Magyar Péter: Sokaknak vállalhatatlan az oligarcharendszer

  • narancs.hu
  • 2024. február 23.

Belpol

Szerinte a jobboldali többségnek az sem tetszik, hogy „közpénzből finanszírozott Megafon-szerű képződmények működnek”.

„A Fideszben eddig alapszabály volt, hogy botrány idején nem váltunk le embereket, főleg nem akkor, ha sokan követelik. Majd később, mondjuk fél év múlva, amikor elült a vihar” – mondta Magyar Péter a Magyar Hangnak adott interjújában, amit a 444.hu szemlézett.

A kegyelmi ügybe belebukott, a közéletből távozott volt igazságügyi miniszter, Varga Judit exférje arról beszélt, ha a mostani „kiállása” évekkel ezelőtt történik, szerinte hárman rögtön mellé álltak volna, de „a mostanra kiépült rendszer ezt már nem engedi meg”. Nagy leleplező információkat egyébként ezúttal sem adott ki magából, az interjút pedig rögtön azzal kezdte: „Nem célom a magát még mindig polgári jobboldalként aposztrofáló politikai tömböt lejáratni, a kiállásommal sokkal inkább a figyelemfelhívás a célom, hogy ez így nem mehet tovább”.

Állítása szerint már korábban is „kritizálta befelé” az egyetemek alapítványba szervezését, a „propagandát” és az „állandó félelemkeltést”, mert „az embernek, ha valódi polgári neveltetést kapott, az ilyen eszközök egy bizonyos szint felett vállalhatatlanok”. Azért azt is megjegyezte, hogy „a jelenlegi status quo nemcsak a Fidesz, de Gyurcsány érdeke is, egymást tartják fenn”.

Mint mondta, látja, hogy körülötte sokan félnek, és hogy némelyek azt hiszik, a fellépése „csak egy lufi, a Rogán-művek machinációja”. Ezen a ponton beszélt arról is, hogy látott „olyan belső reprezentatív felmérést, amit még nem hoztak ki”, és ami

„azt mérte, hányan hallottak erről az ügyről, mi a visszhangja. Hetven százalék körüli többség mondta azt, hogy Rogánnak mennie kell”.

Úgy gondolja, „lehet ezt csinálni még egy ideig, de egyszer mindenkinél be fog telni a pohár, és úgy tűnik, közel vagyunk ehhez”. Szerinte ugyanis „a jobboldali többségnek sem tetszik, hogy közpénzből finanszírozott Megafon-szerű képződmények működnek, és alpári stílusban lesújtanak bárkire, aki értelmes politikai vitát akar folytatni”. Hozzátette, „ez se nem keresztény, se nem konzervatív, se nem polgári”.

Az interjúban azt is elmondta, hogy „sokaknak vállalhatatlan az oligarcharendszer, az, hogy néhány kézben fut össze minden szál”, majd miután az interjú készítője visszakérdezett, hogy a miniszterelnökre gondol-e, Magyar Péter azt válaszolta:

„Orbán Viktor kezében biztosan összefut minden fontos politikai döntés, de úgy látom, a gazdasági, pénzügyi döntéseket más érdekcsoportok mozgatják.”

Mint kifejtette, „a demokráciának nem tesz jót, ha bizonyos klikkek irányítják a jogalkotást, titkos kormányhatározatokat lobbiznak ki saját pénzügyi érdekükben.” A kérdésre, hogy politikai pályát tervez-e, jobboldali pártot alapítana-e, azt mondta, ha el is indítana valamit, „az ideológiától független lenne”, mert „2024-ben már fölösleges beskatulyázni embereket, mozgalmakat ideológiák mentén”.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.