Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) második nekifutásra meghozott múlt heti döntésével 30 napra felfüggesztette a Tilos Rádió műsor-szolgáltatási jogosultságát, hat hónapra kizárta a Műsorszolgáltatási Alap támogatásának igénybe vevői közül, és írásban figyelmeztette "a jogsértés megszüntetésére", illetve arra, hogy "a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől".
A december közepe óta zajló politikai hisztéria miatt fokozott érdeklődés kísérte az ORTT vizsgálódását a Tilos Rádióban december 24-én elhangzottak ügyében. Az már az adás másnapján egyértelmű volt, hogy Barangó szerencsétlen kiszólása a médiahatóság előtt végzi: a Jobbik Magyarországért Mozgalom ekkor jelentette be, hogy az ORTT-hez fordul a rádió műsor-szolgáltatási szerződésének azonnali felmondását követelve, de másnap a Fidesz elnöksége is nyilatkozatot adott ki a történtekről, kijelentve: "Magyarországon nem működhet egy olyan rádió, amely folyamatosan megsérti vallásos emberek millióit." A jobboldal pártjainak álláspontja kezdettől rímelt a január 11-i Kultiplex előtti tüntetés "Tiltsák be!" szlogenjére.
Ennél sokkal érdekesebb, hogyan alakult a szocialisták álláspontja, hiszen a végső döntés Ladvánszky György MSZP- és Wéber János MDF-delegált, valamint az ugyancsak a szocialisták által jelölt Hajdu István elnök támogatásával született meg; Tímár János (SZDSZ) nemmel szavazott, Erdős Zsuzsanna (Fidesz) pedig tartózkodott.
Cölöpök jobbról
Mielőtt az ORTT érdemben foglalkozhatott volna a Tilos Rádió ügyével, a politikai pártok már letették a garast. Újhelyi István szocialista médiapolitikus a Fidesz-elnökség nyilatkozatával egy napon (december 26-án) sürgette, hogy az ORTT "kellőképpen gyorsan és határozottan lépjen fel az emberek millióit sértő hasonló megnyilvánulások vagy hasonló tartalmú műsorok ellen". Bár nem fejtette ki bővebben, mit ért "gyors és határozott" intézkedés alatt, az ORTT szocialisták által jelölt tagjának későbbi magatartása valószínűsíti: a nagyobbik kormánypárt ekkor még nem gondolkodott a három szankció együttes alkalmazásában.
Annál határozottabban körvonalazta álláspontját a nagyobbik ellenzéki párt - talán attól való félelmében, hogy a felháborodásban lemarad új vetélytársa, a Jobbik mögött. 2003 utolsó napjaiban az ORTT-hez befutott a Fidesz Kulturális Tagozat Médiaszekciójának Szalai Annamária által aláírt levele, melyben a nagyobbik ellenzéki párt médiapolitikusa - megfogalmazva, hogy "a Tilos Rádióban elhangzott műsorvezetői kijelentés a keresztény-keresztyén egyházakhoz tartozó hívők fizikai megsemmisítését népszerűsítette - a kereszténység Szent ünnepén" (szöveghű idézet) - felszólította a testületet, hogy "a kiszabható legsúlyosabb szankciót alkalmazva, azonnali hatállyal mondja fel a Tilos Rádióval megkötött műsorszolgáltatási szerződést". Szalai hozzátette: "Amennyiben a keresztény-keresztyén közösségek kiirtására vonatkozó kijelentés sem ok arra, hogy az ORTT felmondja a Tilos Rádióval megkötött műsorszolgáltatási szerződést, annak beláthatatlan következményei lehetnek - nemcsak a médiában, hanem az egész társadalomban." (Kiemelés tőlem - G. G.) Tudomásunk szerint a médiatörvény 1996-os elfogadása és az ORTT ezt követő megalakulása óta ez volt az első eset, hogy egy parlamenti párt írásban gyakorolt nyomást a testületre annak valamely döntése előtt.
Az ORTT január 8-i, a jobboldali sajtó Tilos-ellenes kampányának tetőpontján megtartott ülésének eseményeit az MSZP konkrét cselekvési tervet nélkülöző magatartása és a Fidesz (MDF-es hátszelű) keménykedése határozta meg. Az ORTT irodájának ekkor tárgyalt előterjesztése (amit Hajdu István és Ladvánszky György is támogatott) 30 napos felfüggesztéssel és írásos figyelmeztetéssel sújtotta volna a rádiót; Tímár János 24 órás szüneteltetésre voksolt; Erdős Zsuzsanna és Wéber János pedig - pártjaik állásfoglalásának megfelelően - a műsor-szolgáltatási szerződés azonnali hatályú felmondását javasolták; végül egyik előterjesztés sem kapta meg a szükséges háromfős támogatást (az ORTT első döntési kísérletéről lásd: Szópárbaj, Magyar Narancs, 2004. január 15.). Ladvánszky ekkor (tudomásunk szerint elmozdulva eredeti, 24, majd 72 órás felfüggesztésre tett javaslatától) a sugárzás 16 napos tilalmát és a rádió írásos figyelmeztetését indítványozta, Hajdu pedig 30 napos, figyelmeztetés nélküli felfüggesztést javasolt.
