Tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből a 2022-es PISA-teszten, de a természettudományok terén sikerült javítaniuk
– írja a Magyar Hang. A visszaesés egyáltalán nem csak magyar jelenség, az OECD-országok tanulóinak teljesítménye hatalmasat zuhant az előző, 2018-as felméréshez képest, ami részben a koronavírus-járványnak köszönhető – ez derült ki a kedden nyilvánosságra hozott eredményekből. Ez az első olyan komolyabb, átfogó nemzetközi teszt, amely a Covid után készült, hazai vonatkozás pedig a 2022-ben 15 éves gyerekek már csak az Orbán-kormány fémjelezte oktatási rendszerben tanultak.
A lap összegzése szerint a felmérés legfontosabb megállapításai közé tartozik:
- Nagyon erős a visszaesés az OECD-tagországok eredményeiben a matematika és a szövegértés területén is, míg a természettudomány esetén is történt romlás, de jelentősen kisebb. A magyar eredményekben ehhez képest kisebb mértékű visszaesés tapasztalható (igaz, eleve alacsonyabb szintről is indultak a hazai eredmények, mint az OECD-átlag).
- Magyarország a PISA-n való szereplése történetének leggyengébb matekteljesítményét érte el, ám annyira bezuhant az OECD-országok átlaga (472 pont) is, hogy a valaha volt legszerényebb 473 ponttal is minimálisan, de átlag felettinek számít a magyar eredmény.
- A szövegértés területén a magyar diákok az eddig mért második legrosszabb eredményt érték el 473 ponttal, és ehhez az OECD-átlag (476 pont) sem tudott annyira hozzáromlani, hogy ne számítson átlag alatti teljesítménynek.
- Természettudományos területen a magyar diákok 5 ponttal többet, összesen 486 pontot értek el, mint a legutóbbi felmérésen, ez egy hajszállal átlag felettinek számít (az átlag 485 pont).
- A felmérés egyik legszomorúbb eredménye magyar vonatkozásban, hogy az eltérő családi hátterű gyerekek teljesítménye között milyen óriási a szakadék. A leghátrányosabb helyzetű gyerekek 121 ponttal értek el kevesebbet a legjobb helyzetű diákoknál, ami nemzetközi viszonylatban is rossznak számít, hiszen az OECD-átlag 93 pont volt.
- Régiós összevetésben hazánk a mostani eredménnyel a középmezőnyben van. A lengyelek, csehek és osztrákok egyértelműen jobban teljesítettek a magyar tanulóknál, a szövegértést leszámítva a szlovénok is, de összességében jobban teljesítettünk a horvátoknál, szlovákoknál, ukránoknál és a románoknál is.
A magyar diákok eredményeit tekintve, még sosem értek el olyan kevés pontszámot a matematikai képességek területén a PISA-felmérésen, mint a tavalyin. Átlagosan mindössze 473 pontot szereztek, holott az előző teszten, 2018-ban még 481-et. Igaz, az OECD-országok átlagpontszáma akkorát romlott matematikában négy év alatt (489-es pontszámról 472-re), hogy a hazai diákok most még ezzel az eredménnyel is megugorják azt. (Még ha csak egyetlen ponttal is.) A magyar diákok egyébként 2006-ban teljesítettek a legjobban a matek területén, 491 pontot elérve.
Hasonlóan rossz a helyzet a szövegértés terén is, itt három pontot romlott a diákok teljesítménye az előző felméréshez képest, összesen 473 pontot szereztek. Ez a valaha mért második leggyengébb eredménynek számít, ennél rosszabbat egyedül 2015-ben produkáltak (470 pont). A legjobb eredményt, 494 pontot egyébként 2009-ben érték el szövegértésben. Hiába romlott nagyot az OECD-országok átlaga a szövegértésben, a magyar diákok 473 pontja még mindig átlag alatti a 476-hoz képest.
Ugyanakkor jó hír, hogy 2018-hoz képest 5 ponttal többet, összesen 486-ot szereztek a magyar diákok természettudományos területen. Igaz, ez még bőven elmarad az eddig mért legjobb eredménytől (504 pont 2006-ban), de 2015 óta kétségtelenül javuló tendenciát mutatnak a tanulók ezen a területen. Sőt, az OECD-romlás miatt ezen a területen is egy ponttal jobban teljesített hazánk, mint az átlag (485 pont).
A lap megjegyzi, a hazai eredményeket jobban megnézve az látszik, jelentős eltérések figyelhetők meg nemek szerint. Amennyivel a magyar fiúk jobbak a matematikában a lányokhoz képest (átlagosan 15 ponttal értek el többet, összesen 480-at), szinte pont ugyanannyival teljesítettek eredményesebben a lányok a szövegértésben (16 ponttal voltak jobbak, összesen 481 pont volt az átlaguk). A természettudományok területén ugyanakkor kiegyenlítettebb a kép, a fiúknak 488, a lányoknak 484 pontja lett.
