Animációs film

Csingiling - A szárnyak titka

  • M. A.
  • 2012. szeptember 30.

Film

A Disney stúdió idén nyárra kifundált gyermekelhelyezési programját tapasztalt szakemberre bízta: itt az új Csingiling, immár a negyedik. A vak is látja, hogy még mindig jól megy a folytatások szekere - ez lehet egyfelől a szerencséje, másfelől egyre inkább a vállalati filozófiája is a manapság minden újtól erősen tartózkodónak tűnő mesegyárnak.

A Pán Péterből címszerepre törő kis zöld tündér pedig hozza, amit hoznia kell a három és hat év közötti copfos szöszkék számára: csillámló tündérszárnyak, bűbáj tetőtől talpig és néhány fülbemászó dallam. Igaz, utóbbiból egyre kevesebb jut, inkább csak úgy mutatóba, hogy a régi Disneyn szocializálódott népcsoportoknak legyen valami ismerős, ha netán elveszettnek éreznék magukat gyerekeik, unokáik oldalán a túlságosan Barbie-arcúra sikeredett tündérseregletben. Mindezen túl a történet kedves és ártalmatlan - bár a szőke herceg fehér lovon és a királylánymentés már kiment a divatból -; egymásra találó testvéreket és a klímaváltozással küzdő tündérkéket láthatunk. A szülőknek azért kijut néhány önreflexív utalás a Disney-univerzumra, és a 3D-s tündérország is igazán kellemes látnivaló.

A végeredmény tehát egy lányos mesefilm a kor szellemében, amin nem sokat fognak az esetleg mégoly jogos kifogások. Ha pedig oktalan felnőttfejjel elfelejtettük, hogyan is lehetett lelkesen elámulni a Disney kastélyos logóján és a csipetnyi varázslaton, hát üljünk be a négy- és hatévesek közé a moziterembe, s irigykedjünk, hogy ők még - ezen is - tudnak csodálkozni.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.