csak kényszerből tűri el - hangzott el a párt hétvégi, Gödöllőn tartott országos gyűlésén. A szárnyait próbálgató párt vezetése - alapos elemzések után - arra jutott, hogy a sikeres választási szereplés érdekében egyelőre nem akar szárnyalni, csupán visszafogottan, józanul várni, és ha lehet, úri módon viselkedni.

csak kényszerből tűri el - hangzott el a párt hétvégi, Gödöllőn tartott országos gyűlésén. A szárnyait próbálgató párt vezetése - alapos elemzések után - arra jutott, hogy a sikeres választási szereplés érdekében egyelőre nem akar szárnyalni, csupán visszafogottan, józanul várni, és ha lehet, úri módon viselkedni. "Az MDF stílusa nélkülözhetetlen Magyarországon" - hallottuk az ismerős gondolatot többször is a gyűlésen, ami így, ebben a formában nem teljesen ül, bár nyilván sokak betevője néptáncos fiatalok gyertyás bevonulása egy pártrendezvényre, majd megható dülöngélése Varga Miklós félplaybackjére. A gödöllői agrártudományi egyetem óriási aulájában ügyes kezek az egyik oldalra háromméteres, egész alakos királyképeket, a másik oldalra híres tudósaink (például Teller Ede, a hidrogénbomba feltalálója) arcképeit helyezték el, miheztartás végett. Sinkovits Imre hangszórókon keresztül szavalt el egy Mária-verset, mire egy zakós férfi - az országos gyűlés levezető elnöke talán - olyat mondott a mikrofonba, hogy "a Nemzet Színészének hangjai, úgy hiszem, az egész nap bélyegét tolmácsolta nekünk".

Az eseményen amúgy semmi rendkívüli nem történt. Köszöntötték a "nagyszámú egybegyűlteket", "Boross Péter miniszterelnököt" név szerint is, aztán valaki emelt hangon kijelentette: "ebben a teremben mindenki a haza szolgája". Egy ötvenes küldött hölgy húsz centiméterre a cipőm elé rókázott; nem állítjuk, hogy a mondat miatt, de a mondat után, ez faktum.

"Tiszták maradtunk, és ez igen nagy erkölcsi tőke", volt a másik nagy tetszést kiváltó gondolat ezen a szombat délelőttön. Ezt Dávid Ibolya pártelnök mondta, aki nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy az MDF ütőképes, megkerülhetetlen párt legyen a következő választásokra. A formálódó választási pártprogramot vázolva kitért a templomok őrzésének fontosságára és arra, hogy Magyarországon a "természetes sokszínűséget meghaladó módon jelentek meg vallási csoportok", amelyek visszaélnek a vallásszabadsággal. Hogy mire gondolt pontosan, nem derült ki, de sejtjük. Az égető kérdések között szólt még a globalizációról, "a multinacionális cégek jól érzik magukat Magyarországon, ami nekünk nagyon fontos", és a multik profitorientáltságáról, ami szerinte "utálatos dolog", de "ez a globális világ lényege".

Ha jól vettem ki, az MDF stratégiája a "megfontoltság", "józanság", "morál", "visszafogottság" elvei mentén sűrűsödik. Bár a párt támogatottsága már két éve alulról nyaldossa a parlamentbe jutási küszöböt, a remélt sikerhez (8-10 százalék) a pártstartégák szerint nem kell mást tenni, mint egyenes derékkal, de offenzívan üldögélni és várni, amíg a többi párt bemocskolja egymást. Úgy tervezik, hogy amikor már elég sok az erkölcsi hulla, az MDF stratégái patyolattiszta ingben/blúzban előjönnek a háttérből, és azt mondják, hogy "Európába, de mindahányan!" (© Csengey Dénes). Aztán visszaülnek, és várnak. Először becsületes, keresztyén emberek százezrei adják le szavazataikat az MDF-re, kisvártatva Kövér László kopogtat a párt ajtaján, nyílt tekintettel, egyenesen közli, hogy szövetkezni szeretne a párttal, a feltételeket az MDF szabja meg. A stratégák stratégiai okokból persze hezitálnak majd egy kicsit, ám végül belemennek a dologba, azzal a feltétellel, hogy a Fidesz kivet soraiból minden káromkodó, nyegle, ateista, azaz nem úri elemet.

Hogy mennyire komoly választási gondolat az "úri viselkedés" bevezetése a párton belül, jól mutatja, hogy Dávid Ibolya "a Tiszti Klub szabályai szerinti" eljárásra szólította fel a renitens MDF-tagokat. ´k olyan emberek, akik azt merték nyilatkozni a sajtónak, hogy az MDF-nek minél előbb meg kellene állapodnia a Fidesszel a választásokról. Ezzel szemben a pártstratégák azt vallják, hogy nem most, hanem kicsit később kellene megállapodni a Fidesszel a választásokkal kapcsolatban.

Mivel nem ismerem a Tiszti Klub idevágó szabályzatát, csak reménykedni tudok, hogy minél kevesebb vér- és emberáldozat árán sikerül majd orvosolni e súlyos belső konfliktust.

- kr -