Irodalomrajongóknak
- Barnás Ferenc: Most és halála óráján. Jelenkor, 2025
Barnás Ferenc a Magyar Narancs Minimum tizenegyes! magyar irodalmi sikerlistáján az idén első helyen végzett műve a véggel való szembenézés regénye. Főhőse, Torjai Endre hiába végzett remek munkát egy telefonos lelki segélyszolgálat pszichológusaként, a magánéletében magányos, depresszióval küzd, a szorongását alkohollal kezeli, és képtelen megszabadulni a bűntudat mindent átfogó érzésétől. Nyugdíjazása után pszichiátere tanácsára hátrahagyja Magyarországot, és a Csendes-óceán nyugati térségének egyik (a regényen kívüli valóságban nem létező) szigetén telepszik le, hogy ott, a tenger moraját hallgatva, végre békére leljen. Ez a béke azonban hamarosan illuzórikusnak bizonyul, a fiktív óceániai államok valós országokéra igencsak hajazó történelme az emberi kegyetlenség beláthatatlan mélységeivel szembesíti, a (poszt)kommunista Magyarországon szerzett rossz emlékeit is előhíva.
- Spiró György: Padmaly. Magvető, 2025
A Minimum tizenegyes! lista harmadik helyén végzett regény Táncsics Mihályné Seidl Teréz élettörténetét örökíti meg. Táncsics, az utópikus szocialista közíró tehát csak a regény második legfontosabb szereplője, az elbeszélés szerveződését ugyanis a felesége nézőpontja határozza meg. Akárcsak Spiró korábbi művei, a Padmaly sem eszményíti a múltat: Táncsics ironizáló portréjában leginkább egy monomániás futóbolond rajzolódik ki, az ellenzékiség köreinek ábrázolása – legyen szó a reformerekről, a szabadságharcosokról, vagy az 1870-es évek magyar munkásmozgalmai tagjairól – pedig a megosztottságra, az intrikákra, a csendes megalkuvásokra mutat rá. A könyv kapcsán a szerzővel készült interjúnk itt érhető el!
- Radu Vancu: Kaddis Radnóti Miklósért. Fordította: André Ferenc. Prae, 2025
A Narancs idei világirodalmi sikerlistáján a bronzérmet elnyerő kötet hosszabb-rövidebb feljegyzések, szabadversek, „posztok”, esszétöredékek sorozata, újra és újra visszatérve ahhoz a gondolathoz, hogy az irodalom a túlvilág része: „az, ami az emberből megmarad, miután elpusztult”. Radu Vancu nagyszebeni író, műfordító, irodalomtudós és szerkesztő, a román PEN Club volt elnöke eredetileg 2023-ban publikálta Kaddish című kötetét. Mint a fordító utószavából kiderül, a bucsai mészárlás híre késztette Vancut a mű megírására, az orosz katonák kegyetlenkedései ugyanis Radnóti Miklós történetét juttatták eszébe. Hosszabban itt írtunk a kötetről, a szerzővel készült interjúnk itt olvasható!
- Stendhal: Vörös és fekete. Fordította: Tótfalusi Ágnes. 21. Század Kiadó, 2025
Stendhal regénye kíméletlen és őszinte társadalmi korrajz, amely egyáltalán nem mellőzi megemlíteni szereplőinek politikai beállítódását, és nem rest ítéletet mondani sem – az idén pedig Tótfalusi Ágnes fordításában, díszdobozban újra kiadták. A Vörös és fekete időtlen regény, szexuális frusztrációi, kapcsolati sokszögei és morális tükre máig nem veszítettek érdekességükből, az új fordítás pedig nem avíttas, ám az eredetihez hasonló szikárságú, komplexebb képet nyújt a nőalakokról, és helyreigazítja a régi néhány hibáját is, amelyeknek hetven éve még nehezebb volt a végére járni. A Vörös és fekete jelentőségéről itt írtunk hosszabban!
A történelem iránt érdeklődőknek
- Romsics Ignác: Kosáry Domokos. A történetíró, a tudománypolitikus és az ember 1913–2007. Helikon Kiadó, 2025
Az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos életének 94 éve során történészként is számos máig meghatározó alkotást tett le az asztalra, életrajzában az egyes munkáinak ismertetéséből és naplóbejegyzéseiből pedig fokozatosan rajzolódik ki szellemi portréja, illetve fejlődéstörténete a 20. század különböző ideológiai rezsimjeiben. Nyugatos, européer, demokratikus és szolidáris felfogását mindig következetesen képviselte, ahogy a magas szintű tudományos szakmai sztenderdekből sem engedett soha, egész pályája során konzekvensen fellépett a romantikus nacionalista történetírás, a politikai mítosz- és kultuszteremtés, a nemzeti előítéletek és az áltudományos nézetek ellen. Életrajzát bátran ajánljuk nemcsak azoknak, akik a történelem vagy a történetírás iránt érdeklődnek, de azoknak is, akik szeretnék újra felidézni józan hangját. Korábban itt írtunk részletesen a kötetről, a Romsics Ignáccal a kötet kapcsán készült interjúnkat pedig itt találják!
