„Nekem mindegy, hogy ki, csak ne a Fidesz nyerjen. Annyira unom a migránsozást és Orbán meg Mészáros Lőrinc fejét, csak ők vannak a tévében meg a rádióban. Németh Szilárd? Arról inkább nem is mondok semmit – legyint nevetve egy idősebb nő a csepeli piacon. – Elmegyek szavazni, persze, de így nem lesz változás. Túl sokan vannak a Fidesz ellen. Pedig nagyon elegünk van már!” Kérdésünkre, ha olyan jelölt maradna állva a körzetben, akire eredetileg nem akart voksolni, átszavazna-e rá a Fidesz ellenében, egy óriási „Természetesen!” a válasz. Ugyanezen a véleményen van egy fiatalabb nő is, aki szerint alapvetően nem lenne baj, ha sok párt indulna, és sok jelöltből lehetne választani. „Az lenne a normális, ha sok politikus kampányolna, és mind azt mondaná, szavazzunk rá. De egy ilyen helyzetben, amikor változás kell, akkor ez nagyon nem jó stratégia.” Neki Szabó Szabolcs (Együtt) jelenlegi képviselő a szimpatikus, mert sokat tett a kerületért. Úgy látja, sokan elmennek vasárnap választani, mert sokan akarnak változást, de kissé aggódik, mert „még mindig nagy a Fidesz-tábor is”. „Azok, akik úgy gondolják, hogy ha ők adják a pénzt, akkor rájuk is kell szavazni.” Mint sok más országgyűlési egyéni választókerületben (oevk), Csepelen is a „ki lép vissza a másik javára?” kérdés határozza meg a hangulatot, programról és még a fideszes ellenfélről is kevés szó esik.
Legyen egyértelmű!
2014-ben a 18 budapesti választókerületből a baloldali összefogás 8-ban nyert, ezek egyike éppen a 17. oevk, Csepel–Soroksár volt. Szabó Szabolcs akkor 36,37 százalékot kapott; 450 szavazattal, kevesebb, mint 1 százalékponttal verte meg Németh Szilárdot. Harmadik helyen a jobbikos Léhmann Viktor futott be nem egészen 18 százalékkal, negyedik helyen az LMP-s Tenk András végzett 6 százalékkal. A pálya 2018-ra némileg átalakult: a Fidesz ismét Németh Szilárdot, az LMP pedig Tenket indítja, a Jobbik új arccal, Bereczki Miklóssal jelentkezik, a baloldalon pedig még néhány nappal a választás előtt is kavarodás van. A Momentum is indított jelöltet, ám Dukán András nemrég visszalépett Szabó Szabolcs javára. Szabó az Együtt színeiben indul, bár az MSZP–Párbeszéd is megkereste. A szocialisták szerint Szabónak nem kellett volna belépnie a pártba, elég lett volna elfogadnia, hogy az MSZP–P logója szerepel a neve mellett a szocialisták jelöltjeként. Erre Szabó nemet mondott, az MSZP–P pártszövetség pedig keresett egy saját jelöltet, és megtalálta Bangóné Borbély Ildikót. E lépést még a DK sem helyeselte, szerintük nincs rendjén, hogy egy bevált jelölt ellen, mint amilyen Szabó, az MSZP elindít valakit. Később az MSZP–P kérte Szabót, hogy lépjen vissza Bangóné javára, és azt ígérték, hogy 2019-ben támogatják, mint a kerület polgármesterjelöltjét. Szenteczky János, az MSZP csepeli szervezetének az elnöke március végén nyílt levélben ezt megerősítette és újra kérte Szabót a visszalépésre, aki újra nemet mondott.
