25 évig börtönben marad a Deák téri kettős gyilkosság elkövetője

  • narancs.hu
  • 2025. január 29.

Bűn

A másodrendű vádlott 10 évet, a harmadik 3 évet kapott.

Jogerős ítélet született, a Fővárosi Ítélőtábla szerdán helyben hagyta az elsőfokú döntést a Deák téri kettős gyilkosság ügyében. Ennek értelmében 25 év letöltendő fegyházra ítélte Cs. Krisztiánt, aki 2020 májusában halálra késelt két fiatal fiút a Deák téren – olvasható a 24.hu-n. A táblabíróság a lehető legmagasabb büntetést szabta ki Cs. Krisztiánra, a gyilkosságban részt vevő ikerpár egyik tagja, J. Marcell 10 év fegyházat, a testvére, J. Dániel pedig három év börtönt kapott.

Cs. Krisztián épp csak elmúlt 18 éves, amikor részegen és fű hatása alatt megszúrta egy másik társaság két tagját. A két társaság összetűzését egy hordozható hangszóró ellopása okozta. Krisztián társai közül az egyik lánynak megtetszett a másik társaság hangszórója, és elvette azt. A másik csoport három férfitagja próbálta tőlük visszavenni, de Cs. Krisztián egyiküket, a 16 éves Lászlót mellkason szúrta.

László magatehetetlenül feküdt a földön, mire a másodrendű vádlott, J. Marcell hatszor fejbe rúgta. Az elsőrendű vádlott, Cs. Krisztián a második áldozatot kétszer oldalba, kétszer pedig mellkason szúrta. A helyszínre kiérkező rendőrök hiába próbálták újraéleszteni a megszúrt fiatalokat, mindketten meghaltak.

Ujvári Ákos tanácselnök az ítélet indoklásában kiemelte: J. Marcell hétszer is fejbe rúgta a már haldokló és védekezésre képtelen 16 éves fiút, ami csak tovább fokozta az áldozat fájdalmait.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.