Népszámlálás 2001: Add ide az adatod

Belpol

Jogaink ott kezdődnek, hogy a biztost már a lakásba sem kell beengednünk; ha például úri kedvünk úgy tartja, akkor szerencsétlen kérdező a rácsos ablak előtt cidrizhet a válaszadás alatt. A biztosnak továbbá előre kell szólnia, mikor jön. És ha beengedjük, még azzal sem adtuk meg végleg magunkat: például egyáltalán nem fontos, hogy a számlálóbiztos töltse ki a kérdőívet, mert el is kérhetjük tőle. A kérdőívben feltett kérdésekre viszont jórészt kötelező válaszolni.
Jogaink ott kezdődnek, hogy a biztost már a lakásba sem kell beengednünk; ha például úri kedvünk úgy tartja, akkor szerencsétlen kérdező a rácsos ablak előtt cidrizhet a válaszadás alatt. A biztosnak továbbá előre kell szólnia, mikor jön. És ha beengedjük, még azzal sem adtuk meg végleg magunkat: például egyáltalán nem fontos, hogy a számlálóbiztos töltse ki a kérdőívet, mert el is kérhetjük tőle. A kérdőívben feltett kérdésekre viszont jórészt kötelező válaszolni.

A számlálóbiztosok rekrutációjánál igyekeztek folytatni a haladó hagyományokat (lásd keretes írásunkat): előszeretettel toboroztak a tanárok között (akik számára hivatalosan 1949-ig, nem hivatalosan 1980-ig kötelező volt a felmérésben való részvétel), továbbá óvónők, egészségügyi dolgozók, szociológusok és más írni-olvasni tudó nadrágos-szoknyás emberek közül válogatták ki a 45 ezer szerencsés nyertest.

Az persze kétséges, hogy sikerül-e mindenkit számba venni: Lakatos Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főosztályvezető-helyettese a maga részéről 1-2 százalékra teszi azok arányát, akiket minden igyekezetük ellenére sem találnak majd meg a számlálóbiztosok.

N. N.

Joggal érdekli a felmérendő közösséget, hogy mi a csudát is kezdenek majd a tőlük felvett temérdek adattal, különös tekintettel népünk módfelett gyanakvó természetére. A KSH illetékesei szerint nincs okunk a parázásra: az adatokat vaskos kötetekben publikálják, mint 1870 óta mindig.

A feldolgozás technikai lehetőségei persze változtak: kevesen tudják, de már 1970-től kezdve számítógépen tárolják és dolgozzák fel a felmérések során nyert adatokat. Vannak persze régebbi, preelektronikus idősorok is: a demográfiai, háztartási, illetve lakásadatokat hosszabb távon is össze lehet hasonlítani. Ennek megfelelően a statisztikusok azt remélik, hogy megfelelő adatok összevetésével akár hossszabb távú változásokra is fényt deríthetnek, hiszen gyanújuk szerint például a társadalmi változások szempontjából nem feltétlenül a legelső demokratikus választások időpontja a határkő.

Hogy a mért adatokból milyen kereszttáblákat publikálnak (papíron vagy elektronikus alapon), azt elsősorban az igények és a lehetőségek döntik el. Vannak itt is hagyományok: a cenzus eredményeit tradicionálisan publikálják regionális (megyei) szinten, országosan pedig általában négy nagy kötetben látnak napvilágot a mért adatok: ezek a demográfiai, a lakás-, a háztartási és a foglalkozási statisztikák. A népszámlálás legértékesebb és legfinomabb adatai a településszintű számsorok; ennél mélyebbre nem lehet hatolni, mivel a név és a pontos lakcím nem szerepel a kérdőíven.

A statisztikusok állítják: a név feltüntetése régebben sem volt fontos tényező (kivéve, mikor igen, lásd a keretes cikket), és most is csak az zavarja őket, hogy ily módon nehezebb a teljesség ellenőrzése. A KSH illetékesei nem győzik hangsúlyozni: a népszámlálások nem egyedi, hanem csoport-, közösségi, illetve makroadatok felvételére szolgálnak. Előzetes vizsgálatok mindenesetre már készültek a tárgyban (Hajdúböszörményben, illetve néhány Heves megyei községben), amelyekből kiderült, miket is tartanak kritikus kérdéseknek a felmérendő polgárok. Nos, az előzetes félelmekkel szemben a vallási és nemzetiségi hovatartozás problémáját viszonylag gyorsan abszolválják honfitársaink, ezzel szemben a felmérők elzárkózást, esetleg heves elutasítást tapasztaltak, ha afelől érdeklődtek, hogy miből is él a célszemély, hány ingatlan vagy mennyi földterület van a birtokában. A KSH illetékesei nem is minden tekintetben értik ezt az aggódást, elvégre meglátásuk szerint a kérdőív javarészt teljesen semleges kérdéseket tartalmaz, sőt az emberek jó része arra sem ránt kést, ha munkahelyük vagy foglalkozásuk iránt érdeklődnek.

Minden negyedik ember

A kérdőív kitöltése jórészt kötelező, fakultatív viszont a vallásra, a nacionáléra és az esetleges fogyatékosságra vonatkozó kérdés. A népszámlálók lehetőségeik szerint a teljes magyarországi populációt igyekeznek felmérni, amelyből természetesen nem maradhatnak ki a külföldiek sem - legyenek bár legális vagy illegális itt-tartózkodók -, feltéve, hogy már három hónapnál hosszabban Magyarországon időznek. Mivel ők nem szerepelnek a nyilvántartásokban, így legfeljebb abban lehet reménykedni, hogy a számlálóbiztos véletlenül beléjük botlik, s még ekkor is kérdéses, nem tévesztik-e őt össze az idegenrendészet munkatársaival. A KSH a maga részéről igyekezett mindent megtenni a jobb ügy érdekében: készítettek például kínai nyelvű kérdőívet, és számítanak arra, hogy egy felmérni szándékozott külföldi kolóniában mindig lesz legalább egy olyan személy, aki képes tolmácsolni a felmérők kívánságait.

