Animációs film

Csingiling - A szárnyak titka

  • M. A.
  • 2012. szeptember 30.

Film

A Disney stúdió idén nyárra kifundált gyermekelhelyezési programját tapasztalt szakemberre bízta: itt az új Csingiling, immár a negyedik. A vak is látja, hogy még mindig jól megy a folytatások szekere - ez lehet egyfelől a szerencséje, másfelől egyre inkább a vállalati filozófiája is a manapság minden újtól erősen tartózkodónak tűnő mesegyárnak.

A Pán Péterből címszerepre törő kis zöld tündér pedig hozza, amit hoznia kell a három és hat év közötti copfos szöszkék számára: csillámló tündérszárnyak, bűbáj tetőtől talpig és néhány fülbemászó dallam. Igaz, utóbbiból egyre kevesebb jut, inkább csak úgy mutatóba, hogy a régi Disneyn szocializálódott népcsoportoknak legyen valami ismerős, ha netán elveszettnek éreznék magukat gyerekeik, unokáik oldalán a túlságosan Barbie-arcúra sikeredett tündérseregletben. Mindezen túl a történet kedves és ártalmatlan - bár a szőke herceg fehér lovon és a királylánymentés már kiment a divatból -; egymásra találó testvéreket és a klímaváltozással küzdő tündérkéket láthatunk. A szülőknek azért kijut néhány önreflexív utalás a Disney-univerzumra, és a 3D-s tündérország is igazán kellemes látnivaló.

A végeredmény tehát egy lányos mesefilm a kor szellemében, amin nem sokat fognak az esetleg mégoly jogos kifogások. Ha pedig oktalan felnőttfejjel elfelejtettük, hogyan is lehetett lelkesen elámulni a Disney kastélyos logóján és a csipetnyi varázslaton, hát üljünk be a négy- és hatévesek közé a moziterembe, s irigykedjünk, hogy ők még - ezen is - tudnak csodálkozni.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.