A szerk.
A szerk.
Nevében él
A múlt pénteken a macedón parlament a szükséges kétharmados többséggel megszavazta az ország nevét Észak-Macedónia Köztársaságra változtató alkotmánymódosításokat.
MaNcs 31. évf. 03. sz. (2019-01-17)
A múlt pénteken a macedón parlament a szükséges kétharmados többséggel megszavazta az ország nevét Észak-Macedónia Köztársaságra változtató alkotmánymódosításokat.
A múlt héten azzal volt tele a magyar sajtó, hogy az ország miniszterelnöke méltóztatott egy sajtótájékoztatót (a NER nyelvén: kormányinfót) tartani. Hogy ez micsoda nagy dolog, nevezett végre kiáll a sajtó elé, és lehet kérdezni is, és válaszol is a kérdésekre. Történelmi esemény, állították valamennyire persze ironizálva, de az eset szerfeletti ritkaságától mégis jócskán megérintett, egyéb alkalmakkor kritikus orgánumok is.
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők hétfőn fogták a hátizsákjukat, és elindultak a köztelevízióba. Hosszú menetre készültek, hiszen azt az egyelőre lehetetlen küldetést tűzték célként, hogy az adófizetők pénzén fenntartott média vezetőjével hosszabban elbeszélgessenek (s feladják társadalmi célú hirdetésüket, mely az Európai Ügyészséghez csatlakozás kampányát népszerűsíti).
Az Erzsébet-kor Angliájában született meg a történelem egyik legfurcsább teóriája, az anglo-izraelitizmus, amely szerint az angolok biológiai értelemben is Izrael tíz elveszett törzsének az egyenes utódai.
Pusztán a választási matematika felől nézve lenne értelme az ellenzéki összefogásnak a májusi európai parlamenti választáson. A döntő kérdés mégis az lesz, mennyire tudják mozgósítani az Orbán-ellenes szavazókat.
Horvát olívaolaj, lakberendezési tárgyak, újrahasználható textilszalvéták – furcsa magyar cégek hirdetései futnak azokon a macedón oldalakon, amelyekbe tavaly vásárolták be magukat Habony Árpád üzlettársai.
Megint a tudomány jár pórul: a kormány egyoldalúan megkezdte a Magyar Természettudományi Múzeum vidékre költöztetésének előkészítését.
Kásler Miklóst már orvosprofesszori ténykedése idején is az ellentmondások embereként írták le, míg Orbán Viktor reneszánsz emberként méltatta miniszterét. Alább azt vizsgáljuk meg, mire jutott eddig az emberminisztérium főnökeként.
A teljes ellenzéki összefogást valószínűtlennek tartja, de közös mozgósító kampányt vinne a májusi EP-választás előtt az MSZP európai parlamenti képviselője. Ujhelyi István szerint 2019-ben meg kell roppantani Orbán rendszerét.
Rövid pályafutása során a Beatles 13 stúdióalbumot készített, mégis a mai napig a legtermékenyebb zenekarok közé tartozik. 1970-es feloszlásuk óta nem volt olyan év, hogy ne jelent volna meg legalább egy, de inkább több „új” Beatles-album, és ha a kiadó nem tudott összekukázni valami régi koncertfelvételt vagy tematikus válogatást, akkor a megjelent sorlemezek újrakiadása következett.
Megpályázta és elnyerte a bécsi zeneakadémia egyik legnagyobb presztízsű professzori állását. Február 23-án a Cziffra Fesztiválon közös koncertet ad Balázs Jánossal. De beszélgettünk a profi félelmeiről, betegen vállalt fellépésekről, és arról, mit tesz azért, hogy a jövőben is legyen értő közönsége a klasszikus zenének.
Az első slamemet angolul írt New Yorkban 2010 tavaszán, ma már országos Európa-bajnok. A Fidesz-alapítóval, a Földalatti Slam és a Tilos Rádió szerkesztőjével beszélgettünk.
