25 év fegyházbüntetésre ítélték a Deák téri kettős gyilkosság elkövetőjét

  • narancs.hu
  • 2024. április 29.

Bűn

A másod- és harmadrendű vádlottak 7 és fél, illetve 5 év fegyházbüntetést kaptak.

25 év fegyházbüntetést kapott, emellett 10 évre eltiltották a közügyektől azt a fiatalt, aki négy éve halálra késelt két embert a Deák téren.

Az ügyben a másodrendű vádlottat 7 év 6 hónap fegyházra és 6 év közügyekről eltiltásra, míg a harmadrendű vádlottat 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyekről eltiltásra ítélték – írja a Telex.

A Deák téri késelő, Cs. Krisztián 18. születésnapján követte el a gyilkosságot. A késeléssel és két ember halálával végződött, Deák téri verekedésben tízen vettek részt, mindnyájan budapestiek, 16 és 23 év közötti férfiak voltak. A vádirat szerint Krisztián és társai az Erzsébet téri gördeszkapályánál voltak, amikor közülük az egyik lánynak megtetszett egy bluetooth-os hangszóró, ami másoké volt. Miután a lány elvette a hangszórót, azt a másik embercsoport három fiú tagja megpróbálta tőlük visszavenni. Cs. Krisztián egyiküket, a 16 éves Lászlót mellkason szúrta, a másik áldozatát kétszer oldalba és kétszer mellkason szúrta. Cs.-t tíz perccel a bejelentés után fogták el a rendőrök Nyugati térnél, később kiderült, hogy részegen és beszívva követte el a gyilkosságokat. A rendőrök nem tudták már újraéleszteni a fiatalokat.

A rendőrség már a bűntett másnapján közölte, hogy a verekedésben résztvevők 90 százaléka garázdaság, illetve kábítószerrel összefüggésbe hozható cselekmények miatt már korábban a rendőrség látókörébe került. A másodrendű vádlott, J. Marcell, aki a vádirat szerint az egyik megszúrt fiút, a már földön fekvő 16 éves Lászlót még hétszer fejbe is rúgta, tavaly novemberben családtagjai összeverése miatt is bíróság elé került.

Telex azt írja, hogy az ügy mindhárom vádlottja azt mondta a két héttel ezelőtti tárgyaláson, hogy sajnálják a történteket.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.