai elérése érdekében mikor és kit kövessen. A Fideszben ez a skála egykori tanárától, Navracsics Tibortól Matolcsy Györgyön és Kósa Lajoson át egészen Lázár Jánosig terjed. Ezzel együtt édesanyja árnyéka kezdetektől súlyosan vetül az eredetileg földrajztanárként, majd politológusként végzett férfira.
Tigrisként őrzi
És Szatmárynét nem érdemes félvállról venni; a Fővárosi Patyolat Vállalat dolgozójából cégtulajdonossá, kamarai főtitkárrá, fővárosi képviselővé lett asszony kemény ellenfél. Nincs benne félelemérzet és gátlás sem sok – jellemezte az üzletasszonyt a Magyar Narancsnak egy iparkamarai ismerőse. S hogy a jellemzés nem alap nélküli, azt jól mutatja a mátyásföldi Csini Butik története. Beletelt csaknem három évtizedbe, de végül (2015-ben) az asszony csak megnyerte a meccsét a rövidáruüzlet tulajdonosával szemben. (Kiperelem a gatyájából is – fogadkozott az egyik tárgyaláson Szatmáryné az Index által előásott jegyzőkönyvek szerint.) A Füzér Kereskedőház Kft., amelynek Szatmáryné a vezetője és résztulajdonosa volt, 1992-ben vette meg a fővárostól 6,2 millió forintért a területet, hogy üzletházat építsen, de pechére ott állt a Csini Butik, amely a kerületi önkormányzattól bérelt helyiséget. Szatmáryné cége a tulajdonos mellett beperelte a kerületet a rendezési terv miatt, a fővárosi önkormányzatot pedig azért, mert a 6,2 millióért eladott telek nem volt tehermentes; utóbbitól a cég 450 milliós kártérítést követelt, a nyertes per végén 45 millió forintot kapott. A jogviták nem különösebben akadályozták az üzletmenetet. A cég a telek egy részét bérbe adta a Molnak, a másik részén állami támogatással épített hotelt. A 9 apartmanból álló szálláshelyet birtokló, Mátyás Központra keresztelt cégnek Szatmáry-Jähl Angéla ma is az egyik fő tulajdonosa és vezetője. A Csini Butik területét viszont kivitték egy másik cégbe, amelyből azóta kiszállt.
Nem volt pardon azoknak sem, akik a fia, Szatmáry Kristóf általa forszírozott előmenetelét gátolták volna. Szatmáryné már az 1998-as választási kaland idején alelnöke volt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának (BKIK), és eltökélte, hogy fiát is beemeli a testület vezetésébe. A Narancs információi szerint fel is kereste ötletével Koji Lászlót, ám a BKIK akkori elnöke túlságosan fiatalnak találta a fiút az általános alelnöki posztra. A 2004-es tisztújításon aztán a Szatmáryné által támogatott Petykó Zoltán lett az elnök. A Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti titkárságáról a 2002-es választások elvesztése után főosztályvezetőként távozó, akkortájt a családi vállalkozásban dekkoló fiúnak jól jött az alelnöki poszt, amit 2008-ban az elnöki követett.
Szatmáry Kristóf otthonosan érezhette magát a kamarában. Anyja és testvére, Aranka mellett hamarosan sógora, Gősi Tamás, sőt Szatmáryné féltestvére, Boda E. György is tisztségekhez jutott a BKIK különféle szervezeteinél. Szatmáryné egy későbbi interjúban nem értette, mi ezzel a baj, elvégre a gyerekei a kereskedelemben nőttek fel, így érthető, ha aktívan érdeklődnek a vállalkozói érdekvédelem iránt. Később második férje, Baranyai András Ákos is széket kapott a BKIK belvárosi és észak-pesti szolgáltató irodájában, mint hitelügyintéző.
A család terjeszkedését egyre inkább szűkülő szemmel figyelő kamarai tagságnak végül Parragh László adta meg a jelet a lázadásra. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke 2016 elején nyíltan szembefordult a BKIK-t szerinte „családi biznisszé” alakító Szatmáry-klánnal; márciusban menesztették Szatmáry Kristófot, noha maga vezette a választási bizottságot, míg édesanyja a mandátumvizsgáló testületet.
Szatmáryné később ugyan meg tudta csípni a kereskedelmi tagozati elnökséget, de 2016 szeptemberében egy belső etikai vizsgálatra alapozva felfüggesztették. Nem először csapták ki. 2005-ben rendes felmondással szüntették meg főtitkári munkaviszonyát, bár egy évre azért visszavették elnöki tanácsadónak, miután kifizették neki az 5 milliós végkielégítést. A távozás oka az azóta beszántott Népszabadság akkori információi szerint a Szatmáryné diplomájának hitelességével kapcsolatos kételyek lehettek. Az asszony később bemutatott egy oklevélszámot, ám az okirat tartalmáról azóta se sokat tudni, a Pécsi Tudományegyetem pedig személyiségi jogokra hivatkozva nem adott ki információt a Narancsnak.
