Magyar hirdetések a Habony-közeli macedón médiában

Ki a világpiacra!

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. február 17.

Belpol

Horvát olívaolaj, lakberendezési tárgyak, újrahasználható textilszalvéták – furcsa magyar cégek hirdetései futnak azokon a macedón oldalakon, amelyekbe tavaly vásárolták be magukat Habony Árpád üzlettársai.

Ahogy arról a Narancs tavaly tavasszal beszámolt, Orbán Viktor és Nikola Gruevszki barátságának komoly politikai és gazdasági dimenziói voltak már jóval azelőtt, hogy a macedón miniszterelnök a börtönbüntetése elől Magyarországra szökött volna. A magyar kormányfő még akkor is a bevándorlásellenes Gruevszki politikai nagyságát méltatta, amikor a bukott politikus ellen több eljárás zajlott korrupciós vádak miatt. Az egyik ügyben őrizetbe is vették, és 2017 nyarán azzal a feltétellel engedték szabadon, ha útlevelét leadja a hatóságoknak. (A Gruevszki és kormánya által elkövetett törvénytelenségekről lásd: „A börtönben voltam a legszabadabb”, Magyar Narancs, 2018. május 31.) Amikor tavaly ősszel meg kellett volna kezdenie 2 éves börtönbüntetését, Gruevszki a magyar külügy segítségével Budapestre szökött, ahol példátlan gyorsasággal megkapta a menekültstátuszt.

Orbán körei nem csak ezzel segítették Gruevszkit és jobboldali-nacionalista pártját, a VMRO–DPMNE-t (Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja). Májusban bemutattuk azt is, miként vásároltak be Habony Árpádhoz köthető emberek a macedón médiában. Tíz­éves miniszterelnöksége idején Gruevszki uralma alá hajtotta az ottani médiát, majd’ mindegyik országos televízió, napilap, továbbá egy sor online portál volt bekötve a kormányzó VMRO-hoz. Mindössze néhány független – főleg online – szerkesztőség dolgozott mostoha anyagi körülmények közepette.

Orbán, Janša, Gruevszki

Orbán, Janša, Gruevszki

Fotó: MTI/EPA/Aleksandar Kovacevski

Miután Macedóniában megtiltották, hogy politikusoknak médiavállalkozásai legyenek, a kormányzó párthoz köthető ki­adók megbízható barátokhoz kerültek. A VMRO lapja és tévéi egy helyen szerkesztett híreket közöltek. A propagandamédiát az állami hirdetések és a kormány kegyeit kereső vállalatok reklámjai tartották el. Ám Gruevszki 2016-os bukásával ezek a pénzcsapok elzárultak, így azoknak, akik kitartottak a VMRO mellett, komoly finanszírozási nehézségeik támadtak. 2016–2017 folyamán azonban Habony üzlettársa, Schatz Péter és volt munkatársa, Adamik Ágnes egy sor, a volt Gruevszki-médiához tartozó cégben szerzett többségi tulajdonrészt. (Schatz Péter, aki idehaza a Ripost alapítója volt, Szlovéniában online portált, hetilapot és televíziót is vásárolt, ez utóbbit Habony Árpáddal közösen.) Macedóniában tavaly övé lett az Alfa TV országos csatorna, a hozzá tartozó honlap, valamint elindította a helyi Ripostot is online formában. Adamik Ágnes macedón cégén keresztül három kiadót vásárolt meg a hozzá tartozó weboldalakkal együtt (minderről részletesen lásd: Barátom, Gruevszki, Magyar Narancs, 2018. május 17.).

Az üzlet az első

A magyarok birtokában lévő oldalak továbbra is a nacionalista jobboldal propagandáját terjesztik, az pedig sokszor egybevág az orosz érdekekkel. Magyar szemmel azonban sokkal érdekesebbek a weboldalakon futó hirdetések. Az online lapok bevételi forrásaiként túlnyomórészt a rajtuk futó reklámok szolgálnak, ezért különösen föltűnő, hogy mind a kilenc weboldalon (alfa.mk, ripostmk.com, republika.mk, kurir.mk, lider.mk, denesen.mk, ekonomski.mk, vistina.mk netpress.com.mk) magyar vállalkozások hirdetéseibe lehet belefutni. Nem is kell keresgélni ezeket, a magyar cégek többnyire az oldalak legjobb helyein hirdetnek. Összesen négy magyar vállalkozás reklámoz az oldalakon.