A felmérés egy tekintetben feltétlenül hatást fog gyakorolni a reprezentatív mintavételeken alapuló (például a pártnépszerűségeket firtató) felmérések lefolyására és eredményére: a legutóbbi, 1990-es felmérés óta nyilvánvaló módon csak részben korrigálták a bázist, így hamarosan változni fognak a reprezentatív felmérések alapjául szolgáló panelek is.

Nem kartotékadat

A fentiek tudatában is érdekes lehet, hogy vajon milyen adatok kerülhetnek ki magán- vagy intézményi felhasználókhoz. A személyes adatbiztonság szempontjából megnyugtatónak tűnhet, hogy bárki jusson is népszámlálási adatokhoz, azok csak makrojellegűek lehetnek, egyedi adatok tehát nem kerülhetnek ki: ha intenzív direktmarketing-kampány áldozataivá válnánk, azt nem feltétlenül a KSH inkorrektségének köszönhetjük. Ugyanakkor például a településszintű adatokat megvizsgálva - és mondjuk feltéve, hogy ez egy pár száz lakosú dunántúli törpefalu - avatott ember már a megfelelő kombinációs kereszttáblákat ismerve is sok mindent ki tud következtetni.

Amúgy számos minisztériumnak és államigazgatási szervnek is szüksége lehet nem névhez kötődő, összefoglaló adatokra. Akár a KSH-tól kérnek tanulmányokat, akár nyers adatokkal dolgoznak, mindenképpen csengetniük kell, elvégre az adatkezelés sem történik ingyen (a népszámlálást magát a központi költségvetési forrásból fedezik, közel tízmilliárd forintot). A felvett adatok a törvény szerint nyilvánosak, azaz a magánszféra is hozzájuk férhet, no persze ők sem ingyen: magáncégek is rendelhetnek tanulmányokat, amelyek mondjuk egy adott közigazgatási egység foglalkoztatási, jövedelmi viszonyait elemzik valamely rejtélyes marketingszempont függvényében; és vehet nyers adatokat is: a KSH csak arra igyekszik vigyázni, nehogy véletlenül ezekből egyedi adatokra lehessen következtetni.

A KSH-nál azért azt is elárulják: komoly technikai probléma, hogyan lehet úgy adatokat kiadni, hogy abból a vásárló semmilyen egyedi információra ne következtethessen; vagyis az adatok kiszolgáltatása korántsem automatikus.

Barotányi Zoltán

régi cenzusok

Az első hivatalos magyar cenzust II. József, az aufklér autokrata-jelölt rendelte el (1784-ben), és hajtatta végre (1785-ben), mi több, az ő népszámlálási rendelkezéseiben találunk először adatvédelmi passzusokat. A felmérés során - egyébként a nemzet színe-javát, a nemességet is figyelembe vették, amely némi joggal parázott attól, hogy a cenzusnak előbb-utóbb adókivetés lesz a vége; ám ehelyett szívesebben hivatkoztak a rendelet "alkotmányellenes" voltára, ami kétségtelen tény. Ezután - egy 1850-es önkényuralmi cenzust nem számítva - 1869-ben népszámláltak, igaz, ekkor még nem volt KSH: így az év utolsó napjára vonatkoztatott adatokat a Gorove István vezette Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium illetékes statisztikai osztálya végezte. 1880 óta a tízévenkénti népszámlálások eszmei időpontja a nullára végződő évek utolsó napja lett; ez alól kivétel az 1941-es (ezt a területgyarapodások miatt csúsztatták), az 1948-as (ezt a világháború és az azt követő társadalmi átalakulás miatt hozták előbbre) meg az idei, nyilván a millennium miatt. A felméréssel járó kötelezettségeket előbb a községekre, majd a tanerőkre terhelték. 1900 óta kötelező a kérdésekre a válaszadás.

A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatalt az 1897-es statisztikai törvény hozta létre, s ugyanekkor született az első törvényi rendelkezés az adatszolgáltatók törvényi védelméről. Ebben intézkedtek arról is, hogy mely kérdéseket tilos kötelezően feltenni; kikötötték, hogy a cenzus eredményei az adókivetés szempontjából nem vehetők figyelembe. A KSH-t kötelezték arra, hogy az adatokat az egyénenként való közzététel mellőzésével, csak terület vagy tárgy szerint hozhatja nyilvánosságra. Azért a hatalom, ha akart, belepiszkálhatott a cenzus által feltárt adatokba: a háború után kitelepítendő svábok listáinak összeállításában messzemenően figyelembe vették az 1941-es (ami történelmileg is kritikus dátum) cenzus nemzetiségi és nyelvi adatait.

Figyelmébe ajánljuk

Az egészségügy színvonalával és az utak állapotával a legelégedetlenebbek a magyarok

A Policy Solutions közszolgáltatások megítélését vizsgáló kutatása szerint az elmúlt három évben az oktatás területén észlelték a legerősebb romlást az emberek, olyan közszolgáltatás pedig nincs, aminek tizenöt év alatt kiugróan javult volna a minősége az állampolgárok szemében. A megkérdezettek relatív többsége szerint a kormányváltás sok mindent megoldana.

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."