Négyszáz kisiskolást vonatoztattak Debrecenből a vadászati világkiállításra

Belpol

Különszerelvénnyel érkeztek a gyerekek, ingyen nézhették meg a kitömött állatok tárlatát.

Már most megérte a vadászati világkiállítás a rá költött 17 milliárd forintot – állította szerdán Kovács Zoltán, a tárlatért felelős államtitkár az RTL Híradónak nyilatkozva. Hogy mitől éri, meg az nem egyértelmű, hiszen a program szervezésért felelős Egy a Természettel Nonprofit Kft. lapunk kérdésére sem közölte, hogy a Hungexpó területén négy napja megnyitott központi rendezvény eddig mekkora jegybevételt hozott számukra.

Ám az árulkodó lehet, hogy Kovács szerint nem csak pénzben kell mérni az ilyen rendezvények hozadékát, hanem abban a promócióban, ami az ország, valamint a szakma jó hírét viszi a világban.

A kereskedelmi csatorna híradója szerint a szakma képviselői, azaz a vadászok szerdán csak lézengtek az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás tárlatán, az iskoláscsoportok viszont folyamatosan érkeztek. Egy ilyen szervezett iskolai kirándulásról értesült a Narancs.hu is: mint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől megtudtuk, Debrecenből egy komplett iskola szinte összes tanulója utazott csütörtökön Budapestre, hogy megnézzék a világkiállítást.

Vad?szati vil?gki?ll?t?s

 
Preparált rókát nézegetnek érdeklők a Magyarország erdeinek élővilágát bemutató kiállításon az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon a budapesti Hungexpón 2021. szeptember 28-án
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A várható útról már szeptember 21-én írt a Debreciner Varga Zoltán DK-s debreceni országgyűlési képviselőre hivatkozva. Varga akkor azt állította, hogy az Ibolya Utcai Általános Iskola több mint négyszáz tanulójának kötelező lesz részt vennie a közpénzmilliárdokból összehozott eseményen; az iskola vezetése tanulónként négyezer forintot kér a szülőktől – és aki nem engedi el gyerekét a kirándulásra, annak személyesen kell megindokolnia döntését az iskola igazgatónője előtt.

Az ügy kapcsán csütörtökön telefonon elértük az iskola vezetőjét, Gyurkóné Mezei Katalint. Ő kérdésünkre tagadta, hogy kötelező lett volna a részvétel. Mint mondta, a szülőket sem rendelte be raportra, a családok írásban kérvényezhették a gyerek otthonmaradását vagy az iskolában megszervezett felügyeletét. „A kiállítás ingyenes volt számunkra. A MÁV- val is ingyen utazhattunk volna, de mivel néhány tanulót leszámítva az egész iskola jött, nem tudtak volna elég kocsit biztosítani számunkra, ráadásul Kőbánya felsőn sem áll meg a menetrend szerinti járat” – mondta Gyurkóné. Ezért külön szerelvényt kellett rendelniük az eseményhez a vasúti társaságtól, s ez került tanulónként 4000 forintba az igazgató szerint. Gyurkóné Mezei Katalin hangsúlyozta, hogy minden évben szerveznek hasonló iskolai kirándulást, korábban Kecskeméten és Hortobágyon is jártak így. Most - a program ingyenessége miatt - a vadászati világkiállítást választották, ami Gyurkóné szerint nagyon tetszik a gyerekeknek. Ők - vagyis szüleik - legalább dönthettek a rendezvény látogatásáról. Nem úgy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) természetvédelmi mérnök szakos másod- és harmadéves hallgatói; a MATE ugyanis kötelező szakmai gyakorlatként írta elő hallgatói számára a kiállításon való részvételt.

A debreceni esetből is kitűnik, hogy az állami szervező mindent megtett a látogatószám maximálásáért: a Fátyol-programra jelentkező iskolai csoportok teljesen ingyen látogathatják a tárlatot, 35 főig pedig „túravezetőt” is biztosítanak számukra. Bár az Egy a Természettel Nonprofit Kft. nem árulta el, hogy hány iskolás csoportnak biztosítottak ingyenjegyet, az országszerte mozgósított gyereksereg láttán valószínűsíthető, hogy a központi kiállítás napi 10-15 ezer látogatójának nagy többségét tanulók teszik ki. Bors Richárd, a világkiállítás szakmai igazgatója kedden már mindenesetre arról beszélt a Kossuth Rádiónak, hogy a rendezvénynek addig 650 ezer látogatója volt. Ez abban a formában lehet igaz, hogy a szervezők nem csak a Hungexpóra érkezőket, hanem az országos rendezvénysorozat minden látogatóját összeszámolták; ebbe pedig nem csak a központi tárlat tartozik, hanem kiállítások, koncertek, a Giselle című balett bemutatója az Erkel Színházban, sőt futóverseny és egy Szent Hubertus-mise is.

A kormány közel 70 milliárd forintot költött el az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás kapcsán. Az összeg nagy részét, 55 milliárdot a Hungexpo épületének felújítására költötték. Az Orbán-kabinet nem garasoskodott a kommunikációs kiadások és a látványelemek terén sem: reklámra közel 2,5 milliárd forintot költöttek el a Balásy Gyula-féle Lounge Design Kft.-nél és a New Land Media Kft.-nél. E két cég bonyolítja a kormányzati plakátkampányokat is.

A Hungexpo épülete előtt agancsokból összeállított, szarvasfejet formázó kapu pedig 240 millió forintba került.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.