Több oldalon kizárólag magyarok hirdetnek, az Alfa TV főoldalán három magyar cégnek és a Ripostnak is jutott hely. A hirdetések nem csupán a főoldalakon, de a cikkek mellett is rendre felbukkannak. Fontos kiemelni, hogy nem Google-hirdetésekről van szó (a Google Adverts algoritmusa a felhasználóról gyűjtött információ alapján jeleníti meg a hirdetéseket), hanem közvetlenül az adott oldalakra vásárolt hirdetésekről; vagyis nem azért bukkantak fel a magyar cégek reklámjai, mert Magyarországról böngésztünk – a macedón olvasók is ezekkel a reklámokkal találkoznak. A Wayback Machine internetarchívuma segítségével azt is vissza tudtuk követni, hogy a hirdetések 2017 novemberében kezdtek megjelenni az oldalakon, azaz szinte egy időben Adamik és Schatz macedóniai felbukkanásával. Azóta a kampányok folyamatosan futnak. De melyek is azok a hazai vállalkozások, amelyek úgy gondolták, hogy a kétmillió lakosú Macedónia jobboldali pártmédiájának olvasói lendítik föl a bizniszt?

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A legtöbb oldalon tavaly február óta hirdet az Olivery Kft., amely horvát olívaolajat árul angolul a macedónoknak. A céget 2017 májusában alapították, így jelenleg elérhető pénzügyi adatai nem árulnak el sokat: 1,8 millió forintos bevételre 580 ezer forint eredmény jutott működése első fél évében. A hazai olívaolaj-piacot jól ismerő forrásunk szerint a cég termékeit nem nagyon kapni, és azt sem tudni, mely éttermeknek szállít be, ha egyáltalán van partnerük. „Valami nem stimmel náluk” – tette hozzá. Mi egy kispesti delikát boltban az alsó polcon találtunk néhány üveggel a cég termékeiből. Az Olivery Facebook-oldalán 160 like van, amikor pedig elmentünk a cég budaörsi székhelyére, egy víkendház kinézetű faházat találtunk, ahol láthatóan régóta nem járt senki. Telefonon sikerült elérnünk a cég tulajdonosát, Pacsay Pétert.

Ő azt mondta, egy ismerőse ajánlotta neki a lehetőséget, hogy hirdethet Macedóniában, de azt, hogy ki volt ez az ismerőse, nem árulta el. Annyit elmondott, a hirdetésekért csak az oldalakról beérkező rendelések után fizet, és „nincs nagy pénzmozgás”. Azzal Pacsay is tisztában van, hogy horvát olívaolajat Macedóniában egyszerűbben is be lehet szerezni. De így legalább „pörög kicsit a cég neve”, ami jó, mert szeretnének kilépni az európai piacra. Állítása szerint még neki sem mondták el az ismerősei, hogy a macedón oldalaknak miért éri meg ilyen konstrukcióban futtatni a reklámokat.

Szintén régóta hirdet ezeken az oldalakon a bonyART nevű vállalkozás, amely főleg kisebb lakberendezési tárgyakkal kereskedik. Noha a társaság weboldalán az olvasható, hogy nemrég megnyílt budapesti boltjuk, a MOM Park mögött csak egy üres üzlethelyiség fogadott minket. Ennek ellenére úgy tűnik, a vállalkozás mögötti cég működik: a 2011 óta létező Yozzy Global Trade 2017-ben 2,8 millió forint nyereséget termelt. Ugyancsak hirdet Macedóniában a Ripost Art nevű oldal, amely a bonyART egyes termékeit árulja angol és szlovén nyelven. A Ripost Art weboldalát sebtiben dobhatták össze: bizonyos oldalain sablonszöveg olvasható, és annak ellenére lehet magyar feliratú tárgyakat rendelni, hogy az oldalnak nincs magyar nyelvű verziója.

E vállalkozások mögött Bonyár Miklós áll, aki nem teljesen ismeretlen a hazai üzleti életben. Forrásaink „szociközeli” vállalkozóként jellemezték Bonyárt, akit leginkább Ujhelyi István szocialista EP-képviselő köreihez soroltak. A 2000-es évek elején médiavállalkozó volt, az ő tulajdonában lévő Mátrix Holding adta ki a Népszavát és egy sor színes magazint (Képes Újság, Diéta és Fitnesz, Fürge Ujjak, Le Monde Diplomatique), és közvetett tulajdonában volt a szintén baloldali stop.hu, valamint részt vett a Vasárnapi Hírek munkájában is. Médiaérdekeltségeitől aztán megvált, mondván, rosszul mérte fel a piaci helyzetet. Úgy tudjuk, 2010 után eltávolodott a párttól, és mindenféle egyéb üzletbe fogott. Ekkor alapította a kiskereskedelemmel foglalkozó Yozzyt, ám céges álláshirdetéseiben szállodába, szórakozóhelyre és benzinkútra is keres munkatársakat Bonyár. 2013-ban kínai befektetőket próbált Szegedre csábítani Ujhelyivel közösen, 2016 tavaszán pedig részt vett a D-Rex Dinopark létrehozásában. A 127 millió forintos uniós támogatásból Tiszaderzsen megvalósult látványosság életnagyságú, mozgó dínószobrokkal próbálta fellendíteni a település turizmusát, ám alig másfél év után bezárta kapuit.