A kamarai botrány távozásuk után sem csitult. Tavaly februárban egy vezetői jelentésből derült ki, hogy a szervezet vezetői – köztük Szatmáry-Jähl Angéla – 2014–2015-ben egy sor drága és felesleges külföldi kiküldetésen vettek részt például Dubajban, luxusszállodákban üléseztek, és egyes vezetők saját cégeiknek juttattak nagy értékű megbízásokat sok százmillió forint értékben. (Szatmáry szerint a kamara gazdálkodása az ő idejében átlátható és törvényes volt.) Nota bene: hiába az újabb vezetőcsere, a kamara pénzügyi helyzetét azóta sem sikerült rendezni, aminek okát néhányan abban látják, hogy a Szatmáry elnöksége alatt kialakított döntéshozatali rend jószerivel lehetetlenné teszi a felelősségi körök megállapítását. Mások úgy vélik, hogy Szatmáry Kristóf egyszerűen ráhagyta az egész kamarát az anyjára.
Saját lábon, félig
Ez azért sem lett volna meglepő, mert politikai karrierje alaposan meglódult az iparkamarai elnökség évei alatt. A Fidesz 2006-ban azzal bízta meg, hogy szervezze újjá a Vállalkozók Pártját, ennek eleget is tett. A Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja néven feltámasztott, de azóta is láthatatlan és hatástalan politikai alakulatnak előbb alelnöke, majd elnöke lett. Édesanyja itt sem hagyta magára: egy személyben ő lett a zuglói és a budapesti tagszervezet elnöke, amelyek nevében 2015-ben látványosan támogatta Tarlós István főpolgármesteri munkáját. A pártot a Fidesz a szövetségesei között tartja nyilván.
A jótett elnyerte jutalmát: Szatmáry Kristófot 2011 februárjában kinevezték a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkárának, cserébe le kellett mondania XVI. kerületi önkormányzati képviselőségéről. Ám a következő választásig tartó államtitkári munkának nem sok nyoma maradt. A kormány hivatalos honlapja ez idő alatt kevesebb mint egy tucat hivatalos szerepléséről számolt be. Az Országgyűlésben ugyan 265 hozzászólást regisztráltak tőle, de ezek többsége kényszeredett válasz volt az ellenzéki kérdésekre.
A BVSC viszont jól járt vele. 2013-ban kérték fel a sportegyesület elnökének, főként politikai, kijáró szerepet osztva rá. Eltartott egy ideig, mire a sportra szórt állami milliárdokból Zuglóba is jutott. Tavaly 1,1 milliárdért újult meg az uszoda, amit nem kis botrányt kavarva az alelnök és fia próbálhatott ki először. Novemberben újabb 3 milliárdos fejlesztést jelentettek be, ezen felül kaptak 300 milliót a szomszédos MÁV-terület hasznosítására is.
A kijáró szerep kétségtelenül jól áll neki. A harmadik Orbán-kormányban immáron Lázár János kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosaként nyújtotta be a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulásáról szóló indítványát 2015-ben. A javaslatból, Schiffer András parlamenti felszólalásával élve, nem is „egy lóláb, hanem egy egész lovarda” lógott ki. Az esetenként milliárdos sarcot egyetlen cég úszta meg szinte sértetlenül: a Continental Dohányipari Csoport, amely a Lázár János barátjaként ismert Sánta János érdekeltsége. (Emlékezetes, hogy a botrányos trafiktörvény egyik verziója Sánta gépén készült.) Bónuszként a következő évben az Universal Leaf Tobacco ki is vonult a hazai piacról, így Sánta fermentálóüzeme egyedül maradt a piacon. Nem kellett fizetniük extra adót a trafikoknak sem – ami a Szatmáry családnak sem jött rosszul. Igaz, Szatmáry lépten-nyomon hangoztatta, hogy neki egy sincs, az anyja pedig tulajdonképpen vesztese a trafiktörvénynek, mivel a korábbi 5 trafikból, illetve a megpályázott 5 koncesszióból csupán egyet nyert el. Nagyon rosszul azért nem jöttek ki az ügyből, mivel mostohaapja, a húga és a sógora cégeinek jutott másik 6 trafik.