Az első nekibuzdulás világossá tette: a testület jobboldali pártok által jelölt tagjai nem hajlandók elmozdulni a "Tiltsák be!" álláspontjáról, ugyanakkor a szabaddemokrata delegált - többek között lapunk két héttel ezelőtti számában - továbbra is a 24 órás felfüggesztés mint "nagyon szigorú szankció" mellett érvelt, amelyre eddig valóban csak egy esetben, az azóta megszűnt TV 3 tiltott reklámozás miatti elsötétítésekor került sor. (A Pannon Rádiónak az éveken át tartó uszítása miatt kötbért kellett fizetnie.)
Fordulat
Mivel a testület többsége (ekkor: Hajdu, Ladvánszky, Tímár) úgy foglalt állást, hogy a Tilos esetében nem alkalmazható az Erdős és Wéber javasolta szankció, az ORTT úgy döntött: a (vele rendszeresen együttműködő) Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda, valamint saját jogi kollégiuma állásfoglalását kéri. A szakvéleményekből kiderült: korábbi írásos figyelmeztetés hiányában a testület nem mondhatja fel törvényesen a Tilos szerződését; az ORTT ez esetben csaknem biztos pervesztés elé nézett volna. A jelek szerint e ponton kezdett körvonalazódni a múlt heti döntésben testet öltő szocialista-jobboldali konszenzus: a "kiszabható legsúlyosabb" szankció alkalmazását szorgalmazó Erdős és Wéber belátták, hogy az azonnali felmondás követeléséhez képtelenek megszerezni a testület többségének támogatását; Hajdu és Ladvánszky pedig mindent megtettek az ügy mielőbbi lezárása és az ORTT szekírozásának beszüntetése érdekében. Ahogy egy neve elhallgatását kérő szocialista politikus fogalmazott: az MSZP végig "a jobboldal és a liberálisok álláspontja közötti középarányos megoldást szerette volna tető alá hozni". Más forrásunk szerint a testület elnöke és szocialista tagja, látva a Szalai Annamária által már decemberben kilátásba helyezett és a január 11-i tüntetésen manifesztálódó "beláthatatlan társadalmi következményeket", a Tilos-ügy rövidre zárására törekedett, ezzel gondolva lecsendesíthetőnek a Barangó ürügyén szított jobboldali tömeghisztériát.
E légkörben született meg Erdős Zsuzsanna javaslata, mely - egyetlen eltéréssel - megegyezett a későbbi döntés rendelkezéseivel: a fideszes delegált a műsor-szolgáltatási jogosultság gyakorlásának 30 napos felfüggesztését, a Tilos írásos figyelmeztetésben részesítését és a Műsorszolgáltatási Alap pályázataitól történő egyéves eltiltását javasolta. Utóbbi rendelkezés végül Ladvánszky indítványára mérséklődött 6 hónapra; Erdős emiatt tartózkodott saját javaslata megszavazásától; Tímár pedig nemmel szavazott.
Míg a jobboldali testületi tagok és a szabaddemokrata delegált motivációi végig egyértelműek voltak, az elnök és a szocialista ORTT-tag álláspontjának változása számos kérdést vet fel; lapunk ezeket föl is tette a két érintettnek. Hajdu István elnök vállalta a nyilatkozatot, Ladvánszky György viszont menet közben meggondolta magát, és titkárnője útján visszavonta a mondottakat.
Hajdu szerint az ORTT lépéskényszerben volt Tilos-ügyben; a rádió körül keletkezett indulatok gyors cselekvésre késztették a testületet. "Lehetetlen volt a hatóság további késlekedése, hiszen ez a médiatörvény vagy a testületi tagok alkalmatlanságát vetette volna föl" - mondta a Narancsnak az elnök, megerősítve azon, az Indexnek adott nyilatkozatát, mely szerint "a testület nem tévedhetetlen". Kérdésünkre hozzátette: "az ORTT szerencsére az első fórum az ehhez hasonló döntések meghozatalakor", és a maga részéről "nem tartaná presztízsveszteségnek", ha a bíróság korrigálná a döntést.
