Lázár nem tart a Fidesz bukásától, „de van ilyen forgatókönyv is”

  • narancs.hu
  • 2024. december 17.

Belpol

Az építési és közlekedési miniszter Hajdú Péternek adott interjút. Szerinte az igazán ütős balhé nem Magyar Péter feltűnése volt, hanem a kegyelmi ügy.

Lázár János építési és közlekedési miniszter a Beköltözve Hajdú Péterhez című műsor következő vendége, a már felvett interjút pénteken teszik közzé. A kedden megosztott előzetes Youtube-videó a beszélgetésből mutat be részleteket.

Hajdú Péter ebben emlékeztet, vendége mondta ki először, hogy „Novák Katalin nem való közénk.” Lázár pontosít: „Sem közénk, sem fölénk.” A házigazga megjegyzésére – „biztosan kedvel téged Orbán Viktor, ha ezeket megengeded magadnak” –, Lázár belekezd valamilyen válaszba, de ez nincs benne az ajánlóban.

Hajdú szóba hozza a kegyelmi ügyet, furcsállja, hogy a köztársasági elnök is lemondott, azt mégsem mondták ki a Fideszben, hogy Balog Zoltán püspök felelős ebben az ügyben. „Szerinted morálisan vállalható, hogy ezt tanácsolja valaki?” – kérdezi Hajdú. Lázár válasza: „Ezt tőle kell megkérdezni.”

Hajdú kérdésére, tart-e attól, hogy a 2026-os országgyűlési választáson megbukik a Fidesz, Lázár János azt feleli, nem tart ettől, „de van ilyen forgatókönyv is”.

A házigazda – aki annak idején Varga Judittal is interjút készített – azt mondja, szívesen ott lett volna a fideszesek között Magyar Péter Partizán-interjújának másnapján, vagy a legközelebbi kormányülésen, ha ez szóba került. A miniszter erre azt mondja, a kormányülésen ez nem került szóba, de az igazi balhé nem Magyar Péter feltűnése volt, hanem a kegyelmi ügy,

„vagy a Novák-ügy, nevezzük bárhogy is, az volt az igazán ütős”.

Abban egyetértenek, nem kérdés, hogy a nagyobbik kormánypárt még mindig azt a botrányt szenvedi.

Hajdú azt is megkérdezi Lázártól, árulták-e már el. Ő azt mondja, nehéz helyzetben volt 2018-ban, amikor kikerült a kormányból, és egyik munkatársa akkor „úriemberhez nem méltó formában viselkedett”. Az, hogy kiről beszél itt, nem derült ki.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.