Csesznek várát a 13. században építették, túlélte az Árpád-házat, a törököt, majd a 19. század elejétől már részben romosan a Habsburgot és még a szocializmust is. A Bakony őrének is mondják, ami nem is csoda, hiszen a hegység szélén egy kimagasodó dombra épült. A várat az utóbbi évtizedekben gondozták és költöttek is rá, de nem volt olyan nagy ívű felújítás, mint például Füzéren: a szükséges infrastruktúra kialakítása mellett alapvetően megmaradt romnak; de sokan éppen ezért szeretik.
A vártól kőhajításnyira, a Kőmosó-hegy lábánál hatalmas mező terül el, ide képzelte el 2017-ben a Vár-hegyi Hagyományőrző Egyesület egy lovagi park kialakítását. Ismerjük ezt például Visegrádról, ahol régóta zajlanak rendezvények, lovagi tornák és bemutatók, van ebben potenciál. S mivel Csesznek környékén ilyen látványosság nem volt, sőt igazából semmilyen attrakció sem, adta magát az ötlet, hogy ha az ide látogató turisták több órát is eltölthetnek a Lovagvölgyben, bizonnyal többen jönnek majd ebbe a kedves kis faluba. Ráadásul támogatásra is lehetett pályázni.
Egyesület
Eddig nem különösebben izgalmas a történet, ám 2019-ben új tag jelent meg az egyesületben Rábely Balázs ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda tagja. Az iroda névadója Sárhegyi Zoltán, a társa pedig a felesége, Bártfai Beatrix. Rábely Balázs a nő első házasságából született, mellette Sárhegyi István, a féltestvére említendő még a csapatból. A Sárhegyi-iroda az elmúlt tíz évben igen előnyös megbízásokhoz jutott a NER révén: ügyfelei között volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a MÁV és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. is, de számos alkalommal segítették az állami tulajdonú Eximbankot, és a sukorói telekcsere-, illetve kaszinókoncesszió-ügyben is ők képviselték az államot a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Irodával együtt. Nem mellesleg Sárhegyi Zoltán a Fidesz delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban 2013 óta.

Rábely Balázs 2019 januárjában a Vár-hegyi Hagyományőrző Egyesületben elnökségi tag lett, majd még abban az évben ő váltotta székében a korábbi elnököt, Hegyi Bélát. Az egyesület 2017-ben nyújtott be pályázatot turizmusfejlesztési programra, a már említett Lovagvölgy megvalósítására, 2018 nyarán megítéltek számukra 445 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A munkákat Rábely Balázs felügyelte, a projekt 2018 októberében indult és 2023-ban zárult.
A lovagi parkot valóban elkezdték építeni, ám 2022-ben újabb pályázatot nyújtott be az egyesület. Ebben a park további fejlesztését ígérték, „interaktív, többek között VR és egyéb digitális, magas szintű interpretációs képességgel rendelkező megoldásokat használó, kipróbálható, felvehető szemléltetőeszközökkel operáló beltéri élményközpont létesítésével, korabeli küzdőtérrel, lelátóval, több korcsoport számára kialakított kültéri élményparkkal, valamint íjász-pálya és fűszereskert létesítésével”. Együttműködési megállapodást is kötöttek helyi vállalkozókkal a fűszernövénykert működtetésére, lovas programok szervezésére és egy ajándékbolt üzemeltetésére. A második támogatási összeget, 488 millió forintot 2022 karácsonyának táján kapták meg, a beruházás 2023 tavaszán indult.
A park megnyitott, a korábbi zöld mező helyén kis ösvények, pihenők, kiszolgálóépületek, csúszdák, akadálypályák lettek. A pályázati pénzt nem síbolták el, ez szinte biztos, a gyerekek számára csodás élményt nyújt a látogatás. Egy gyerekjegy 4900 forint, egy felnőttjegy 4500, a nyugdíjas 2700, a családi jegy pedig 16 880 forintba kerül. Igaz, ha minden teljesen kész lesz és működik, valamivel drágább lesz a belépés. Összefoglalva tehát: egy egyesület 933 millió forint vissza nem térítendő támogatásból felépített és működtet egy élményparkot, ahová csúcsidőben egy kétgyerekes család belépője karcolni fogja a 20 ezer forintot. De ezzel nincs vége.

