Donald Trump lassan egy éve hitegeti azzal a világot, hogy az orosz-ukrán háború megoldása közel van, és kétes sikerű erőfeszítéseit hol reménykedve, hol aggódva figyelik. Egyvalami már bizonyos: se az európai hatalmaknak, sem az ukránoknak nem sok beleszólásuk van, miről beszélget Vlagyimir Putyinnal. Ennél is aggasztóbb, hogy az ukrajnai békéről nem politikusok, hanem üzletemberek beszélgetnek. De valójában
a napokban publikált új nemzetbiztonsági stratégia is azt tükrözi, hogy az Egyesült Államoknak immár nem fontosak a demokratikus értékek, még a világ csendőre is csak abban az esetben akar lenni, ha az neki– vagy éppen Donald Trump üzleti köreinek – előnyös dealeket hoz.
A második Trump-adminisztráció nemzetbiztonsági stratégiája (NSS) is rögtön értelmet nyer, ha megnézzük, mi történt az amerikaiak és az oroszok között az elmúlt hónapokban. A Trump-kabinet immár nem ellenséget, hanem partnert, a korlátlan befektetések földjét látja a háborúban igen megroggyant Oroszországban, és vissza akarja kapcsolni a világgazdaságba. „Ha mindezt megcsináljuk, mindenki prosperál, mindenkinek jut belőle, és mindenkinek van benne felfelé mutató lehetőség, az természetes gátja lesz a jövőbeli konfliktusoknak” – mondta Steve Witkoff elnöki különmegbízott a Wall Street Journalnek. Ez a koncepció nemcsak a Merkel-éra tanulságaival ellentétes. Az európai vezetők előtt úgy fest, hogy Oroszország még üzleti jutalmat is kap azért, hogy nemzetközi jog sértésével területeket foglalt el a szomszédjától.
Az új amerikai stratégiát tükrözték azok a megbeszélések Miamiban is, ahol korábbi a milliárdos ingatlanfejlesztő Steve Witkoff a saját házában látta vendégül Kirill Dmitrijevet, Oroszország szuverén vagyonalapjának vezetőjét és Vlagyimir Putyin kijelölt tárgyalóját. A beszélgetésekről, amelyeken Jared Kushner, az amerikai elnök veje is részt vett, a Journal november végi cikke azt írta, az orosz megbízott elsősorban azt erőltette, hogy a 300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki vagyonhoz, amit az európaiak befagyasztottak, az amerikaiak férjenek hozzá, Amerika és Oroszország pedig kapcsolja nagyobb sebességbe a gazdasági együttműködést, nemcsak az északi-sarki ásványkincsek, hanem az űripar tekintetében is. Az, hogy az oroszoknak már nincsen űriparuk, a Szputnyik pedig nagyon régen volt, nem zavarta Witkoffot. A miami találkozót az a 28 pontos béketerv követte, amit sok republikánus is sziszegve fogadott, és hamar kiderült, hogy semmire nem lesz jó. A módosított változatot pedig Putyin nem akarja elfogadni.
Üzlet, vagyis korrupció
Azt nem sok amerikai véleményformáló vonja kétségbe, hogy Trump és emberei tényleg békét akarnak, de kétségek bőven akadnak az eszközöket illetően.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
