Lebontott hatvanpusztai műemlékek után nyomoz Tordai Bence

  • narancs.hu
  • 2025. április 18.

Belpol

A képviselő a miniszterelnök apja által birtokolt majorság építkezéséről faggatja a megyei kormányhivatalt.

A Fidesz-kormány úgy működik, hogy mást vádol azzal, amit ő maga tesz – állítja Tordai Bence országgyűlési képviselő, az ingatlanügyéről szóló Magyar Nemzet-cikkre hivatkozva. A lap szerint az ellenzéki politikus 2016-ban vett egy budapesti telket, amelyen lebontott egy műemléki védettségű ingatlant. Ez utóbbi kitételt vitatja Tordai, aki csütörtökön Facebook-bejegyzésében azt írta, ha nem közli az újság a helyreigazítását, bírósághoz fordul.

A bejegyzés arról is szól a műemlékvédelmi világnap alkalmából, hogy a képviselő „előveszi” „Orbánék hatvanpusztai műemlékrombolását”. A József nádor majorságaként ismert birtokon 19. századi épületegyüttes állt, amelyet az ellenzéki képviselő állítása szerint elbontott az új tulajdonos, hogy a helyére luxusrezidenciát húzzon föl.

Tordai szerint „minden jel arra mutat, hogy Orbánék törvénytelenül semmisítették meg a 200 éves műemlékeket”.

A képviselő adatigénylést küldött a Fejér Vármegyei Kormányhivatalhoz, az iránt érdeklődve, milyen engedélyek alapján végeztek a birtokon bontást és építkezést, készült-e értékleltár vagy építéstörténeti dokumentáció.

A bejelentéssel kapcsolatban a 444 emlékeztet, papíron a hatvanpusztai birtok Orbán Győzőé, a majorság körül minden föld az Orbán és a Mészáros családé.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.