„2014-ben nyertem, elég fura, hogy azt kérik tőlem, hogy lépjek vissza. A megkeresések egyébként sem javaslatokat tartalmaztak, hanem ultimátumot. Azt nem lehet elvárni, hogy az Együtt minden jelöltjét léptesse vissza és számoljuk fel magunkat” – mondta lapunknak még egy múlt heti kitelepülésen Szabó Szabolcs. Bangóné a visszalépéssel kapcsolatos kérdéseket úgy kommentálta, hogy ők „már elmentek a falig”. Szerinte nem a szocialista párton kellene számon kérni a visszalépéseket, ők szövetségre léptek a Párbeszéddel és a Liberálisokkal, míg a DK-val és a Magyar Szolidaritás Mozgalommal koordináltan indulnak, a 17. oevk-ra pedig megtették az ajánlatukat. Bangóné szerint ráadásul az átszavazási hajlandóság is kérdéses. „Ha nincs ott a lapon annak a pártnak a logója, akire a választópolgár szavazna, nem biztos, hogy átszavaz a másik jelöltre” – mondja. Szerinte az LMP-s visszalépés növelné leginkább az MSZP–P esélyét. Tenk András azonban korábban kijelentette: nem érti, miért neki kellene visszalépnie.
„Ha így marad a helyzet, Németh Szilárd egyértelmű győzelmet fog aratni” – mondta Szabó a Narancsnak. Bár a politikus úgy látja, a Fidesz tábora nem nőtt az évek során, a kerületben még mindig stabilan megvan az a 17–18 ezer ember, vagyis a négy évvel ezelőtti 35 százalék, aki elmegy és a Fideszre szavaz. „Nagyon fontos a magas részvétel, úgy könnyebben legyőzhető Németh Szilárd. A kitelepülések során sokan jöttek oda hozzám azt kérdezve, mikor lép már vissza valamelyik jelölt. Az emberek megoldást keresnek, és azt akarják, hogy legyen egyértelmű, melyik ellenzéki jelöltre szavazzanak.” Szabó szerint ez a baloldalon múlik, mert a Jobbik ugyan a fővárosban ebben az oevk-ban a legerősebb, Bereczki Miklós inkább a kisebb lélekszámú Soroksáron népszerű, Csepelen kevésbé. „A Fidesz a Jobbik visszalépése nélkül is legyőzhető.” A jelenlegi képviselő szerint a Fidesz kampányát is lecsavarták a kerületben: az óriásplakátokon és „elefántfüleken” kívül kevéssé vannak jelen, inkább a saját közösségük felé kommunikálnak, új emberek megszólítása nem céljuk. „És persze folyik a lejárató kampány – mondja Szabó –, az önkormányzati lapban, amelyet most már hetente dobnak a postaládákba, csakis a Fidesz volt jelen, amit a Kúria és a helyi választási bizottság is elítélt, de a pici változás ellenére még mindig aránytalanul nagy a fideszes jelenlét. A lakótelepek liftjei pedig tele vannak az ellenzéki képviselőket lejárató képekkel, amiért szintén panaszt tettünk, de a képek ott maradtak. Sok lakostól kaptam azóta olyan visszajelzést, hogy ők maguk kezdték lekaparni, leragasztani ezeket.”
A kerületet Budapest legszegényebb részeként tartják számon, így teendő akad bőven: Szabó Szabolcs a HÉV felújítását és meghosszabbítását, a II. Rákóczi Ferenc út kiszélesítését, a Csepel Művek területének rehabilitációját, Soroksáron pedig például egy vasúti aluljáró építését említi a legégetőbb feladatok között. Bangóné ehhez az egészségügy jobbítását, az oktatási intézmények felújítását és a megélhetési problémák kezelését teszi hozzá. Hogy minderre lesz-e esélyük, és ha lesz, akkor melyiküknek, az lapzártánkkor még kérdéses. Bár a Közös Ország Mozgalom mérése szerint önmagában Bangóné az esélyesebb, Szabó Szabolcs tudná jobban integrálni a szavazatokat. Az Együtt kijelentette: ha van olyan képviselőjelöltjük, akiért a végsőkig harcolnak, akkor az Szabó. Hétfőn Karácsony Gergely, az MSZP–P miniszterelnök-jelöltje azt nyilatkozta az ATV reggeli műsorában, hogy 95 százalékig biztos abban, hogy lesz megegyezés, hiszen ha mindkét jelölt indul, akkor Németh Szilárd húzza be a körzetet. „Németh Szilárd nem lehet Csepel képviselője” – mondta Karácsony és hozzátette, szinte mindegy, hogy ki lép vissza, a lényeg, hogy a Csepelen visszalépő szervezetet egy másik körzetben kompenzálják. Szabó Szabolcs hétfőn lapunknak mindezt úgy kommentálta: alapvetően nem lépne vissza, de ha lenne konkrét ajánlata az MSZP–P-nek, amit érdemes megfontolni, akkor lehetne tárgyalni. Ám egyelőre várják a konkrétumokat.
