- Krasznahorkai László Nobel-díja
Nem csak a szépirodalom rajongói számára volt az év egyik legörömtelibb híre, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat. A gyulai születésű világhírű írót évek óta az esélyesek között emlegették, így amikor október 9-én a Svéd Akadémia titkára kibökte a magyarosan kacifántos nevet, valami a helyére került a széthulló világban. Aztán a következő napokban kiderült, hogy Krasznahorkai Nobel-díját nem lehet Petri-csészében szemlélni: a politikai csatározásokban is előkerült, hogy az író nem eléggé magyar, nem eléggé karikásostoros, és különben is, miért nem Wass Albertet tüntetik ki a globálliberálisok? Holott dehogynem magyar Krasznahorkai, aki aztán ékes magyar szavakkal mondott köszönetet, többek között Hajnóczy Péternek, József Attilának, Tarr Bélának, valamint „Kerekes bácsinak, a gyulai román ortodox templom sekrestyésének és cipésznek”. Ugyan, mikor hallotta utoljára a világ a magyar nyelv érthetetlen zenéjét, és mikor húzhattuk ki magunkat ennyire, ha nem az író érdeme nyomán?
De hát az is csak természetes, hogy Krasznahorkai művészetét – aki nem egy könyvet vesztegetett a tömeghipnózis és a tömegek megvezethetőségének veszélyeire – még mindig nem olvassák milliók. Mégis, csak adott egy kis erőt mindazoknak, akik szeretik és dédelgetik ezeket a fájdalmas és szép könyveket, hogy tudják, nincsenek egyedül – miután barlangjaikból előbújtak a régi és új olvasók, tanárok, írók, ügyvédek, kémikusok, boltosok, vidékiek és városiak, hogy büszkén posztolják könyvespolcukat, amelyen ott virít a díjazott, Kafka és Kundera között. (Csabai Máté)
- A valaha volt legnagyobb Budapest Pride
Hiába próbálta a kormány évek óta intenzíven az állítólagos „genderlobbi” ellen hergelni az embereket, hiába lengette be Orbán az évértékelőjén, hogy a szervezők már „ne bajlódjanak” az idei Pride előkészítésével, hiába módosították márciusban a gyülekezési törvényt úgy, hogy a gyermekvédelemre hivatkozva jogellenessé váljanak az LMBTQ témájú felvonulások, hiába fenyegették utólagos pénzbüntetéssel a résztvevőket – a kormány lépései ellenére a valaha volt legnagyobb Budapest Pride-ot tartották 2025. június 28-án. Ehhez persze kellett az is, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a felvonulás élére álljon, és önkormányzati rendezvényként hirdesse meg a „Budapest Büszkeség” napját, amelyen a szervezők szerint több mint 300 ezren vettek részt.
A menet sokak számára volt 2025 igazi fénypontja, már csak azért is, mert miután a Pride-ot ellehetetleníteni kívánó törvényjavaslat apropóján számtalanszor hangzott el az az érv, hogy a magyar társadalom nem különösebben toleráns, és ezért politikai hiba lenne a Tiszának is beleállnia a Pride ügyébe, a felvonuló tömegek azt mutatták, hogy igenis van nyitottság, sőt, szolidaritás is a társadalomban. A 2025-ös Budapest Pride-ra olyanok is elmentek, akiknek korábban eszük ágában sem volt ilyen rendezvényen megjelenni, a résztvevők számára pedig igazi euforikus élményt jelentett az esemény, amely hetekre, sőt, talán hónapokra adott sokaknak ismét reményt azzal kapcsolatban, hogy talán mégsem mérgezte meg teljesen a társadalmat a végtelen gyűlöletpropaganda. (Fazekas Zsuzsanna)
- Divat lett tüntetésre járni
Október 23-án a Tisza Párt Nemzeti Menete apropóján már megfogalmaztam a magvas gondolatot, hogy láthatóan új élményt jelent a Fideszen kívüli világnak az utcai tömeg látványa, illetve az olyan utcai tömegé, amelynek ő is része. Ez visszavezet egy egészen új jelenségre: kifejezetten sokan kezdtek Magyarországon politikai rendezvényekre/tüntetésekre járni az előző évekhez képest. Ezt nyilván a kegyelmi botrányhoz kapcsolódó tavalyi influenszertüntetés indította el Budapesten, hogy aztán a fizikailag is érezhető kormányellenességet Magyar Péter használja ki.
