Magyar Péter: Sokaknak vállalhatatlan az oligarcharendszer

  • narancs.hu
  • 2024. február 23.

Belpol

Szerinte a jobboldali többségnek az sem tetszik, hogy „közpénzből finanszírozott Megafon-szerű képződmények működnek”.

„A Fideszben eddig alapszabály volt, hogy botrány idején nem váltunk le embereket, főleg nem akkor, ha sokan követelik. Majd később, mondjuk fél év múlva, amikor elült a vihar” – mondta Magyar Péter a Magyar Hangnak adott interjújában, amit a 444.hu szemlézett.

A kegyelmi ügybe belebukott, a közéletből távozott volt igazságügyi miniszter, Varga Judit exférje arról beszélt, ha a mostani „kiállása” évekkel ezelőtt történik, szerinte hárman rögtön mellé álltak volna, de „a mostanra kiépült rendszer ezt már nem engedi meg”. Nagy leleplező információkat egyébként ezúttal sem adott ki magából, az interjút pedig rögtön azzal kezdte: „Nem célom a magát még mindig polgári jobboldalként aposztrofáló politikai tömböt lejáratni, a kiállásommal sokkal inkább a figyelemfelhívás a célom, hogy ez így nem mehet tovább”.

Állítása szerint már korábban is „kritizálta befelé” az egyetemek alapítványba szervezését, a „propagandát” és az „állandó félelemkeltést”, mert „az embernek, ha valódi polgári neveltetést kapott, az ilyen eszközök egy bizonyos szint felett vállalhatatlanok”. Azért azt is megjegyezte, hogy „a jelenlegi status quo nemcsak a Fidesz, de Gyurcsány érdeke is, egymást tartják fenn”.

Mint mondta, látja, hogy körülötte sokan félnek, és hogy némelyek azt hiszik, a fellépése „csak egy lufi, a Rogán-művek machinációja”. Ezen a ponton beszélt arról is, hogy látott „olyan belső reprezentatív felmérést, amit még nem hoztak ki”, és ami

„azt mérte, hányan hallottak erről az ügyről, mi a visszhangja. Hetven százalék körüli többség mondta azt, hogy Rogánnak mennie kell”.

Úgy gondolja, „lehet ezt csinálni még egy ideig, de egyszer mindenkinél be fog telni a pohár, és úgy tűnik, közel vagyunk ehhez”. Szerinte ugyanis „a jobboldali többségnek sem tetszik, hogy közpénzből finanszírozott Megafon-szerű képződmények működnek, és alpári stílusban lesújtanak bárkire, aki értelmes politikai vitát akar folytatni”. Hozzátette, „ez se nem keresztény, se nem konzervatív, se nem polgári”.

Az interjúban azt is elmondta, hogy „sokaknak vállalhatatlan az oligarcharendszer, az, hogy néhány kézben fut össze minden szál”, majd miután az interjú készítője visszakérdezett, hogy a miniszterelnökre gondol-e, Magyar Péter azt válaszolta:

„Orbán Viktor kezében biztosan összefut minden fontos politikai döntés, de úgy látom, a gazdasági, pénzügyi döntéseket más érdekcsoportok mozgatják.”

Mint kifejtette, „a demokráciának nem tesz jót, ha bizonyos klikkek irányítják a jogalkotást, titkos kormányhatározatokat lobbiznak ki saját pénzügyi érdekükben.” A kérdésre, hogy politikai pályát tervez-e, jobboldali pártot alapítana-e, azt mondta, ha el is indítana valamit, „az ideológiától független lenne”, mert „2024-ben már fölösleges beskatulyázni embereket, mozgalmakat ideológiák mentén”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.