A fideszes média a Partizánt vádolja a haszonállatok vírusának terjesztésével, egy érintett gazda cáfol

  • narancs.hu
  • 2025. április 18.

Belpol

Bóna Szabolcs telepén is megjelent a ragadós száj- és körömfájás, de mint írja, az állatok közelében nem jártak sajtómunkások.

Ragadós száj- és körömfájásvírus okozta megbetegedést regisztráltak a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. telephelyén. Az állatgondozók mindent megtettek, hogy ne kerüljön be a vírus, már március végén beköltöztek a tehenészeti telepre, hogy véletlenül se hurcoljanak ki-be semmit – írja a Kisalföld.

Bóna Szabolcs, a telephely igazgatója saját oldalán is megerősítette a szomorú hírt: „Hogy történhetett meg? Ez az a kérdés, amire jelenleg nincsen magyarázat. Büszke vagyok minden kollégámra, aki az elmúlt hetekben nem csak az elvárhatót, hanem annál is jóval többet tett. Nem csak a munkaidejét, hanem szó szerint a napjait, az életét ajánlotta fel.” A szakember így folytatja: „Higgyék el, egy járványhelyzetet pont így kell kezelni! Mindig is így kellett volna. Ma reggel hat órakor elkezdődött az állatok leölése. A folyamatot minél gyorsabban és szakszerűen kell elvégezni. Minden elfecsérelt perc további kockázatot jelent.” Mint mondja, az operatív törzzsel együttműködve Peresztegen találtak helyet a leölt állatoknak.

Bóna Szabolcs február 15-én egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a Tisza Párt kongresszusán. Mostani posztja alatt Magyar Péter kitartást kívánt neki és kollégáinak.

Viszont a fideszes média rögtön kihasználta az alkalmat az agrárszakember és a Tisza Párt vezetőjének támadására. A Magyar Nemzetben megjelent egy cikk, amely „Magyar Péter agrártanácsadójaként” hivatkozik rá, és megemlíti, hogy a Partizán főszerkesztője, Gulyás Márton „több, a vírussal fertőzött szarvasmarhatelepet is bejárt”. Bohár Dániel, a Megafon propagandistája pedig egyenesen azt állítja, hogy Gulyás Márton terjesztette el a vírust: „Én értem, hogy hergelni kell, mert a Petike [Magyar Péter – a szerk.] ezt kéri, de talán a fertőzött helyekről átmenni egy másik településre (kamerákkal, stábbal stb.) nem biztos, hogy jó ötlet volt.”

Bóna Szabolcs maga cáfolta, hogy sajtómunkások a telepen jártak volna, és hangsúlyozta, hogy mindenkivel az irodájában, egy másik helyszínen találkozott: „Felreppent a médiahazugság, hogy a Partizán stábja járt nálunk a telepen. Hát nem járt. Amióta a járvány kitört, minden médiafelületen próbálom erősíteni, hogy a védekezésre kell összpontosítani. Fogadtam újságírókat? Igen. Először az M1 híradó stábját, másodszor a Házonkívül riporterét és harmadjára a Partizánt. Mindenkivel az irodában beszélgettem, az M1-el volt élő bejelentkezés is az irodánk előtt.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.