- Papp István: A magyar kommunisták 1918–1989. Jaffa Kiadó, 2024
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről. A kommunista eszme hívei a 20. század során háromszor is megpróbálták a marxizmus sajátos, oroszországi viszonyok kihívásaira megszületett (és ott is kudarcos) lenini–sztálini programját erőszakkal adaptálni a magyar viszonyokra – a háromból (1919, 1945, 1956) kétszer is a Vörös Hadsereg és a szovjet kommunista szuperhatalom közvetlen támogatásával. Papp tanulságos, hatalmas ismeretanyag alapján, temérdek szakirodalom és visszaemlékezés feldolgozása nyomán született kötete nem csak úttörő jelentőségű, de egyben lendületesen megírt, kiváló olvasmány is, amelybe úgy feledkezhetünk bele, hogy közben sokat megérthetünk még jelenünk történéseiből is. Részletes írásunk a könyvről itt található!
- Rehák Géza: Vörös Riviéra. A Balaton a Kádár-korszakban. Jaffa Kiadó, 2024
Rehák Géza tavaly megjelent kötete A Balaton a Kádár-korszakban alcímet viseli, de nem témája a balatoni retró. Nem arról van benne szó, mennyibe került annak idején a sör és a lángos, hogy jelent meg a tóparti büfékben a hekk, milyenek voltak a balatoni strandok és diszkók, vagy miként nyaraltak a magyar tengernél az NDK-ból és az NSZK-ból érkezett turisták. A Vörös Riviéra olyan történeti tárgyú munka, ami azt mutatja be, hogyan gondolkodott a szocialista állam a Balatonról, mint kiemelt jelentőségű turisztikai célpontról, üdülőkörzetről és tájegységről, hogyan illeszkedett mindez a tervgazdálkodáson alapuló gazdaságpolitikába, valamint milyen eredményeket és félresikerült örökséget hagyott maga után a Kádár-korszak a magyar tengernél. Hosszabban a könyvről itt!
- David Graeber – David Wengrow: Mindenek hajnala – Az emberiség új története. Fordították: Ábrahám Zoltán és Tóth Gábor. Helikon Kiadó, 2025
David Graeber antropológus és David Wengrow archeológus közös magnum opusa a történeti fejlődés közkeletű elképzelését igyekszik cáfolni, mondván ez az elmélet nem csak unalmas, de tényszerűen hamis is. Az állításuk ezzel szemben annyi, hogy a korai társadalmak változatosabbak, kísérletezőbbek és tudatosabbak voltak annál, mint gondoljuk. Találunk köztük radikálisan egyenlőségre építő, illetve inkább hierarchikus szervezeteket, törzseket, falvakat, kis- és nagyvárosokat, miként időről időre felépültek birodalmak is, amelyek aztán lehanyatlottak. A könyv csaknem 700 oldalon, földrészeken és korokon keresztül kalauzolja az olvasóját, hogy tézisének érvényt szerezzen. Részletes írásunk a kötetről itt!
Azoknak, akik a mai világunkat akarják jobban megérteni
- Kövesdi Veronika–Metz Rudolf: A Magyar Péter-jelenség. HVG Könyvek, 2025
Talán kevés aktuálisabb kérdés van jelenleg a magyar politikatudományban, mint hogy mi okozza a Tisza Párt eddig példa nélküli felfutását – ennek társadalmi hátterét vizsgálta kötetében Kövesdi Veronika média- és Metz Rudolf vezetéskutató, közgazdász. „Három dolognak kellett hozzá egyszerre jelen lennie: a szikra, aki maga a vezető, valamint a karizmatikus kommunikációja; a száraz avar, ami a követői előtte apátiába zuhant csoportja; és volt a közvetítő közeg, tehát a levegő, ez az a társadalmi közeg, amibe beépült. Apátia, politikaellenesség, a kegyelmi botrány okozta morális válság, ez robbantotta lángra. A könyvben is hangsúlyozzuk, hogy itt nem a szikrán van a hangsúly, hanem azon a futótűzön, ami végigfutott Magyarországon” – magyarázta a kötetről szóló interjúnkban Metz Rudolf.