Határozott üzenet
Budapest 1. számú oevk-ja több részből áll, felöleli a teljes I. kerületet, a teljes V. kerületet (Belváros), valamint a VIII. és IX. kerületnek az északnyugati, a tágabb értelemben vett belvároshoz tartozó részét. A budai I. kerület hagyományosan jobboldali, az V. kerületben 2010-ig jellemzően az MSZP és az SZDSZ közös jelöltjei győztek. 2014-ben az immár a megnövelt választókerületben Rogán Antal nyert, majdnem 6 ezer szavazattal verte az összefogás 2014-es jelöltjét, Kerék-Bárczy Szabolcsot, és 15 ezerrel az LMP-s Schiffer Andrást. Az idén a KDNP-s Hollik Istvánt indítja a kormánypárt, a Jobbikot Losonczy Pál képviseli. Minden beszélgetőpartnerünk úgy látja, a Jobbik nem tényező ebben az oevk-ban. Annál nagyobb volt a tumultus a demokratikus ellenzéki oldalon: V. Naszályi Márta (MSZP–P), Csárdi Antal (LMP), Juhász Péter (Együtt) és Fekete-Győr András (Momentum) szállt ringbe, közülük már csak ketten vannak versenyben, Juhász és Fekete-Győr ugyanis visszaléptek. „A Fidesz csak akkor győzhető le a kerületben, ha egy jelölt marad. Példamutatásból léptem vissza, a nép javára, nem a jelölttársaim javára. Történelmi bűnt követ el ugyanis az, aki nem lép vissza, ezzel átadva a körzetet Hollik Istvánnak” – mondja Juhász Péter, aki szerint a választópolgárok bárkire átszavaznának. Szerinte mindannyian esélyesek, nincs különbség a jelöltek között. Úgy véli, Orbán és rendszere leváltható, koordináció nélkül viszont ismét fideszes parlamenti kétharmaddal szembesülünk. „Ebben az egyes politikusoknak is van felelőssége. Aki azt mondja, hogy nem dönthet a pártja nélkül, abban van igazság, de aki a párt érdekeit nem tudja a nemzet érdeke elé helyezni, az csupán gombnyomogató pártkatona lesz a parlamentben. Ha egy politikus egy másik politikussal sem tud szolidáris lenni, hogyan higgye el a választópolgár, hogy vele az lesz?”
Juhász visszalépése után Fekete-Győr András kezdeményezte, hogy készítsenek egy újabb közvélemény-kutatást a három talpon maradt demokratikus jelöltre, és a legesélyesebb javára lépjen vissza a másik kettő. Naszályi és Csárdi azonban ebbe nem ment bele, azt kifogásolták ugyanis, hogy túl kevés az idő, néhány nap alatt nem lehet releváns adatokat rögzíteni és kielemezni. „Ez nem igaz, különben a Medián és a Közös Ország Mozgalom kutatásaiban is részt vevő Tóka Gábor nem vállalták volna el a felkérésemet – mondta Fekete-Győr. – Én nem bizonygatom, hogy én vagyok a legesélyesebb, ha az eredmények azt mutatják, hogy van nálam esélyesebb, visszalépek a javára.” Az eredmény hétfőn meg is született: az 1200 fős mintán felvett kutatás szerint V. Naszályi Márta a legesélyesebb, így Fekete-Győr visszalépett a javára. A Facebook-oldalán közzétett videóban a Momentum elnöke azt mondja, visszalépése fontos lépés a jelenlegi rendszer lebontásában, alkuk helyet cselekszik, és szerinte így lesz a legjobb mindenkinek. Múlt heti beszélgetésünk alkalmával Fekete-Győr azt mondta, a Momentum végig következetes maradt, az országos listával és a miniszterelnök-jelölttel önállóan indultak, az ellenzéki töketlenkedésből és sárdobálásból kivonták magukat, a visszalépésekre viszont nyitottak voltak és továbbra is azok. „A koordinációnak lehet értelme, de mi az egyoldalú visszalépésekben hiszünk.”
