Animációs film

Csingiling - A szárnyak titka

  • M. A.
  • 2012. szeptember 30.

Film

A Disney stúdió idén nyárra kifundált gyermekelhelyezési programját tapasztalt szakemberre bízta: itt az új Csingiling, immár a negyedik. A vak is látja, hogy még mindig jól megy a folytatások szekere - ez lehet egyfelől a szerencséje, másfelől egyre inkább a vállalati filozófiája is a manapság minden újtól erősen tartózkodónak tűnő mesegyárnak.

A Pán Péterből címszerepre törő kis zöld tündér pedig hozza, amit hoznia kell a három és hat év közötti copfos szöszkék számára: csillámló tündérszárnyak, bűbáj tetőtől talpig és néhány fülbemászó dallam. Igaz, utóbbiból egyre kevesebb jut, inkább csak úgy mutatóba, hogy a régi Disneyn szocializálódott népcsoportoknak legyen valami ismerős, ha netán elveszettnek éreznék magukat gyerekeik, unokáik oldalán a túlságosan Barbie-arcúra sikeredett tündérseregletben. Mindezen túl a történet kedves és ártalmatlan - bár a szőke herceg fehér lovon és a királylánymentés már kiment a divatból -; egymásra találó testvéreket és a klímaváltozással küzdő tündérkéket láthatunk. A szülőknek azért kijut néhány önreflexív utalás a Disney-univerzumra, és a 3D-s tündérország is igazán kellemes látnivaló.

A végeredmény tehát egy lányos mesefilm a kor szellemében, amin nem sokat fognak az esetleg mégoly jogos kifogások. Ha pedig oktalan felnőttfejjel elfelejtettük, hogyan is lehetett lelkesen elámulni a Disney kastélyos logóján és a csipetnyi varázslaton, hát üljünk be a négy- és hatévesek közé a moziterembe, s irigykedjünk, hogy ők még - ezen is - tudnak csodálkozni.

Forgalmazza a Fórum Hungary

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.