- Bőhm Kornél: Propaganda. Hogyan manipulálnak minket, és mit tehetünk ellene? Booklab, 2025
Bőhm Kornél kommunikációs szakember kommunikációelméleti és történelmi szempontból vizsgálja könyvében a propaganda jelenségét, amely életünk minden területét átszövi – és arról is igyekszik útmutatást adni, miként tudunk időnként mégis kilépni belőle. A könyvben szó esik arról, hogy mit is jelent a propaganda, mi a különbség a PR, a reklám és a propaganda között, hogy mik a jó propaganda ismérvei, és hogy milyen technikákkal lehet kivédeni a hatását. Interjúnk a szerzővel itt olvasható!
- Timothy Snyder: A szabadságról. Fordította: L'Homme Ilona. Budapest, 21. Század Kiadó, 2025
Korunk egyik legnépszerűbb gondolkodója, Timothy Snyder anekdotikus filozófiai munkája rendkívül közérthető módon jelzi, hogy alapvető változásokra lenne szükség a világban. A szabadságról nem – vagy csak kis részben – történelmi munka, a szerző inkább a szabadság fogalmát szeretné tisztázni. Fő állítása, hogy a szabadság nem merülhet ki a negatív szabadság fogalmában: nem attól leszünk szabadok, hogy akadályokat hárítunk el, hanem attól, ha valóban képesek vagyunk cselekedni. A szerző ennek kapcsán hatásosan beszél a civil társadalom válságáról, a klímaválság elleni fellépés elmaradásáról, a képernyőkultúra előretöréséről és a szólásszabadság félreértéséről is. Részletes írásunk a könyvről itt!
- Jonathan Haidt: A szorongó nemzedék. Fordította: Papolczy Péter. Corvina Kiadó, 2025
Szinte közhelynek számít, hogy a fiatalok mentális egészsége sosem mutatott ilyen rossz képet, mint az elmúlt években. A népszerű amerikai szociálpszichológus A szorongó nemzedék című könyvében azonban több mint négyszáz oldalt szán erre a közhelyre, és nem kevesebbet állít, mint hogy mindez a hülye okostelefonok miatt van, illetve a digitális világ szabályozatlansága és a valóság túlszabályozása miatt. Haidt meggyőzően érvel az állításai mellett, és kifejezetten szigorú gyakorlati javaslatokat is tesz az okostelefonok hatásának kivédésére. Hosszabb cikkünk a kötetről itt!
Zenerajongóknak
- Philip Glass: Szöveg zene nélkül. Fordította: Fekete László. & Kiadó, 2025
A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében. Glass eredetiben tíz éve megjelent életrajzi könyvében nem siet sehová. Kellemesen ráérősen tárgyalja gyermekkorának környezetét, intellektuális élményeit, tanulmányait, különböző munkahelyeit, és nagyjából csak a könyv felénél kerülnek elő első kiadott művei, de még ekkor is bőven a nagy sikerek előtt jár – közben pedig oly plasztikusan ír a zenéről, hogy az átlagos zenei műveltséggel is befogadható. Részletesen itt írtunk a könyvről!
- Leonard Cohen: Leprások balettje. Fordította: Pék Zoltán. 21. Század Kiadó, 2025
Az 1934-es születésű Cohen első alkotói korszakának bő másfél évtizedében szinte kizárólag az irodalomra koncentrált. A hatvanas évek közepéig megjelent négy verseskötete, valamint két regénye is. A másodikat 1966-ban publikálta, ezután életében már nem közölt prózát, azonban több interjújában is emlegette első befejezett regényét. Az 1956/57-ben írt, a fiókban porosodó Leprások balettje végül csak a halála után hat évvel jelent meg, majd viszonylag rövid időn belül a magyar fordítása is elkészült. A kisregényt az ugyanebben az időszakban született novelláival csomagolták egybe. Hosszabban a kötetről itt!
- Patti Smith: Angyalok kenyere. Fordította: Vereckei Andrea. Magvető, 2025
Az énekesnek nem ez az első önéletrajzi könyve, de ezúttal egy konvencionálisabb memoár született, amelyben a gyerekkorától egészen a közelmúltig kísérhetjük a szerző életét. Smith hol humorral, hol lírai képekkel mesélő hangjára könnyű rácsatlakozni. Talán a legtöbb olvasó a rendkívül termékeny hetvenes évekre (1975 és 1979 között négy nagylemezt adott ki együttesével), vagy a visszavonulás kevéssé dokumentált időszakára kíváncsi, de a szerző ugyanolyan izgalmasan tudja elmesélni betegségekkel és nélkülözésekkel teli gyermekkorát, a valláshoz és a keleti filozófiához fűződő viszonyát. Korábban itt írtunk a kötetről!