Étterem, vár
A fejlesztés része volt ugyanis egy étterem felépítése is – ez érthető, hiszen ott tényleg nincs semmi, a falu jókora sétára van, márpedig ha egy család több órát eltölt a parkban, nyilvánvalóan meg fognak éhezni a felnőttek és a gyerekek. A dokumentációkon jól látszik, hogy a jellegzetes, csodás kilátású teraszról könnyen felismerhető épületet a nulláról húzták fel. A Sóvirág étterem nem csak a park látogatóit fogadja, az ugyanis a bejáratnál található, továbbá a parkkal ellentétben, amely csak hétvégén van nyitva, az étterem csütörtöktől vasárnapig várja a vendégeket. Az éttermet a 2021-ben alapított Shinari Turisztikai Zrt. üzemelteti, a részvényes pedig a Zétavár Szabadidő, Sport és Ingatlanhasznosító Kft. Ez a cég a Sárhegyi–Bártfai család érdekeltségének, az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítványnak a vállalkozása.
A Vár-hegyi Hagyományőrző Egyesület életében 2024 is fontos év volt. Ekkor egy harmadik turisztikai pályázatot is megnyertek. Ennek keretében 394 millió forintot kaptak aktív turisztikai fejlesztésre. Itt már csak részben szánták a pénzt a Lovagvölgyre: túra-, bringa- és lovaspihenőt alakítanak majd ki, lesz lehetőség zuhanyozni, lovakat pihentetni, abrakoltatni, kerékpárokat tárolni. Emellett a völgy felé vezető turistautak fejlesztése is fontos tényező lesz, a környékbeli túrák be- és kiszállóhelyeinél lesznek pihenők, padok, miegyebek.
Utóbbi, vagyis a túraútvonalak infrastrukturális fejlesztése országos szinten is kiemelt cél, számos pályázat szólt ilyen fejlesztésekről. Ezek néhány százmilliós programok. Például Csesznek és Vinye között indul az egyik legcsodásabb kiránduló útvonal, a Cuha-patak völgyében. Az útvonalak átkötése, a kiszállópontok fejlesztése tehát jó ötlet. Nem egy szálloda, étterem vagy fürdő épül, amiért fizetni kell és végeredményben profitot termel valakinek, hanem a köz számára ad többletet ingyen. Szóval a fejlesztésnek ez a része hasznos és közhasznú. A lovas móka csak részben az, hiszen a lovakat vélhetően maga a Lovagvölgy biztosítja majd.
Hogy mennyire közhasznú a vár üzemeltetése, az más kérdés. A cseszneki vár állami tulajdon, a fenntartója 2024 végéig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt. A társaság tavaly pályázatot írt ki egy cseszneki külterületi ingatlan üzemeltetésére. A pályázatot elolvasva kiderült aztán, hogy az ingatlan maga a 13. században épült vár. Sajnos, arról már nem adott hírt az MNV, hogy ki nyerte a pályázatot, ám a vár weboldalán az üzemeltető után kutatva a Vár-Hegyi Hagyományőrző Egyesület neve bukkant fel. A tájékoztató szerint az egyesület kezeli a felhasználók adatait, ami csak úgy lehetséges, ha ő az üzemeltető is – ám ez sehol nincs egyértelműen feltüntetve. Az üzemeltetésből persze nem lehet meggazdagodni, a felnőttbelépő is csak 1600 forint, de szépen ki van táblázva, hogy egy kis ösvény levezet a Lovagvölgybe.

A kör itt zárult be. A cseszneki vár hét évvel ezelőtt egy lehetőség volt. A várépítési program keretében költött rá az állam néhány százmillió forintot, de különösebb szenzáció nem kapcsolódott sem a várhoz, sem magához Csesznekhez. Aztán egy Fidesz-barát ügyvédi iroda prominense egy hagyományőrző egyesületen keresztül megszerzett három pályázaton összesen 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, a vár aljában felhúzott egy cseppet sem olcsó élményparkot és egy éttermet, az étterem működtetését rábízta a saját vállalkozására, majd vélhetően a cseszneki vár üzemeltetésére kiírt pályázatot is megnyerte.
Mivel a támogatást nem cég, hanem egyesület kérte – a TOP-pályázatokon eleve nem is indulhat cég –, a pénz vissza nem térítendő. Miközben minden jel arra utal, hogy nem egyesületi munkáról, hanem turisztikai, vendéglátóipari vállalkozásról van szó. Ügyes?

Magyaros TOP
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) célja a regionális fejlesztések segítése; a programot elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) finanszírozza.
A TOP keretében az előző és a jelenlegi ciklusban összesen több mint 650 pályázó nyert összesen 222 milliárd forintot. Ebből modernizáltak például kisvasutakat – ezúttal nem Felcsúton, hanem például Szilvásváradon vagy a Gemencben. Nagyon sok pályázat tárgya a túra- és kerékpárutak építése, fejlesztése. Az ilyen pályázatok jellemzően olyan fejlesztésekre vonatkoznak – mint, mondjuk, egy esőbeálló a turistaút mentén –, amelyeket cégek nem valósítanának meg, mert nem kifizetődő.
Számos olyan program valósult meg, amelyek egy adott látványosság köré teremtettek infrastruktúrát, jó példa erre a Sárospatak melletti Megyer-hegyi tengerszem köré épült gyalogúthálózat és kiszolgálóegység. Vannak „komplex turisztikai fejlesztések”, amelyekről a leírás alapján nem feltétlenül lehet sokat megtudni. Megyei önkormányzatok akár nagyobb, milliárdos összeg felett is diszponálhatnak, ezeket nyilván továbbosztják egyedi programokra. Feltesszük, nem mindből lesz lombkoronasétány a pusztában vagy félméteres kilátó az Alföldön.
Aztán vannak olyan pályázatok is, amelyek fürdőfejlesztésekről, strandfejlesztésekről szólnak. Véleményes, hogy mennyire jó ötlet alapvetően profitorientált egységeket támogatásban részesíteni – mert hiába tartja fenn az adott fürdőt egy egyesület vagy egy önkormányzat, annak üzemeltetése alapvetően mégis vállalkozás. A fürdő és strand támogatása ugyanakkor széles körű, mivel egy jelentősebb korszerűsítés meghaladná egy önkormányzat anyagi lehetőségeit.
Ezeknél is furcsábbak azok a támogatások, amelyeket éttermek, kávézók, élményparkok kaptak. Vagyis olyan projektek, amelyek tényleg nem képzelhetők el jótékonykodós működés mellett, csak vállalkozásként.
Mindezek alapján komolyan felmerül a kérdés, hogy miért kell 900 millió forintot költeni a Palócringre? Miért kell akár egy forintnyi vissza nem térítendő támogatást adni egy földeáki csárdára vagy egy Laudetur nevű, a premontrei rend által üzemeltetett kávézóra? E vissza nem térítendő támogatásokat így valójában éttermek, borozók, kalandparkok és kaszinók költhetik el minden kockázat nélkül. Gyűjtésem szerint a mostani és az előző ciklusban összesen legalább 5,7 milliárd forint ment el ilyen ügyekre.
Szerkesztette: Fazekas Zsuzsanna
Az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.