Négyszáz kisiskolást vonatoztattak Debrecenből a vadászati világkiállításra

Belpol

Különszerelvénnyel érkeztek a gyerekek, ingyen nézhették meg a kitömött állatok tárlatát.

Már most megérte a vadászati világkiállítás a rá költött 17 milliárd forintot – állította szerdán Kovács Zoltán, a tárlatért felelős államtitkár az RTL Híradónak nyilatkozva. Hogy mitől éri, meg az nem egyértelmű, hiszen a program szervezésért felelős Egy a Természettel Nonprofit Kft. lapunk kérdésére sem közölte, hogy a Hungexpó területén négy napja megnyitott központi rendezvény eddig mekkora jegybevételt hozott számukra.

Ám az árulkodó lehet, hogy Kovács szerint nem csak pénzben kell mérni az ilyen rendezvények hozadékát, hanem abban a promócióban, ami az ország, valamint a szakma jó hírét viszi a világban.

A kereskedelmi csatorna híradója szerint a szakma képviselői, azaz a vadászok szerdán csak lézengtek az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás tárlatán, az iskoláscsoportok viszont folyamatosan érkeztek. Egy ilyen szervezett iskolai kirándulásról értesült a Narancs.hu is: mint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől megtudtuk, Debrecenből egy komplett iskola szinte összes tanulója utazott csütörtökön Budapestre, hogy megnézzék a világkiállítást.

Vad?szati vil?gki?ll?t?s

 
Preparált rókát nézegetnek érdeklők a Magyarország erdeinek élővilágát bemutató kiállításon az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon a budapesti Hungexpón 2021. szeptember 28-án
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A várható útról már szeptember 21-én írt a Debreciner Varga Zoltán DK-s debreceni országgyűlési képviselőre hivatkozva. Varga akkor azt állította, hogy az Ibolya Utcai Általános Iskola több mint négyszáz tanulójának kötelező lesz részt vennie a közpénzmilliárdokból összehozott eseményen; az iskola vezetése tanulónként négyezer forintot kér a szülőktől – és aki nem engedi el gyerekét a kirándulásra, annak személyesen kell megindokolnia döntését az iskola igazgatónője előtt.

Az ügy kapcsán csütörtökön telefonon elértük az iskola vezetőjét, Gyurkóné Mezei Katalint. Ő kérdésünkre tagadta, hogy kötelező lett volna a részvétel. Mint mondta, a szülőket sem rendelte be raportra, a családok írásban kérvényezhették a gyerek otthonmaradását vagy az iskolában megszervezett felügyeletét. „A kiállítás ingyenes volt számunkra. A MÁV- val is ingyen utazhattunk volna, de mivel néhány tanulót leszámítva az egész iskola jött, nem tudtak volna elég kocsit biztosítani számunkra, ráadásul Kőbánya felsőn sem áll meg a menetrend szerinti járat” – mondta Gyurkóné. Ezért külön szerelvényt kellett rendelniük az eseményhez a vasúti társaságtól, s ez került tanulónként 4000 forintba az igazgató szerint. Gyurkóné Mezei Katalin hangsúlyozta, hogy minden évben szerveznek hasonló iskolai kirándulást, korábban Kecskeméten és Hortobágyon is jártak így. Most - a program ingyenessége miatt - a vadászati világkiállítást választották, ami Gyurkóné szerint nagyon tetszik a gyerekeknek. Ők - vagyis szüleik - legalább dönthettek a rendezvény látogatásáról. Nem úgy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) természetvédelmi mérnök szakos másod- és harmadéves hallgatói; a MATE ugyanis kötelező szakmai gyakorlatként írta elő hallgatói számára a kiállításon való részvételt.

A debreceni esetből is kitűnik, hogy az állami szervező mindent megtett a látogatószám maximálásáért: a Fátyol-programra jelentkező iskolai csoportok teljesen ingyen látogathatják a tárlatot, 35 főig pedig „túravezetőt” is biztosítanak számukra. Bár az Egy a Természettel Nonprofit Kft. nem árulta el, hogy hány iskolás csoportnak biztosítottak ingyenjegyet, az országszerte mozgósított gyereksereg láttán valószínűsíthető, hogy a központi kiállítás napi 10-15 ezer látogatójának nagy többségét tanulók teszik ki. Bors Richárd, a világkiállítás szakmai igazgatója kedden már mindenesetre arról beszélt a Kossuth Rádiónak, hogy a rendezvénynek addig 650 ezer látogatója volt. Ez abban a formában lehet igaz, hogy a szervezők nem csak a Hungexpóra érkezőket, hanem az országos rendezvénysorozat minden látogatóját összeszámolták; ebbe pedig nem csak a központi tárlat tartozik, hanem kiállítások, koncertek, a Giselle című balett bemutatója az Erkel Színházban, sőt futóverseny és egy Szent Hubertus-mise is.

A kormány közel 70 milliárd forintot költött el az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás kapcsán. Az összeg nagy részét, 55 milliárdot a Hungexpo épületének felújítására költötték. Az Orbán-kabinet nem garasoskodott a kommunikációs kiadások és a látványelemek terén sem: reklámra közel 2,5 milliárd forintot költöttek el a Balásy Gyula-féle Lounge Design Kft.-nél és a New Land Media Kft.-nél. E két cég bonyolítja a kormányzati plakátkampányokat is.

A Hungexpo épülete előtt agancsokból összeállított, szarvasfejet formázó kapu pedig 240 millió forintba került.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.