Társasházak a Nagyerdő szélén: Kartáccsal verébre

  • M. László Ferenc
  • 2007. július 5.

Belpol

Négyévnyi küzdelem után a debreceni Nagyerdő megóvásáért harcoló természetvédők csatát nyertek a befektetőkkel túlzottan engedékeny szakhatóságokkal, hivatalokkal szemben: a megyei bíróság június 26-án született ítéletében több társasház-építési engedélyt megsemmisített. Az ügyben az Európai Bizottság is vizsgálódik.
Négyévnyi küzdelem után a debreceni Nagyerdő megóvásáért harcoló természetvédők csatát nyertek a befektetőkkel túlzottan engedékeny szakhatóságokkal, hivatalokkal szemben: a megyei bíróság június 26-án született ítéletében több társasház-építési engedélyt megsemmisített. Az ügyben az Európai Bizottság is vizsgálódik.

A debreceni Nyulas nevű városrész lakói és a hozzájuk csatlakozó Tiszántúli Természetvédők Társulata (TTT) 2003 óta folytat kétségbeesett küzdelmet az egyre pusztuló Nagyerdő védelmében, amely az utóbbi években az extraprofitra áhítozó ingatlanbefektetők célkeresztjébe került. A civilek attól tartanak, hogy a Böszörményi út, a Kartács és a Lóverseny utcák által határolt területre tervezett társasházak és az autós közlekedést a kertvárosba becsatornázó út jelentős mértékben károsítaná az 1939 óta oltalom alatt álló erdő élővilágát.

A városrész polgárai 2001-2002-ben arra lettek figyelmesek, hogy a Nagyerdő melletti, akkor még külterületi zártkertként nyilvántartott zónában hirtelen igen kapósak lettek a telkek, néhány helyi vállalkozó jelentős felvásárlásba kezdett. Híre ment, hogy a telekalakításokkal 10-16 lakásos társasházak építését készítik elő.

A nyulasiak félelme

2003-ban beigazolódott, a debreceni önkormányzat ugyanis a május 23-i ülésén elfogadta az új szabályozási és városrendezési tervet, amely nagyobb alapterületű telkek kialakítását, illetve egy 20 méter széles, a 35-ös főközlekedési úttal összekötendő gyűjtőút megépítését tette lehetővé, pár méterre a Nagyerdőtől. Történt ez annak ellenére, hogy a városrész képviselője, az építési ügyeket vivő alpolgármester, Pajna Zoltán a terv elfogadása előtt még azzal nyugtatta az aggodalmaskodó lakosokat, hogy szó sem lehet társasházi beépítésről.

A felháborodott polgárok a sajtóhoz fordultak, lakossági fórumot tartottak, ahol többször elhangzott, hogy a vállalkozók mögött egy, a korábbi ciklusban fideszes önkormányzati képviselőként tevékenykedő politikus testvére, Kiss Miklós ügyvéd áll. (Az ügyvéd a későbbiekben határozottan cáfolta, hogy a befektetéseknek bárminemű közük lenne a helyi politikához.) A tiltakozás hatására a közgyűlés 2004. április elején három évre szóló változási tilalmat rendelt el. Csakhogy az élelmes beruházók még a tilalom kimondása előtt beszerezték az építési engedélyeket a polgármesteri hivatal műszaki osztályán. Ekkor néhány érintett helyi lakos és az ellenállás fő szervezőjévé előlépett TTT a megyei közigazgatási hivatalhoz fordult, amely számos törvénytelenséget állapított meg - az építési hatóság nem vonta be az eljárásba az illetékes természetvédelmi és erdészeti hatóságot, a Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP) -, ezért az első fokú határozatokat megsemmisítette. Persze a beruházók sem adták fel: Lévai Béla környezetvédelmi szakmérnökkel egy olyan tanulmányt készítettek, mely szerint a társasházi építkezés nem okoz jelentős terhelést az erdő élővilágára. Erre támaszkodva a város műszaki osztálya 2004 őszén újabb építési engedélyeket adott ki, amit a természetvédők ismételten megtámadtak. A fellebbezésükhöz csatoltak egy Varga Zoltán akadémikus által jegyzett ökológiai tanulmányt is, amely pontról pontra igyekezett cáfolni Lévai megállapításait. Majd 2004. november 3-án környezetveszélyeztetés tárgyában keresetet nyújtottak be a megyei bíróságra az építési cég, a Kiss család tulajdonában lévő Megatrend-93 Bt. és a debreceni önkormányzat ellen. Ezt a bíróság 2005 februárjában elutasította, arra hivatkozva, hogy az engedélyezési eljárás még folyamatban volt. Nem jártak jobban a közigazgatási hivatallal sem, amely szintén elutasította a fellebbezésüket, mivel időközben a bevont szakhatóságok is megváltoztatták az állásfoglalásukat.

