A fideszes média a Partizánt vádolja a haszonállatok vírusának terjesztésével, egy érintett gazda cáfol

  • narancs.hu
  • 2025. április 18.

Belpol

Bóna Szabolcs telepén is megjelent a ragadós száj- és körömfájás, de mint írja, az állatok közelében nem jártak sajtómunkások.

Ragadós száj- és körömfájásvírus okozta megbetegedést regisztráltak a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. telephelyén. Az állatgondozók mindent megtettek, hogy ne kerüljön be a vírus, már március végén beköltöztek a tehenészeti telepre, hogy véletlenül se hurcoljanak ki-be semmit – írja a Kisalföld.

Bóna Szabolcs, a telephely igazgatója saját oldalán is megerősítette a szomorú hírt: „Hogy történhetett meg? Ez az a kérdés, amire jelenleg nincsen magyarázat. Büszke vagyok minden kollégámra, aki az elmúlt hetekben nem csak az elvárhatót, hanem annál is jóval többet tett. Nem csak a munkaidejét, hanem szó szerint a napjait, az életét ajánlotta fel.” A szakember így folytatja: „Higgyék el, egy járványhelyzetet pont így kell kezelni! Mindig is így kellett volna. Ma reggel hat órakor elkezdődött az állatok leölése. A folyamatot minél gyorsabban és szakszerűen kell elvégezni. Minden elfecsérelt perc további kockázatot jelent.” Mint mondja, az operatív törzzsel együttműködve Peresztegen találtak helyet a leölt állatoknak.

Bóna Szabolcs február 15-én egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a Tisza Párt kongresszusán. Mostani posztja alatt Magyar Péter kitartást kívánt neki és kollégáinak.

Viszont a fideszes média rögtön kihasználta az alkalmat az agrárszakember és a Tisza Párt vezetőjének támadására. A Magyar Nemzetben megjelent egy cikk, amely „Magyar Péter agrártanácsadójaként” hivatkozik rá, és megemlíti, hogy a Partizán főszerkesztője, Gulyás Márton „több, a vírussal fertőzött szarvasmarhatelepet is bejárt”. Bohár Dániel, a Megafon propagandistája pedig egyenesen azt állítja, hogy Gulyás Márton terjesztette el a vírust: „Én értem, hogy hergelni kell, mert a Petike [Magyar Péter – a szerk.] ezt kéri, de talán a fertőzött helyekről átmenni egy másik településre (kamerákkal, stábbal stb.) nem biztos, hogy jó ötlet volt.”

Bóna Szabolcs maga cáfolta, hogy sajtómunkások a telepen jártak volna, és hangsúlyozta, hogy mindenkivel az irodájában, egy másik helyszínen találkozott: „Felreppent a médiahazugság, hogy a Partizán stábja járt nálunk a telepen. Hát nem járt. Amióta a járvány kitört, minden médiafelületen próbálom erősíteni, hogy a védekezésre kell összpontosítani. Fogadtam újságírókat? Igen. Először az M1 híradó stábját, másodszor a Házonkívül riporterét és harmadjára a Partizánt. Mindenkivel az irodában beszélgettem, az M1-el volt élő bejelentkezés is az irodánk előtt.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.