Naszályi felelősségteljesnek nevezte Fekete-Győr lépését. „Megtisztelt, hogy a javamra lépett vissza. Most már a mi felelősségünk, hogy megegyezésre jussunk.” Kérdésünkre, hogy Karácsony Gergely hétfői nyilatkozata arról a 10–15 körzetről, ahol még visszalépés várható, vonatkozik-e a budapesti 1-es körzetre is, Naszályi azt mondta: mivel ez kiemelt körzet, minden esély megvan rá. Úgy látja, minden közvélemény-kutatás őt hozta ki a legesélyesebbnek, még ha csak egy hajszállal is. „A Jobbik javára nem lépnék vissza, de Fekete-Győr Andrást egy politikailag teljesen vállalható szereplőnek tartom, így a javára nem derogált volna visszalépnem. Viszont a kezemet köti a pártszövetség, bár jogilag én vagyok a jelölt, nem dönthetek nélkülük. Juhász Péter sem egyedül döntött, hanem előtte egyeztetett pártja elnökségével. Ha egy közösség része az ember, nem lehet önkényeskedni, én sem szívesen dolgoznék együtt egy olyan politikussal, aki szembemegy a közösségével és annak döntésével.” Naszályi szerint a választókerület még akkor is a nehezen nyerhetők közé tartozik, ha egy jelölt marad, viszont az egy határozott üzenet lenne a választópolgároknak. Ebben az esetben Fekete-Győr szerint még jobbikos átszavazókra is számítani lehet. „De nemcsak az a határozott üzenet, hogy egy jelölt marad – véli Naszályi –, hanem az is, ha a visszalépő megnevezi azt, akinek a javára visszalép.” Hétfő este a Hír Tv-nek már azt mondta: rajta nem múlik, ha nem lesz más lehetőség, visszalép Csárdi javára. (Lapzártánk idején érkezett a hír, hogy egy megállapodás keretében V. Naszályi Márta visszalép Csárdi Antal javára.)
Csárdi szintén hiteles cselekedetnek tartja Fekete-Győr visszalépését, viszont szerinte nem mutatott mást ez a felmérés sem, mint a többi: a jelöltek támogatottsága egyenlő mértékű, és ő az a jelölt, aki a legjobban maximalizálhatja a szavazatokat. „Az én indulásom esetén kevesebb szavazatot kap Hollik István, Márta indulása esetén pedig többet. Ez nem az én ambíciómról szól, a számok és a mérések egyszerűen ezt támasztják alá. Ha nem akarunk fideszes győzelmet, nekem kell maradnom.” Csárdi a választópolgároktól változó visszajelzéseket kapott, volt, aki támogatta, volt, aki óva intette az LMP-t az MSZP–P-vel és a DK-val való tárgyalásoktól. Szerinte azonban a Fidesz-kormány elzavarása felülír mindent, és jelenleg nem az ellenzék belső vitáit kell megoldani, hanem a kialakult helyzetet. „Ebben pedig nem nálam pattog a labda – mondja –, én mindig nyitott vagyok a tárgyalásokra. Ennek viszont már rég el kellett volna dőlnie.” Hogy az elkövetkezendő napokban lesz-e tárgyalás az MSZP–P-vel, nem árulta el, úgy véli, a pártoknak nem a sajtón keresztül kell üzengetniük egymásnak. A kormányváltó hangulatot viszont biztosan érzi. „Beszélgetek volt és jelenlegi Fidesz-szimpatizánsokkal is, és még nekik is sok kritikájuk van a rendszerrel kapcsolatban. Ha ebben a helyzetben nem sikerül több szavazatot gyűjtenie az ellenzéknek, mint a Fidesznek, erősen el kell gondolkodnunk, mit és hogyan kellene jobban csinálni.”
