Négyszáz kisiskolást vonatoztattak Debrecenből a vadászati világkiállításra

Belpol

Különszerelvénnyel érkeztek a gyerekek, ingyen nézhették meg a kitömött állatok tárlatát.

Már most megérte a vadászati világkiállítás a rá költött 17 milliárd forintot – állította szerdán Kovács Zoltán, a tárlatért felelős államtitkár az RTL Híradónak nyilatkozva. Hogy mitől éri, meg az nem egyértelmű, hiszen a program szervezésért felelős Egy a Természettel Nonprofit Kft. lapunk kérdésére sem közölte, hogy a Hungexpó területén négy napja megnyitott központi rendezvény eddig mekkora jegybevételt hozott számukra.

Ám az árulkodó lehet, hogy Kovács szerint nem csak pénzben kell mérni az ilyen rendezvények hozadékát, hanem abban a promócióban, ami az ország, valamint a szakma jó hírét viszi a világban.

A kereskedelmi csatorna híradója szerint a szakma képviselői, azaz a vadászok szerdán csak lézengtek az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás tárlatán, az iskoláscsoportok viszont folyamatosan érkeztek. Egy ilyen szervezett iskolai kirándulásról értesült a Narancs.hu is: mint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől megtudtuk, Debrecenből egy komplett iskola szinte összes tanulója utazott csütörtökön Budapestre, hogy megnézzék a világkiállítást.

Vad?szati vil?gki?ll?t?s

 
Preparált rókát nézegetnek érdeklők a Magyarország erdeinek élővilágát bemutató kiállításon az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon a budapesti Hungexpón 2021. szeptember 28-án
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A várható útról már szeptember 21-én írt a Debreciner Varga Zoltán DK-s debreceni országgyűlési képviselőre hivatkozva. Varga akkor azt állította, hogy az Ibolya Utcai Általános Iskola több mint négyszáz tanulójának kötelező lesz részt vennie a közpénzmilliárdokból összehozott eseményen; az iskola vezetése tanulónként négyezer forintot kér a szülőktől – és aki nem engedi el gyerekét a kirándulásra, annak személyesen kell megindokolnia döntését az iskola igazgatónője előtt.

Az ügy kapcsán csütörtökön telefonon elértük az iskola vezetőjét, Gyurkóné Mezei Katalint. Ő kérdésünkre tagadta, hogy kötelező lett volna a részvétel. Mint mondta, a szülőket sem rendelte be raportra, a családok írásban kérvényezhették a gyerek otthonmaradását vagy az iskolában megszervezett felügyeletét. „A kiállítás ingyenes volt számunkra. A MÁV- val is ingyen utazhattunk volna, de mivel néhány tanulót leszámítva az egész iskola jött, nem tudtak volna elég kocsit biztosítani számunkra, ráadásul Kőbánya felsőn sem áll meg a menetrend szerinti járat” – mondta Gyurkóné. Ezért külön szerelvényt kellett rendelniük az eseményhez a vasúti társaságtól, s ez került tanulónként 4000 forintba az igazgató szerint. Gyurkóné Mezei Katalin hangsúlyozta, hogy minden évben szerveznek hasonló iskolai kirándulást, korábban Kecskeméten és Hortobágyon is jártak így. Most - a program ingyenessége miatt - a vadászati világkiállítást választották, ami Gyurkóné szerint nagyon tetszik a gyerekeknek. Ők - vagyis szüleik - legalább dönthettek a rendezvény látogatásáról. Nem úgy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) természetvédelmi mérnök szakos másod- és harmadéves hallgatói; a MATE ugyanis kötelező szakmai gyakorlatként írta elő hallgatói számára a kiállításon való részvételt.

A debreceni esetből is kitűnik, hogy az állami szervező mindent megtett a látogatószám maximálásáért: a Fátyol-programra jelentkező iskolai csoportok teljesen ingyen látogathatják a tárlatot, 35 főig pedig „túravezetőt” is biztosítanak számukra. Bár az Egy a Természettel Nonprofit Kft. nem árulta el, hogy hány iskolás csoportnak biztosítottak ingyenjegyet, az országszerte mozgósított gyereksereg láttán valószínűsíthető, hogy a központi kiállítás napi 10-15 ezer látogatójának nagy többségét tanulók teszik ki. Bors Richárd, a világkiállítás szakmai igazgatója kedden már mindenesetre arról beszélt a Kossuth Rádiónak, hogy a rendezvénynek addig 650 ezer látogatója volt. Ez abban a formában lehet igaz, hogy a szervezők nem csak a Hungexpóra érkezőket, hanem az országos rendezvénysorozat minden látogatóját összeszámolták; ebbe pedig nem csak a központi tárlat tartozik, hanem kiállítások, koncertek, a Giselle című balett bemutatója az Erkel Színházban, sőt futóverseny és egy Szent Hubertus-mise is.

A kormány közel 70 milliárd forintot költött el az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás kapcsán. Az összeg nagy részét, 55 milliárdot a Hungexpo épületének felújítására költötték. Az Orbán-kabinet nem garasoskodott a kommunikációs kiadások és a látványelemek terén sem: reklámra közel 2,5 milliárd forintot költöttek el a Balásy Gyula-féle Lounge Design Kft.-nél és a New Land Media Kft.-nél. E két cég bonyolítja a kormányzati plakátkampányokat is.

A Hungexpo épülete előtt agancsokból összeállított, szarvasfejet formázó kapu pedig 240 millió forintba került.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

„A megfélemlítés működött”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ún. elemzésében azt taglalja, hogyan szerzett befolyást a civil szerve­zeteken keresztül a „Soros-hálózat”. Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója szerint a dokumentum nem lóg ki az elmúlt évek tendenciájából: a hatalom fél a komoly tudással rendelkező civilektől.