Magyar decemberben képes volt tízezreket kivinni az utcára a gyermekvédelemmel kapcsolatos botránysorozat miatt, de ennél is sokkal fontosabb, hogy mintha ehhez már nem kellenének feltétlenül a politikusok: a Pride nagyjából 300 ezer résztvevője – Karácsony Gergely vitathatatlan segítségén túl – civil kurázsiból vonult ki elküldeni a kormányt a búsba, de júniusban még Puzsér Róbert nehezen megfogható célt felmutató megmozdulása is tízezereket vitt ki az utcára úgy, hogy egyetlen választásra gyúró politikus sem vett benne részt. És persze mintha éledezne a magyar vidék is, de itt már teljesen a Tisza Párt viszi a prímet. Az ország sokkal jobb hely lett attól, hogy nem csak Facebookon létezik politikai vélemény, abból ugyanis nem tudnak közösségek kialakulni, miközben például a júniusi Pride tömegeknek adott közös élményt. A most véget érő évnek egyszerűen nincs jobb divatja ennél. (Fekő Ádám)
- Szoboszlai Dominik sikerei
Szoboszlai idén angol bajnok lett a Liverpoollal, jelenleg pedig élete formájában focizik ott még úgy is, hogy a csapata finoman szólva sem produkál jól. A magyar támadó/középpályás a modern futball idején az első olyan labdarúgó, aki képes meccseket eldönteni, és még ha rossz napja van, akkor is egy szinttel feljebb tudja húzni csapatai játékát – lásd az idén döglődő magyar válogatottat. Szoboszlai a nyilatkozatai alapján érti a szurkolói lélektant, és úgy általában véve nagyon jó érzés külföldre menni úgy, hogy már nem mindig Orbán Viktor az első, ami eszébe jut embereknek Magyarországról.
Szoboszlai ráadásul akkorára nőtt, hogy a válogatott csapatkapitányaként is megteheti, hogy kihúzza magát az agyonpolitizált magyar közegből: se közös fotó a miniszterelnökkel, se DPK-tagság, se bármilyen propagandisztikus hülyeség. Nincs rá szüksége, hiszen ha valaki 25 évesen halad öles léptekkel afelé, hogy a világ egyik legstabilabb futballkulturájában váljon legendává, annak nem a politikusoknak kell nyaliznia. Ugyanis azok nyaliznak neki. (Fekő Ádám)
- A Billog Burger akciói
Marketingnek sem lett volna rossz a Billog Burger akciója, de ennél sokkal több lett: Szilágyi László, a burgerező egyik tulajdonosa valamikor a nyáron tette fel az itallapra az AngelShot koktélt, ami valójában egy nemzetközi segélyhívó. Ha valaki kikéri a 112 forintos koktélt, azt jelzi, hogy bajban van. Nőknek szól az ajánlat, olyan nőknek, akiket bántalmaz a hozzátartozója, ismerőse vagy akár egy idegen. A Billogban szeptemberben ki is kérték a koktélt. A történet nem is azért fontos, mert segítettek egy bajba jutott nőnek, hanem azért, mert egy 17 éves lányt egy idegen húzott ki a támadója kezei közül és vitte a burgerezőbe – mert tudta, hogy ott segítenek. Szilágyi László kiáll a bántalmazott nők mellett, egyebek mellett a burgerezőben kitették több bántalmazott nő fényképét, így Orosz Bernadettét is, akit katonatiszt exe vert majdnem halálra, illetve Makai Viktóriáét, akit futás közben támadott meg egy részeg férfi.