A PISA azt is vizsgálja, milyen körülmények között élnek a gyerekek és ez hogyan hat a teljesítményükre. A gyerekek gazdasági, szociális és kulturális helyzetét felmérve megállapították az úgynevezett szocioökonómiai státuszukat, és ugyancsak lesújtó eredményre jutottak. Akik családi hátterük alapján az alsó negyedbe tartoznak, átlagosan mindössze 414 pontot értek el a matematikai részen, akik viszont a legfelső negyedbe, azok 535-öt. Vagyis
a legszerencsétlenebb és a legszerencsésebb sorsú gyerekek eredményei közti különbség 121 pont, miközben az OECD-országok átlaga 93 pont. Ez jól mutatja, hogy a magyar iskolarendszer továbbra sem képes kiegyenlíteni a családi háttérbeli különbségeket.
Összevetésként, a legjobb európai eredményt elérő észteknél még a leghátrányosabb sorsú diákok is 472 pontot szereztek matekból, míg a legjobb sorsúak 553-at, vagyis ott 81 pont volt a két szélső értékbe tartozó diákok közti különbség.
A PISA-teszt nemcsak a tanulók tanulmányi teljesítményét mérte fel, hanem többek közt azt is, mennyire érzik jól magukat. A magyar diákok 81 százaléka arról számolt be, hogy könnyen barátkozik az iskolában (az OECD-átlag 79 százalék), míg 80 százalékuk arról, hogy az iskolához tartozónak érzi magát, ami 5 százalékkal haladja meg az OECD-átlagot). Összesen 12 százalékuk mondta azt, hogy magányos az iskolában, és 13 százalékuk, hogy kívülállónak érzi magát az intézményben. Míg az OECD-országokban a diákok 18 százaléka érezte úgy, hogy nem elégedett az életével, Magyarországon ez az arány 13 százalék volt. A gyerekek 7 százaléka nem érzi magát biztonságban az iskola felé menet (OECD-átlag: 8 százalék), míg 5 százalékuk számolt be arról, hogy nem érzi magát biztonságban az osztályteremben (OECD-átlag: 7 százalék).
A magyar diáklányok 21 százaléka azt jelezte, havonta legalább néhány alkalommal zaklatják az iskolában (bullying), míg a fiúk esetén ez csak 16 százalék volt.
A tavalyi PISA-felmérés során az iskolaigazgatók beszámolói szerint egyre kevesebb szülő vesz részt gyermeke tanulmányi életében – ez a tendencia Magyarországon is visszaköszönt. 2022-ben a hazai diákok 16 százaléka járt olyan iskolába, ahol az intézményvezető visszajelzése szerint legalább az összes család fele megvitatta a tanárokkal a gyereke tanulmányi előrehaladását az előző tanévben – úgy, hogy ezt ők kezdeményezték. 2018-ban ez az arány még 28 százalék volt. A jobb matematikai eredmények állítólag összefüggtek a nagyobb arányú szülői bevonódással. Ami a tanárok segítségét illeti, a magyar diákok 62 százaléka számolt be arról a matekórák kapcsán, hogy a pedagógus érdeklődést mutat az összes diák tanulmányi előmenetele iránt. 67 százalékuk pedig azt állította, hogy a tanár extra segítséget ad, ha szükséges.
A felmérés a Covidra is kitért. A magyar tanulók 52 százaléka számolt be arról, hogy iskolájuk épülete három hónapnál tovább volt lezárva a járvány miatt. Általánosságban nézve azokban az oktatási rendszerekben, ahol a diákok teljesítménye magas maradt és nőtt az iskolához való tartozásuk érzése, kevesebb tanuló tapasztalt hosszabb iskolai lezárást. A magyar diákok 25 százaléka tapasztalta a távoktatás során, hogy legalább heti egyszer problémát okozott neki az iskolai feladatok megértése, míg 21 százalékuknak az, hogy találjanak valakit, aki segít nekik az iskolai munkában. Ami a jóllétüket illeti, 17 százalék mondta azt, hogy naponta volt valaki az iskolából, aki megkérdezte, hogyan érzik magukat.
A PISA-teszt a tanárhiányról is megkérdezte az iskolaigazgatókat.
A magyar diákok 41 százaléka járt olyan intézménybe az igazgatók beszámolói szerint, ahol az oktatást nehezíti, hogy nincsen elég pedagógus, míg 16 százalékuk olyan intézménybe, ahol nem megfelelően vagy rosszul képzett tanárok jelentenek problémát.
2018-ban ezek az arányok még alacsonyabbak voltak: 34 százalék, illetve 10 százalék.
Mi az a PISA-teszt?
A PISA szó a felmérés angol rövidítéséből jön: a "Programme for International Student Assessment" kifejezés magyarul "Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programként" fordítható.
A felmérés 2000 óta vizsgálja a 15 éves diákok ismereteit és készségeit világszerte. Bár alapvetően három évente mérik a diákokat, a koronavírus-járvány miatt 2021 helyett csak 2022-ben került sor a legutóbbi PISA-tesztre.
A járvány az adatfelvételt is befolyásolta, tekintettel a rendkívüli helyzetre az OECD azokat az országokat sem zárta ki, amelyek az elvártnál kevesebb információt küldtek.
