Csütörtökön ismét találkoznak az uniós tagállamok vezetői Brüsszelben, és a csúcs legnagyobb érdeklődést kiváltó témája minden bizonnyal a befagyasztott orosz vagyon felhasználása lesz. De nem is csak az a kérdés, hogy vajon a putyini agressziót támogató vagy elnéző orosz oligarchák pénze felhasználható-e Ukrajna újjáépítésére, hanem az is, hogy a kérdésben – és minden másban – az Európai Unió ellen tud-e állni annak a nyomásnak, amit Donald Trump gyakorol az öreg kontinensre az új nemzetbiztonsági stratégia jegyében.
Az Európai Tanácsnak muszáj lenne eredményeket vagy egyetértést mutatnia, de minden esély megvan arra, hogy ezt elmulasszák. Hiszen mindig is tapasztalható, hogy a tagállamok kompromisszumos megoldásai inkább gyenge, szimbolikus nyilatkozatokban merülnek ki. Másrészt néhány európai vezető nem akar „behódolni” a fősodor akaratának: a renitensek között van Andrej Babiš cseh miniszterelnök és persze Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök nem is titkolja, hogy meg szeretné védeni az orosz oligarchák pénzét: amikor kedd este elindult Brüsszelbe, a honvédségi gépen elmondta házi propagandistájának, a megafonos Deák Dánielnek, hogy levélben megkérdezte az orosz elnököt, milyen válaszlépést tervez tenni, ha az EU hozzányúl a befagyasztott orosz vagyonokhoz. Sőt, arról érdeklődött, hogy Putyin listázza-e ki hogyan szavaz. Ezután azt mondta a gép utasainak – a saját stábjának – hogy ők nem támogatják a Nyugaton zárolt orosz vagyon kisajátítását, mert az háborús eszkalációhoz vezet. Szijjártó Péter korábban arról beszélt, hogy az oligarchák pénzéből 210 milliárd eurót akarnak adni Ukrajnának, pedig ott „állami szinten szervezik a korrupciót”. A külügyminiszter egy homályos gondolatmenetben arra utalt, hogy ez valójában „a magyar emberek pénze”.
De csatlakozott egy nem várt támogható is Orbánék táborához. A belga miniszterelnök, Bart De Wever a napokban tulajdonképpen azt írta Ursula von der Leyennek, hogy nem akarják elérhetővé tenni a befagyasztott orosz vagyont az Európai Bizottság részére, mert kizártnak tartja, hogy Oroszország vesztesként kerüljön ki az ukrajnai háborúból, a vagyon felhasználása pedig a befektetők bizalmát is megingatná Belgiummal szemben. Az orosz vagyont kezelő Euroclear pedig bírósághoz is hajlandó fordulni. Furcsa helyzet, nem egyszerű olyankor brüsszelezni, ha egy „brüsszeli” követelést egy „brüsszeli” miniszterelnök nem hajlandó teljesíteni. Belgium korábban is jelezte már, hogy jogi és pénzügyi kockázatot jelentene, amennyiben Oroszország peres eljárásokkal vagy vagyonelkobzásokkal vág vissza – ráadásul az Európában befagyasztott orosz vagyon legnagyobb része Belgiumban található. Von der Leyen egyelőre sikertelenül próbált nyomást gyakorolni De Weverre.
De ami még fontosabb, a Trump-adminisztráció is arra ösztönzi az európai vezetőket, hogy utasítsák el az orosz vagyon felhasználásának tervét.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
