Ha egy zsánerfilm a közepe felé kezd méltathatatlanul rossz lenni, felmerül a gyanú (vagy a mentegetés vágya?): bizonyára csak paródiának szánták. Most vergődjünk, mint a filmbéli halacskák a szárazföldön, hogy komolyan gondolta-e ezt valaki is az alkotók közül? Vagy hagyjuk a csudába az egészet, ne hüledezzünk a sok butaságon, hanem nevessünk, ha bírja a gyomrunk; hiszen mint a 2010-es Piranha folytatása, ez a film is valamiféle animálhorror elé tartott görbe tükör kívánna lenni. Erre a görbetükörségre azért gyanakszunk, mert hirtelen feltűnik David Hasselhof is - de sajnos saját paródiájának is gyenge. A klisék nincsenek eléggé kifordítva ahhoz, hogy igazán nevettessenek; az egész inkább kínos, mint vicces: az olcsó altesti humortól a Darwin-díjas halálokig. A rendező hiába akarja a szatíra mögé bújtatni a szoftpornóba (mi másért a DD megjelölés a címben) és teljes debilitásba futó sztoriját, az eredmény élvezhetetlen. Csak az a jó benne, amikor a csapból is piranhák folynak. Ez viszont nemhogy egy mozifilmhez, de még egy rafináltabb szóvicchez sem elég.
A Piranha 3DD tipikusan az a valami, amit elnézve újra és újra rá kell jönnünk: mindig van lejjebb. Egyetlen erénye, hogy csak 83 percig tart.
Forgalmazza a Fórum Hungary