Nem ezzel kezdte azonban a Billog a társadalmi ügyek felkarolását. Gyártottak már burgert a mentősöknek, amikor bekerült a hírekbe, hogy egész nap meleg étkezés nélkül dolgoznak; mentek az ukrán határra; a Kölcsey gimnázium kirúgott tanárai is ingyen ehettek a Billogban; a Pride melletti kiállás ezek után szinte kötelező volt. Ne legyünk naivak, tele van a net véletlenül ellopott óriási plüssmedvékkel, megtalált bankkártyákkal és egyéb attrakciókkal, amelyek viszik egy hely nevét hirdetés és költség nélkül. De biztosan ér egy piros pontot, ha valaki tényleg fontos ügyekkel éri el, hogy nála fogyasszon a vendég. (F. Szabó Emese)
- A szélsőjobb visszaszorulása több európai országban
Bár a szélsőjobb és a demokráciaellenes erők előretörése, izmosodása az Európára és a világra leselkedő egyik legnagyobb veszély, a 2025-ös év tanulsága az volt, hogy ezt a folyamatot azért igenis meg lehet akasztani – ez pedig mindenképpen az esztendő legjobb történései közé tartozik. Így például az, hogy tavalyi választási győzelme ellenére a Szabadságpárt nem tudott kormányt alakítani Ausztriában, ahol március elején centrumpárti koalíció állt fel. Magyar szempontból talán ennél is fontosabb, hogy Romániában, bár az első forduló után még vezetett, elvesztette az elnökválasztást George Simion, az a szélsőjobbos, ultranacionalista, oroszbarát politikus, aki egy alkalommal „a román Orbán Viktornak” nevezte magát, és a magyar miniszterelnök is kampányolt mellette (ez Orbán egyik idei leghitványabb megnyilvánulása volt). A románok a független, progresszív Nicusor Dant választották államfőnek, aki nemcsak, hogy ledolgozta tetemes hátrányát a második fordulóra, de végül meggyőző többséggel nyert. Ugyancsak 2025 egyik örömteli, romániai fejleménye, hogy a Simion-féle párt elbukta a bukaresti főpolgármester-választást is, jóllehet a felmérések az ő jelöltjük győzelmét prognosztizálták.
Olyan nagy figyelmet nem kapott a hazai sajtóban, ám egyáltalán nem lényegtelen, hogy Moldovában az Európa-párti erők maradtak hatalmon az őszi választáson. Ahogy ebben a cikkünkben írtuk, nagyon nem volt mindegy, hogy Ukrajna kap-e a hátába egy második Magyarországot, merthogy Moldovában valós veszély volt a jelentős támogatottságú oroszbarát blokk győzelme. Ez végül nem jött össze, mint ahogy Hollandiában sem Orbán Viktor szövetségese, a szélsőjobboldali Szabadságpárt kapta a legtöbb szavazatot a közelmúltbeli választáson. Örömteli dolgok ezek, még akkor is, ha Európa számos országában – Ausztriában, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Németországban, Romániában – a szélsőjobbos-populista pártok vezetik a közvélemény-kutatásokat. Arról van szó ugyanis, hogy az ellenük szövetkező józan politikai erőknek – egyelőre legalábbis – nagyobb a társadalmi támogatottsága. (Ambrus Vilmos)
- A főváros megveszi Rákosrendezőt
Már épp úgy tűnt, hogy a kormány minden gond nélkül eladhatja a főváros egyik legértékesebb fejlesztési területét, Rákosrendezőt egy csapat arab befektetőnek, hogy ők ott mini-, de egyes nyilatkozatok szerint maxi-Dubajt építhessenek óriás felhőkarcolókkal, amikor 2025 januárjában, a szerződéskötés másnapján a Fővárosi Önkormányzat jelezte, hogy a terület résztulajdonosaként a Budapesti Közműveknek amúgy elővásárlási joga van a területre. Bár a 2024 októberében felállt Fővárosi Közgyűlésben meglehetősen képlékenyek az erőviszonyok, és korántsem garantált, hogy Karácsony Gergely főpolgármester át tudja vinni az akaratát, a heves vitákat kiváltó, „Rákosdubaj” néven is elhíresült beruházás megakadályozása a Fideszt leszámítva végső soron konszenzust élvezett a testületben – a főváros élt az elővásárlási jogával, és végül meg is szerezte a területet.
Hogy végül mi épül Rákosrendezőn, az egyelőre még kérdés, a főváros projektje egyelőre ott tart, hogy a tervpályázat első fordulójában kiválasztottak 16 nemzetközi csapatot, akik majd pályázhatnak a terveikkel a területre. Bár továbbra is bőven benne van még egy újabb ingatlanmutyi lehetősége az ügyben, az kétségkívül komoly fegyvertény, hogy a fővárosnak sikerült némi jogászkodással és a Fővárosi Közgyűlés határozott kiállásával megakadályoznia egy sok szempontból káros és tájidegen beruházást a kormány szándékaival szemben. (Fazekas Zsuzsanna)
- Az első durrogásmentes szilveszter Budapesten
Úgy látszik, lapunk augusztus 20-ai vezércikkének a címe, miszerint „Pokolba a tűzijátékkal!”, mostanra megtette misztikus hatását: ha minden igaz, idén már nyugalmasabb szilveszter várható Budapesten, miután a Fővárosi Önkormányzat rendeletben tiltotta meg a tűzijáték és a pirotechnikai eszközök használatát a város túlnyomó részén. A rendelet értelmében tilos 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátékterméket felhasználni Budapest egész területén december 31-én 20 óra előtt, valamint január 1-jén 2 óra után; védett övezetben december 31-én és január 1-jén egész nap; fokozottan védett övezetben egész évben. Budapest nagy részét a védett vagy fokozottan védett övezetbe sorolta az önkormányzat.