Az európai jazz hatvanas évek óta zajló emancipációját az európai jazztörténet emancipációja némi késéssel követte, ősszel jelent meg ugyanis az első monografikus, az újabb elméletek alapján álló, plurális felfogású könyv, 45 szerző közös erőfeszítése.
Megjelenése után több mint tíz évvel olvasható magyarul Anna Politkovszkaja Orosz napló című könyve. Politkovszkaja volt az egyik legbátrabb tényfeltáró újságíró, aki felfoghatatlan kockázatokat vállalt annak érdekében, hogy a világ elé tárja Vlagyimir Putyin Oroszországának visszaéléseit.
The Flamethrowers című regényére a legszigorúbb amerikai kritikusok is felkapták a fejüket – az egyik tábor ünnepelte, a másik dühöngve macsónak (!) nevezte az írónő második könyvét. A harmadik regényre a Man Booker-díj döntnökei is áldásukat adták: A Mars Klub felkerült tavaly a jelöltek szűkített listájára. Ez és a magyar kiadás remek alkalom volt egy beszélgetésre.
A mai Magyarországon ritkán lehet értelmes módon beszélni arról, hogy mi zajlik (vagy zajlott a közelmúltban) a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. A külpolitikai újságírás finoman szólva sem virágzik, de talán az olvasók érdeklődése is hiányzik; így annak ellenére, hogy a téma a migráció kapcsán állandóan jelen van, kevesekhez jut el komplexebb kép annál, mint amit a kormánymédia gyűlöletkampánya sugall, vagy amit a 3–5 csillagos turistarezervátumokban, fakultatív tevegeléseken lehet felcsipegetni.
Clint Eastwood 88 éves. Amikor visszavonult a színészettől, még csak 78 volt, autójára büszke, hmong szomszédaira gyanakodva hunyorító, felfegyverzett nyugdíjasként búcsúzott a rivaldafénytől, mint akinek elfelejtettek szólni, hogy a háború – mindegy is, hogy melyik – már rég véget ért.
Az 1941-ben, 33 éves korában meghalt Vajda Lajos műveinek kiállításából sosem lehet elég. Főként, hogy életében is csak két műterem-kiállítása volt, s a szocialista kultúrpolitika is nehezen tolerálta. A Szentendrén megrendezett, legelső emlékkiállítását 1966-ban gyakorlatilag betiltották, s az 1978-as kiállítása után csak 2008/2009-ben jött el a nagy összegzések ideje.
Manapság is számos új elmélet próbálja megmagyarázni az univerzum fizikai szerkezetének rejtélyeit. Nem egy közülük meglehetősen rendhagyó.
A világ jólétben élő felén régi tendencia a heti munkaidő rövidülése, Magyarország azonban sohasem követte szolgai módon a világtrendeket.
"A kabátomra nem tettem fel a sárga csillagot, amelyre egyébként fekete színnel a Jude szó volt írva."
Az örökbe fogadó szülők szüleinek problémáival foglalkoztak pár hónapja egy workshopon a Mózeskosár Egyesület szakértői. Az ilyen helyzetbe kerülő nagymamáknak nehéz lehet megemészteni a féltékenységet vagy az unoka cigány származását, de a megoldás minden esetben ugyanaz: elfogadásra és sok szeretetre van szükség.
A New York Timestól a Guardianig szinte minden nagy lap kikérdezte már a modern párkapcsolatok buktatóiról. Tavaly megjelent könyve, az Affér, avagy gondoljuk újra a hűtlenséget hamarosan magyarul is olvasható – most megcsalásról, párterápiáról, a Tinder nyújtotta illúzióról beszélgettünk vele, és arról, hogy mitől más a szex a diktatúrában.
A centenárium okán készült alkotás nem próbál teljes áttekintést nyújtani a kivételesen gazdag életműről. Egyetlen évre, az 1957-esre koncentrál.
Január 10-én az új Christian Petzold-film, a Tranzit kísérőjeként került a mozikba a Sellők és rinocéroszok című magyar animáció, amely tavaly letarolta a rangos filmfesztiválokat. Producerét, Dus Polettet és rendezőjét, Traub Viktóriát telefonon értük utol.