Évi közel 20 milliárdot kereshet Mészáros Lőrinc és Szíjj László az autópálya-koncesszión

  • narancs.hu
  • 2023. november 15.

Gazdaság

Minden jel szerint megérte belevágniuk ebbe az üzletbe is.

A G7 számításai szerint évente 19,6 milliárdos profitja lehet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő MKIF – Magyar Koncessziós Infrastruktúra-Fejlesztő Zrt, ami tavaly szeptemberben vette át az állami gyorsforgalmi utak többségének üzemeltetését az állami Magyar Közút Nonprofit Zrt-től. 

A gazdasági lap szerint az MKIF tehát várhatóan 35 évre 684 milliárd forint tiszta nyereséggel számolhat, úgyhogy nagyon jó üzlet ez a koncesszió. A lap részletekbe menően is levezette, ibe fog kerülni a már meglévő autópályák üzemeltetése és a továbbiak építése: ezek alapján az M5-M6 autópályák egy kilométerének megépítése és üzemeltetése nettó 328 millió forintba kerül, míg a MKIF 116 millió forintért üzemeltet egy km már meglévő gyorsforgalmi utat. A 2023-ra tervezett nettó 143 milliárd forintos koncessziós díj azt jelenti, hogy minden egyes sztrádakilométer fenntartása nettó 116 millió forintba kerül. Ezek alapján évente 19,6 milliárd forint lehet az MKIF-vállalkozások haszna, vagyis a 35 éves koncessziós időszak alatt 684 milliárd forintot profitálhat Szíjjj László és Mészáros László az autópályakoncessziós üzletből.

MEgkérdezték az MKIF-t, hogy mennyire elégedettek a profittal, ezt a választ kapták:

„A koncesszió időtartama 35 év. Ez egy hosszútávú befektetés. Ezért azt gondoljuk, hogy az első négy hónap után ez a kérdés nem időszerű. A cél, hogy a közlekedők jó minőségű utakon közlekedhessenek. Mi ezért dolgozunk. A Fejlesztési Terv szerint, tervszerűen haladunk a munkáinkkal.”

Ehhez kapcsolódik, hogy az Európai Bizottság októberben három kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, az egyiket közbeszerzésre és a koncessziókra vonatkozó uniós szabályok be nem tartása miatt.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.