Több fronton
A Tilos Rádió kuratóriuma január 23-i közleményében jelezte, hogy - mivel aránytalannak tartja az ORTT által kiszabott szankciókat - a határozat egészét megtámadja. Csabai Gábor kuratóriumi elnök a Narancsnak kijelentette: bár a hasonló ügyekben hozott eddigi döntésekhez képest a műsorszolgáltatás 30 napos felfüggesztése és a pályázatokból történő féléves kizárás is túlzásnak tűnik, a kuratórium e két rendelkezést valószínűleg tudomásul vette volna, mivel "tisztában volt a december 24-i adásban elhangzottak súlyosságával". Ám a "legkisebb jövőbeni hiba esetére a műsorszolgáltatási szerződés felmondását kilátásba helyező" írásos figyelmeztetést nem tartja elfogadhatónak, mivel az a lényegétől, az élő adás spontaneitásától és szabadszájúságától fosztaná meg a Tilost. "A figyelmeztetéssel járó kényszerű önkorlátozásnak köszönhetően minden műsorvezető remegő szájszéllel és remegő térddel ülne mikrofon elé" - mondta a Narancsnak Csabai, aki közölte: a műsorát szombaton nulla órától (az interneten is) szüneteltető Tilos a bíróságtól az ORTT-döntés azonnali végrehajtásának felfüggesztését kéri (ezt eddig minden, ehhez hasonló esetben elrendelték).
A Tilos-ügy érdekes fordulata, hogy lapzártánk idején az Index közölte: Eörsi Mátyás szabaddemokrata országgyűlési képviselő, az Európai Parlamentbe delegált magyar megfigyelők egyike az Európa Tanácshoz fordult, kérve: a testület a Tilos körüli botránnyal összefüggésben készítsen jelentést "a magyarországi sajtóviszonyokról és a véleményszabadságról".
Támadási felületek
Az ORTT január 21-én meghozott, 52/2004. számú határozatának előzményeként nem csupán a Biciklis század című Tilos-műsor elhíresült december 24-i, hanem ugyanannak 9-i (a Jobbik keresztállítási akciójával kapcsolatos), valamint a Honthy és Hanna 19-i (Jézus fogantatásának történetét boncolgató) adásában elhangzottakat is vizsgálta. A Biciklis század december 9-i adásáról a testület arra a megállapításra jutott, hogy "a műsorvezetők a kereszténység szimbólumára nézve sértő kijelentéseket tettek (a kereszt felhasználása világi, sőt vulgáris üzenetek továbbítására, illetve a kereszt eltüzelése)", az adás "alkalmas volt arra, hogy keresztény embereket megsértsen", amit az ORTT a médiatörvény 3. § (3) bekezdésében foglaltakkal talált ellentétesnek. A rendelkezés szerint "A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére."
A Honthy és Hanna esetében a testület kifogásolta, hogy "a műsorvezetők a Bibliában nem szereplő elemekkel kiegészítve, illetve azokra helyezve a hangsúlyt (így pl. hogy Mária nem József feleségeként kerül a házába, az egész világ rosszat gondolt Máriáról, senki sem fogadta be őket Betlehemben, mert gyanúsan néztek ki stb.) mondják el az Evangélium egy részét", és ezzel az ORTT szerint ez a műsor is megsértette a médiatörvény fenti rendelkezését.
Az ominózus 24-i Biciklis század félmondatát az ORTT szintén a médiatörvény 3. § (3) bekezdésének megsértéseként értékelte, hozzácsapva ehhez a beszélgetés során elhangzott trágár kifejezéseket, megállapítva: ezek miatt a műsorszám a médiatörvény 5/B § (5) és 5/C § (4) bekezdése hatálya alá esik, azaz "alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz", ezért "nem tehető közzé".
"A kiskorúak fejlődését kedvezőtlenül befolyásoló médiatartalomnak minősítés azáltal nyerheti el jelentőségét, hogy e téren a Tilosnak már van priusza" - vélte egy, a Narancs által megkérdezett médiajogász. (Valamely csoport megbélyegzése miatt korábban nem meszelték el a rádiót, bár egy ORTT-határozat kimondta, hogy a Tilos reggeli műsorában elhangzottak "sérthettek vallási érzületet".) A szakember szerint eme "előélet" miatt volt lehetséges a testületi "utolsó figyelmeztetés".
Különös ugyanakkor, hogy bár Hajdu István szerint a Tilossal szemben államigazgatási szervként és nem polgári szerződő félként járt el, határozatában rendelkezett a Műsorszolgáltatási Alap pályázataiból történő féléves kizárásról is. "A műsortámogatási és műszaki pályázatok kereteit polgári jogi szerződés határozza meg, ezek tekintetében államigazgatási szankciót alkalmazni meglehetősen aggályos lépés" - fogalmazott a Narancs által megkérdezett médiajogász.