false

 

 

Bonyár Miklóst sikerült telefonon elérnünk; a Narancsnak arról beszélt, hogy cégével igyekszik erős nemzetközi jelenlétet kiépíteni, rendszeresen jár nagy nemzetközi kiállításokra, ahol bemutatják saját termékeiket. „Sok más országban is hirdetek, Ázsiá­ban is, tárgyalunk afrikai partnerekkel is. Ami lehetőség szembejön, azt igyekszem megragadni.” Mint mondta, sikeresek a külföldi kapcsolatépítések, hiszen szállítanak hűtőmágnest Spanyolországba, Németországba, Szlovéniába, és mostanság éppen az „orosz vonalat próbálják erősíteni”. Kérdésünkre, hogy a macedón oldalak hogyan jöttek képbe, azt válaszolta: „Egy ismerősöm ajánlotta a lehetőséget.” Bonyár azt is mondta, fizetnek a reklámokért cserébe, de hogy mennyit, azt üzleti titokra való hivatkozással nem árulta el. A vállalkozó azt is megerősítette, hogy a bonyART mellett a Ripost Art nevű oldal is az övé. Ez utóbbit a Riposttal (az itthon is jól ismert kormányzati bulvár-propaganda kiadvánnyal – K. A. Á.) közösen működtetik, ám ezen együttműködés részleteit sem akarta megosztani velünk. Azt viszont elárulta, hogy Schatz Pétert régóta jó barátjának tudhatja.

Kozmetikázás

Nyár vége óta hirdet Macedóniában a Skin Delight nevű vállalkozás, amely természetes alapanyagokból készült kozmetikumokat árul. A bőrápoló szereket Kósa Lilla készíti, aki korábban ügyvédként dolgozott, majd a Balin töltött három év során döntött úgy, maga mögött hagyja addigi pályáját, és saját vállalkozásba kezd. Mivel egyéni vállalkozóként viszi a boltot, nem tudjuk, mekkora a Skin Delight forgalma, ám beszédes, hogy Kósa ingatlanközvetítőként is dolgozik. Az interneten elérhető adatok szerint valóban létező vállalkozásról van szó, és Kósa komolyan hisz is abban, amit csinál. Ő telefonon mindössze annyit mondott a Narancsnak, hogy szépséggel, egészséggel és lélekkel foglalkozik, politikai témájú cikkekben nem kíván szerepelni, így nyilatkozni sem akar nekünk. Annyit elárult, hogy más külföldi oldalakon is hirdet – ez annak fényében mindenképpen fura, hogy a macedón híroldalakon magyar nyelvű reklámokkal van jelen.

Szintén nagyjából fél éve mozdult a macedón piacra a Cibi, amely újrahasználható textilszalvétákat készít élelmiszerek csomagolására. A vállalkozás 2016 óta működik, cégszerűen viszont csak tavaly nyár óta. A Cibi Újraszalvéta Kft. egy évek óta alvó, korábban energetikai profilú cég átalakulásával jött létre, nagyjából akkor, amikor megjelentek első magyar nyelvű hirdetései Macedóniában (azóta már angol nyelvűek a reklámok). Tavaly szeptemberben a Duna tévén is bemutatkoztak a termékei. A cég tulajdonosai a névadó Czibolya Katalin és Szemenyei Rella Klára, akiket többször próbáltunk elérni a honlapon megadott számon, ám egyszer sem vették fel a telefont.

Eközben Schatz és Adamik sem tétlenkedett. Schatz Péter eladta a Ripost Média Kft.-ben meglévő tulajdonrészét Ómolnár Miklósnak – egy hónappal azelőtt, mielőtt a Ripost a kormánybarát médiát tömörítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz került volna. Ezzel a szlovén televízió jelentős része is az alapítványé lett, de továbbra is Schatzé egy szlovén hetilap, valamint a macedón médiacégek sora. Adamik Ágnes viszont nem eladott, hanem tavaly novemberben megalapította a Hespereia Vagyonkezelő Zrt.-t, amelynek ő az egyetlen tulajdonosa. A cég számláit a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő MKB-nál vezetik, a társaság ügyeit pedig a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda intézi. Ennek ugyan nincs köze a Rogán Antal barátjaként elhíresült Kertész Balázshoz, de ez az ügyvédi iroda látja el Mészáros Lőrinc képviseletét a médiával kapcsolatos ügyeiben, és a kormányközeli médiaalapítvány alapító papírjait is ők adták be a cégbíróságra.

Figyelmébe ajánljuk