Film

A szerelem három évig tart

Film

Mivel kezdődik a nagy szerelem? Természetesen válással - adja meg a választ Frédéric Beigbeder A szerelem három évig tart című nagy sikerű vígjátékában. Igazi francia romkomnyitány ez, mind a történetet, mind a vágástechnikát figyelembe véve. Kár, hogy e kezdeti lendület hamar elfogy, és nem marad belőle más, mint egy sablonos szirupmese megspékelve néhány szórakoztatóbb pillanattal. A sztori természetesen nem túl bonyolult, bár kétségkívül annak akar látszani. Ám amit látunk-hallunk, az alig is több egy álomidill után elvált, önmagát sirató bölcsészfiú jeremiádjánál, avagy: mi történik Amélie pasijával három év és a kifulladó házasélet után.

Marc (Gaspard Proust) tehát siránkozik teli szájjal bele a kamerába, vagyis a képünkbe, miközben sorra dönti le a koktélokat meg a nőket. Már-már Jude Law Alfie-ját látjuk magunk előtt francia dresszben, de sajnos ehhez Gaspar Proust se nem elég markáns figura, sem túl megnyerő. Arról már nem is beszélve, hogy semmi olyat nem tud, amiért együtt kellene éreznünk vele. Hiába írja meg cinikus, "a szerelem három évig tart"-filozófiáját boncoló sikerkönyvét, attól még nem lesz érthetőbb sem a léha viháncolása, sem az önsajnálata. Az pedig végképp nem derül ki belőle, honnan is volt az a nagy fene szerelem, ami a filmet a hátán (mosolyán és bájain) vivő Alice-hoz (Louise Bourgoin) fűzte.

Persze ez egy könnyed komédia, miért akarnánk túl sokat tőle? Inkább higgyük el neki becsületszóra, hogy hősünk olyan fiú, aki miatt mi francia nők akarunk lenni, és miatta akarnak a férfiak is francia nőt.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.