A HNP 2004 végére kihátrált a civilek mögül. Aradi Csaba igazgató 2004. december 6-án arról tájékoztatta a természetvédőket, hogy szakembereik szerint "a beépítés védett természeti területre gyakorolt hatása nem számottevő", ezért "az engedélyezési eljárásba a természetvédelmi hatóság bevonása nem indokolt". A nemzeti park eljárása miatt a civilek felülvizsgálatot kértek az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségtől, amely megállapította: a park igazgatósága jogellenesen járt el, amikor lemondott jogkörének érvényesítéséről. Tette mindezt úgy, hogy sem a Nagyerdőre, sem a debreceni-hajdúböszörményi tölgyesekre nem rendelkezett erdőrészletszintű felmérésekkel, tehát nem tudta megnyugtatóan tisztázni, hogy az építkezés milyen botanikai és zoológiai károkat okozna. Közben a szakhatósági feladatok 2005. január 1-jétől a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (közismertebb nevén a zöldhatósághoz) kerültek, amely végül áldását adta az építkezésre. Kelemen Béla igazgató lapunknak azt mondta,

nem volt erejük

fellépni, hiszen egyik telek sem volt a védett Nagyerdőn belül. A szakemberek felhívták a figyelmünket arra is, hogy a természet védelméről szóló 1996-os törvény előírja ugyan a védőövezetek kialakítását a természetvédelmi területek körül (1999. január 1-jei határidővel!), de miniszteri rendelet hiányában erre sajnos nem került sor.

Még javában zajlott a Megatrend-93 Bt. elleni csatározás, amikor feltűnt a színen egy budapesti cég is, a Juhker Kft., amely két 17 lakásos társasház felhúzásához kért engedélyt. A zöldhatóság ebben az esetben is ellentmondásosan viselkedett, először kifogásolta a beruházást, majd pár hónap múlva mégis hozzájárult, azzal a kikötéssel, hogy az építtetőnek az erdő felőli oldalon két méter magas védőfalat kell kialakítania.

A civilek közben megpróbálták rávenni a városvezetést, hogy a szabályozási terv módosításával őrizzék meg a nyulasi rész kertvárosias jellegét. Meglepő módon a közgyűlés 2004 szeptemberében 2005. március 10-i határidőre rövidítette le a hároméves tilalmat, majd - a tervmódosítás előkészítésekor ejtett eljárási hibák miatt - márciusban 90 nappal meghosszabbította. A város főépítésze egy olyan javaslatot dolgozott ki, amely ha lépcsőzetes formában is (a Nagyerdőtől kifelé haladva 2-4-6-8 lakásos formában), de lehetővé tette volna a társasházas építkezést, a gyűjtőútról viszont tárgyalni sem volt hajlandó. A tervezetet a TTT élesen bírálta, a vita elmérgesedett. Kósa Lajos polgármester azzal vádolta a civileket, hogy nem a Nagyerdőt, hanem néhány gazdag nyulasi lakos érdekeit védik. A civilek erre helyi népszavazást kezdeményeztek, de a referendum nem kapta meg a kiíráshoz szükséges többséget a fideszes önkormányzattól. Végül 2005 novemberében a közgyűlés megszavazta a város által kidolgozott módosító javaslatot, melynek hatására rögtön felpörgött az építkezés.

Közben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság befogadta a természetvédők keresetét, és kirendelt egy független igazságügyi természetvédelmi szakértőt a helyi közbeszédben "Kartács-ügyként" elhíresült problémahalmaz kivizsgálására. A szakértő megállapította, hogy a szakhatóságok nem jártak el kellő alapossággal, amikor hozzájárultak az építkezési engedélyek kiadásához, hiszen "a beruházások megvalósulásával többszörösére nőne a terület terhelése, még jobban elszegényedne a védett Nagyerdő élővilága, és megnőne az erdőben a fellelhető kommunális hulladék mennyisége". "A perben segítségül hívtuk a luxemburgi bíróság egyik ítéletét is, amely kimondja: pusztán annak a feltételezése, hogy az adott természetmegőrzési terület károsodhat, már elegendő ahhoz, hogy a szakhatóság nemet mondjon az építkezésre" - mesélt a TTT taktikájáról Zsák Ferenc, a természetvédők elnöke. Zsák lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a június 26-án született jogerős ítéletre támaszkodva a következő hetekben a többi, még "kint lévő" építkezési engedélyt is megtámadják, mindenképpen leállítják a beruházásokat. A történetben újabb fordulatot hozhat az Európai Bizottság kutakodása is. Ugyanis a TTT és a helyi lakosok még 2005 januárjában az Európai Parlament Petíciós Bizottságához fordultak, amely előzetes vizsgálatra kérte fel a brüsszeli testületet.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.