Film

Igaz történet alapján

  • 2018. június 17.

Film

Nagyszerű dolog látni, mennyire kedvelik Franciaországban az irodalmat. Egy dedikálás valóságos tömeghisztériát vált ki, megindultan hálálkodó irodalombarátok járulnak a Nagy Írónő színe elé, hogy szíveskedjék kézjegyével ellátni bálványozott Regényét, amely útmutató a hétköznapok elviseléséhez, és az élet értelmes voltáról tanúskodó Jel. Nem csoda, ha úgy belefárad szegény a sok aláírásba, hogy menekül a rajongók elől, s kiadói munkája miatt örökké távol lévő kedvese helyett egy váratlanul felbukkanó, titokzatos barátnővel osztja meg előbb csak gondolatait, terveit, ötleteit, majd lakását, végül teljes magánéletét. Már találkozóra is megy és levelez is helyette a titokzatos barátnő – aki amúgy maga is ír, ám csak bérmunkában, mások, híres emberek önéletrajzait. A szellemírót Eva Green játssza, éjsötét mesefilmekből átmentett boszorkánynézésével és mosolyával, így mindjárt tudjuk, hogy rosszban sántikál. A Nagy Írónőt ennek észlelésében megakadályozza férje, a Nagy Rendező. Illetőleg nem is az írónőt, hanem azt egy kezdő óvónő lelkes naivitásával alakító színésznőt (Emmanuelle Seigner), aki csakugyan a rendező (Roman Polanski) felesége a valóságban… Vele merülünk alá a kettős identitások, szerepcserék, fikció és valóság roppantul összetettnek ábrázolni próbált, valójában kínosan egyszerűen átlátható labirintusában. Elhagyott vidéki házban durvul az érzelmi játszma a két nő között (aki lehet, hogy csak egy – vagy három), emberhalál készül, nem tudjuk, van-e tettes – de végül van Mű. Megint vagy 600 oldal.

Forgalmazza a Cinetel

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.