A vasárnapi boltzár tilalmát célzó törvény benyújtói között nem szerepelt Szatmáry neve, viszont egy későbbi, ehhez kapcsolódó jogszabály-módosítást már Harrach Péterrel együtt jegyzett. (Csatlakozott az indítványhoz Mengyi Roland is, akit tavaly költségvetési csalással és vesztegetéssel vádoltak meg.) Szatmáryné egy frissen gründolt szervezet, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség alapítójaként sietett fia segítségére. A szabad vasárnap mellett érvelő szervezet tagjai között a CBA is feltűnt, ami aligha meglepő, ha igazak a Szatmáry családnak a hazai kiskereskedelmi franchise rendszer vezetőivel ápolt bizalmi kapcsolatáról szóló hírek.
Szatmáry akár egy jó úttörő, ahol tud, segít. Betársult főnöke, Lázár János kancelláriaminiszter lex Heineken akciójába, és több alkalommal besegített Kósa Lajosnak is a szövetkezeti törvény módosítását, a diák- és a nyugdíjszövetkezetek működését szabályozó indítványok benyújtásában. Készségesen magára vállalta a költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csaba elleni parlamenti fellépést is. (Czeglédy kiiktatása különösen Fiák István ügyvédnek, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége elnökének jött jól, mint ahogyan a nyugdíjas-szövetkezetek ellehetetlenítését szolgáló jogszabály is. Mindettől természetesen teljesen függetlenül adott el Fiák 6 millióért egy 140 milliós vagyonú céget Kósa feleségének; ez ügyben szintén költségvetési csalás miatt nyomoznak. Fiák Kósa legutóbbi, nagy vihart kavart csengeri örökösödési ügyletében is szerepet játszik.)
Szatmáry Kristóf, akinek egyik nagy szenvedélye a családfakutatás, négy gyermekét egy 230 négyzetméteres sashalmi családi házban neveli közgazdász-lakberendező feleségével. Ezenfelül hat 0,5–2,5 hektáros földje és egy borászata van, illetve négy cégben résztulajdonos. Bevétele ezekből a tavalyi vagyonnyilatkozata szerint nem származott, keresete a 747 ezer forintos biztosi fizetésre és a 224 ezer forintos képviselői juttatásra korlátozódott.
Mellékes
A 24.hu hírportál ezzel szemben arra jutott, hogy az MKB egészség-, illetve nyugdíjpénztárának igazgatótanácsi elnökeként tetemes mellékesre tesz szert. Bár az elnöksége idején 20 ezer forintról 1 millióra emelt tiszteletdíjat országgyűlési képviselőként nem veheti fel, a pénztárak havi 2,5 millió forintos láthatatlan jövedelemként biztosítást kötöttek a javára. Az évi 3 millió forint költségtérítési keretből pedig költhet benzinre, étteremre. Szatmáry tagadja ezt, állítja, a vagyonnyilatkozatában szereplő adatok megfelelnek a valóságnak. Azt is tagadja, hogy köze lenne a Szatmáry Kft. által üzemeltetett zöldségesbolthoz, amely tavaly feketemunkással bukott meg, az idén pedig, szintén a 24.hu felvétele szerint, többször is elfelejtettek nyugtát adni. A kereskedelemért felelős miniszteri biztos szerint a dolgozókat egyszerűen elfelejtették bejelenteni, és különben is a könyvelő volt a hibás, a portál felvételei pedig hamisak.
Szatmáry végül idén januárban kiszállt a családi cégből, és úgy tűnik, megpróbál kilépni anyja árnyékából. Választási kampány idején ez aligha meglepő, elvégre Szatmáryné körül mindig fodrozódik a víz. Fentebb említett vállalkozásai mellett 2016-ban a Zuglói Piacüzemeltetési és Közösségi Tér Kft. vezetését is rá bízták. Vágó Gábor – Karácsony Gergely zuglói polgármester által kinevezett – kerületi átláthatósági biztos első jelentésében mindjárt arra jutott, hogy a cég semmiben sem felel meg az átláthatósági követelményeknek.
Szatmáry Kristóf most ismét a XVI. kerületben indul. Plakátja ott díszeleg a Veres Péter utcai játszótér mellett a család zöldségesstandjánál. Csak úgy emlegetik őket a kerületben, hogy a Szatmáry-klán – legyint Tokody Marcell, Szatmáry jobbikos kihívója, akivel nem állt ki vitára, pedig Tokody megígérte neki, hogy nem faggatja a kényes ügyekről. A Jobbik kerületi jelöltje aggódik a választás tisztasága miatt, de a kerület választási szavazatszámláló bizottságainak csak a felébe sikerült saját embert delegálni. Ha Szatmáry győz, új pozíció várhatja. A kormány az élelmiszerbotrányokra hivatkozva az élelmiszerláncok elleni újabb javaslaton dolgozik. Az Index által megszerzett tervezet szerint külön kormánybiztos felügyelné a kiskereskedelmi szektort – s ki lenne erre alkalmasabb, mint a családi szennyesen könnyedén átlépő Szatmáry?
