A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) mai ülésén megállapodás született a munkaadók és a munkavállalók között. A felek több pontban megegyezésre jutottak, köztük abban, hogy a legkisebb keresetek már 2023 decemberében emelkedhetnek: a minimálbér 15 százalékkal, bruttó 266 800, nettó 177 400 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, bruttó 326 000, nettó 216 800 forintra növekedhet – jelentette be Nagy Márton, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) közleményében.
Hozzátették, a felek ajánlást fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy a versenyszférában a lehetőségek figyelembe vételével 2024. évben is meg kell őrizni a bérek reálértékét, ezért minden vállalkozást a saját üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelően további béremelésre ösztönöznek.
Emellett tárgyalást kezdenek a bérrendszer megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket – írták.
Az ülésen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is részt vett, aki jelezte, hogy a kormány mielőbb megtárgyalja a javaslatokat és megalkotja a szükséges jogszabályokat.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) – a GFM szerint "nyilvánvalóan politikai okokból" – nem írta alá a megállapodást.
Az MASZSZ a hvg.hu beszámolója szerint korábban amiatt tiltakozott, mert az érdekképviseletek elé került egy kormányzati javaslat, amely arról szól, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt olvadjon össze, és a 2027-re kialakuló egységes minimálbér érje el az akkori mediánbér 60 százalékát. Az MSZSZ viszont nem támogatja az egységes országos garantált bérminimum megszüntetését egészen addig, amíg a valamennyi ágazatra kiterjedő, stabilan jól működő ágazati bértarifát is magában foglaló ágazati kollektív szerződési rendszer nem épül ki.
Az MASZSZ álláspontja szerint ‒ figyelembevéve az alacsony jövedelmi szinten jelentkező inflációt ‒ a garantált bérminimumot is 15 százalékkal kellene emelni.