A védett övezetbe tartozik minden lakott terület, a fokozottan védett területek közé tartoznak többek között a természetvédelmi területek, az állatvédelmi intézmények, állatkertek, állattartó telepek, állatmenhelyek, illetve a fekvőbeteg-ellátást végző és a bentlakásos intézmények. Mostantól tehát elvileg nincs szilveszteri durrogtatás a lakóövezetekben, így talán kevesebb kutya, macska fut majd világgá – legalábbis bizakodjunk, hogy a kétszázezer és 1,2 millió forint közötti közigazgatási bírság, ami a tilalom megszegőire kiszabható, számít valamit, illetve hogy a durrogtatást kedvelő embertársaink egyáltalán értesültek a módosításról. (Dusza Erika)
- A tüntető szerbiai fiatalok kitartása
2024. november elsején, pénteken délben leomlott az újvidéki vasútállomás bejáratának betonszerkezetes előteteje. Tizennégy embert temettek maguk alá a romok, később a harminc sérültből még ketten meghaltak. Szerbia második legnépesebb városának pályaudvarát évek óta renoválgatták, júniusban jelentette be az építésügyi miniszter, hogy kész, használható. A tragédia után két nappal Belgrádban több ezren tüntettek pirosra festett kesztyűkben a felelőtlenség, a rossz gazdálkodás és a korrupció ellen, vizsgálatot követeltek. Másnap a szerb miniszterelnök lemondott, két héttel később a bel- és külkereskedelmi miniszter is. Megbukott a kormány, Újvidék vezetése.
A tüntetések folytatódtak, országos tiltakozássá nőttek, a fő szervezői a fiatalok lettek. Az egyetemistákat tanáraik segítették, önkéntesként. Gazdák traktorokkal biztosították a helyszíneket, bekapcsolódtak motoros egyesületek, háborús veteránok. Egy középkorú magyar nő, aki egy vajdasági falu postáján dolgozik, a szélesedő tiltakozás okáról ezt nyilatkozta az Euronewsnak: „Elvették az életünk harminc legjobb évét, a gyerekeink nyolcvan százaléka elment az országból. Itt változtatni kell, mert többet már nem adhatunk az életünkből”. Sokan ételt, kávét, teát vittek a tüntetőknek, a taxisok ingyen fuvarozták őket. Legfőbb követelésük a vasútállomás felújításával kapcsolatos teljes dokumentáció nyilvánosságra hozatala, de előrehozott választásokat is akarnak, amire listát állítanának.
Vučić elnök és pártja ugyanúgy próbált fellépni ellenük, mint a korábbi ellenzéki megmozdulások idején – nyugati bérenceknek, usztasáknak nevezve őket –, de a sárdobálás ezúttal nem hatott. „Ezt a generációt teljesen leírta a rezsim, politikai értelemben inaktívnak gondolták a mai huszonéveseket. Még az ellenzék felől is ezt lehetett hallani – erre most hirtelen itt állnak előttük, és olyan szervezettséget mutatnak, amire egyáltalán nem készült fel a politikai szféra” – érzékeltette a helyzetet még februárban a Narancsnak nyilatkozva Sinkovics Norbert újságíró, az Újvidéki Egyetem oktatója. A tüntetők sokféle világnézetűek, de van közös nevezőjük. Ahogyan karácsonyi számunkban Orcsik Roland író beszámolt személyes élményéről: „pontosan ezt érzékeltem azon a szabadkai tüntetésen, hogy nem pusztán a közvetlen családtagommal, a fiammal, hanem másokkal is egy nagy test vagyunk, Szent Pállal szólva: tagjai egymásnak. Az igazmondás bátorságában nem a testvéri szabadság, hanem a darabjaira tört világ válik illúzióvá.” (Bakos András)
