Gyimóthy Géza: Május 5. óta napjaim nagy részét itt töltöm a Független Kisgazdapárt országos székházában, kivéve a parlamenti ülésheteket. De sokat járom a vidéket is. Hetente három-négy megyében megfordulok.
MN: Agitál Torgyán József mellett?
GYG: A párt elnöke hosszú évek óta dr. Torgyán József, én pedig a párt tisztségviselője vagyok, az elnök közvetlen helyettese. Nehéz időkben így szokott ez lenni: 1992-ben, amikor az FKGP kilépett az Antall József vezette koalícióból, akkor is főtitkár voltam és most is, ebben a feszült időszakban. Amikor jól megy a sora a pártnak, akkor egy vagyok az elnökségi tagok közül. Amikor baj van, akkor Gyimóthy Géza szerepe meg szokott nőni. Valahogy nekem olyan tűzoltó egyéniségem van. A főtitkári feladat sok irodai munkát jelent és hát igen, agitációt is. Azóta, hogy 1987-ben kimentem a tatai "lengyel piacra", és piros festékszóróval ráfújtam egy fóliára: "Munkásőrség: Pihenj! Oszolj! Okozott már elég kárt. Munkahelyre nem köll párt!", azóta agitálok a kommunizmus ellen. Nekünk, vidéki vallásos értelmiségi embereknek így indult a politikai pályafutásunk.
MN: Tegyünk kicsit rendet az FKGP háza táján. A reformereket Lányi Zsolt vezeti. A Turi-Kovács-féle csoportosulást, úgy hírlik, támogatja a Fidesz. És van a Torgyán József-féle csapat. Itt ön a trónörökös.
GYG: Mosolyognom kell, amikor csoportosulásokról beszél. Én - itt a jelvényem - a történelmi Független Kisgazdapárt tagjaként ülök itt. Ezt a pártot 1908-ban alapította Nagyatádi Szabó István, aki épp olyan bajszos református presbiter volt, mint én magam. Azóta sok hasonló mentalitású ember belépett ebbe a pártba. Egyet tudok mondani: akik egyszer elhagyták a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Pártot, azok még mind megbuktak. Mostanában mindenféle jelzőket aggatva a kisgazdapárt neve elé, pártocskák alakulnak. Nyolc kisgazdapárt van ma bejegyezve. De azért a tagok tudják, hogy egyedül a Torgyán József vezette Független Kisgazdapárt fog bejutni a parlamentbe.
MN: Az önök pártalkotmánya bebetonozta a posztjába Torgyán Józsefet. Aki őt onnan el akarná távolítani, az nem tehet mást, mint hogy maga hagyja el a pártot, és megpróbálja azt kívülről kicsempészni az elnök alól.
GYG: Éppen azok, akik most ellene fordultak, zengték a legnagyobb dicshimnuszokat és voltak a leglelkesebb hívei a pártalkotmány módosításának, amelynek értelmében őt a választások kihirdetését követő hatvan napig nem lehet leváltani. Ezek a személyek akkor országos vezetőségi tagok voltak.
MN: Önnél hol a határ? Meddig hajlandó a Torgyán-féle FKGP-vel együtt menetelni?
GYG: Amikor beléptem a pártba, 1990-ben, azt mondtam: ez nem sakkegyesület, hanem politikai párt, amelyben a fegyelem kötelező. Ha az ember felvállal egy emberi közösséget, akkor annak hűséggel tartozik. Mindig azt tartottam szem előtt, amit Jób könyvében olvashatunk: Ha a jót elfogadjuk Istentől, akkor a rosszat is el kell fogadnunk.
MN: Ön szerint Torgyán nem követett el hibát?
GYG: Nincs hibátlan ember. Torgyán József nagyon is önkritikus volt. Belátta, hogy személyzeti politikájában hibázott.
MN: "Túl jószívű volt." Ön fogalmazott így nemrég. Hagyta, hogy túlságosan felhíguljon a párt. Csupán erről lenne szó?
GYG: 1994 után szükséges volt új embereket - szakértői stábot - beengedni. ´k kevés időt töltöttek el pártmunkával, és - úgy mondanám - túl könnyen jutottak mandátumhoz.
MN: Kikre gondol?
GYG: Nem mondok neveket. Egy biztos: a régi kisgazdák - Barkóczy Gellért, Czoma Kálmán, Kávássy Sándor, Dögei Imre és még sorolhatnám - nem lettek árulók. Egy kisgazdapárt van, és vannak még pártszerű képződmények, amelyek tagjai - akik árulók lettek, vagy pártellenes tevékenység miatt kizárta őket a párt - vándorcirkuszként járják most az országot, és sok embert megtévesztenek. De a tagság 95 százaléka - merem állítani - még mindig megvan.
MN: Akkor is hű marad elnökéhez, ha kilépett volna a koalícióból februárban, amikor kénytelen volt lemondani az agrártárcáról?
GYG: Ez szóba sem került. Amikor február 8-án a miniszterelnök úr meghívott minket, előtte beszéltünk erről. Határozottan kijelentette, hogy a kilépésről szó sem lehet.
MN: Mi történt a találkozón?
GYG: Korrekt megbeszélés volt.
MN: Ön akkor majdnem agrárminiszter lett. Majd a sajtóban megjelent: a miniszterelnök alkalmatlannak tartja önt erre a posztra. Sokak szerint részben túlságos Torgyán-pártisága miatt.
GYG: A Független Kisgazdapártot és elnökét én soha nem fogom elárulni. Becstelen hátbaszúrásra soha nem vetemednék. Az alkalmasságról annyit: a február 8-i megbeszélésen még biztosan nem tartott alkalmatlannak a miniszterelnök úr, hiszen azt követően, hogy Torgyán elnök úr engem nevezett meg utódjául, hosszan beszélgettünk az elképzeléseimről. Egyet is értett mindennel. Másnap aztán a kisgazda miniszterek és a frakció akkori vezetői megalakították az úgynevezett polgári platformot. A miniszterelnök úr ekkor külföldre utazott, közben megbízott minisztert nevezett ki, a bizottsági meghallgatásom pedig késett. Szóval elkezdték lebegtetni a kinevezésemet. Közben a média is nekem támadt. Úgyhogy én azt mondtam: a pelenkát kell lebegtetni, nem Gyimóthy Gézát, és visszaléptem a jelöltségtől. A miniszterelnök úr részéről - úgy érzem - ez kicsit méltatlan bánásmód volt. Ami igaz, igaz, mostanában elég sokat bíráltam a kormányt amiatt, hogy késésben van az agrártörvények parlament elé terjesztésében. Elismerem, amit politikai ellenfeleim felrónak nekem, hogy kemény kisgazda vagyok.
MN: Ha mégis azoknak lesz igazuk, akik 1-2 százalékos eredményt jósolnak az FKGP-nek, akkor ön nem jut be a parlamentbe. Hallani, hogy a Fidesz egyenként köt megállapodást a kisgazda politikusokkal. Önt megkeresték már?
GYG: Nem.
Mihalicz Csilla
