Idén összesen 3357 fő jelentkezett valamilyen osztatlan tanári képzésre, a felvételinél pedig közülük is csupán 1595-en jelöltek meg első helyen ilyen képzést – írja az Eduline a Felvi.hu adatai alapján.
Nem meglepő tehát, hogy a tanárképzések idén sem kerültek be a felvételi 10 legnépszerűbb szakjának listájába, még úgy sem, hogy idén kiemelkedően sokan, mintegy 126 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Igaz, a tavalyi 3215 főhöz képest tapasztalható némi növekedés az osztatlan tanári szakokra jelentkezők számában, ennek mégis csak a töredékét teszik ki azok a diákok, akik ténylegesen arra vágynak, hogy tanárok legyenek, vagyis a felvételi első helyén jelöltek meg valamilyen osztatlan tanárszakot.
A legtöbben idén is Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárképzéseire jelentkeztek, összesen 1336-an, azokat is beleértve, akik nem az első helyen jelölték meg az általuk kiválasztott tanárképzést vagy tanárképzéseket. A legnépszerűbbnek a 10 féléves angol-történelem osztatlan képzés tűnik, erre összesen 119-en jelentkeztek, első helyen viszont mindössze harmincan. A magyar-történelem szakpárt ezzel szemben már csak 84-en választották, közül mindössze 28-an első helyen, ez azonban még így is „népszerű” párosításnak mondható. A helyzet a természettudományos tantárgyak és szakpárok esetében a legrosszabb:
a fizika-kémia szakpárra például mindössze egy fő adta be a jelentkezését, ráadásul ő sem az első helyen.
Sok kémiás szakpárra egyáltalán nincs jelentkező, akik viszont az Eötvös Loránd Tudományegyetemen első helyen jelölték meg a kémia osztatlan tanári képzést, mindössze ketten vannak. Ennyi jelentkezővel kérdéses, hogy egyáltalán elindítják-e majd a képzést.
Az egyre fokozódó tanárhiány tehát a közeljövőben még biztosan nem fog mérséklődni. A pedagógusok és a közoktatás helyzetéről szóló cikkeinket itt olvashatja el.
