magyarnarancs.hu: A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy belenyúl az állam az áramszerződésekbe, július elsejétől árplafont vezetnek be a háború végéig bizonyos szektorok szereplőinek az áramárra, mivel a vállalatok többsége rögzített áras szerződést kötött. Az áram után fizetendő összeget 200 euró/megawattórában maximálják. Ez a 200 euró megwattóránként most a piaci ár?
Holoda Attila: Hát ez nem piaci ár, és csak a fix áras szerződésekre vonatkozik – vannak olyan vállalatok, amelyek nem rögzített, hanem piaci árban állapodtak meg az áramszolgáltatóval –, s nem is minden területre terjed ki a kormányrendelet, hanem csak a feldolgozóiparra, szállítmányozásra, logisztikára, szállásszolgáltatásra. Amikor az érintett szerződések megszülettek, még tavaly ősszel, annyira bizonytalan volt maga a piac, hogy a kereskedők sem tudták, merre fog elmozdulni. Viszont a hazai vállalkozások nagy része – legalábbis úgy gondolták – rá volt kényszerítve a szerződésekre. Ezekbe nyúl bele a kormány.
magyarnarancs.hu: A fix árú kontraktusoknál az eladók felsrófolták a díjat, ugyanakkor azok a cégek, amelyeknek abban az időszakban járt le az előző szerződésük, tarthattak attól, hogy újabb nélkül nem kapnak áramot. És a többiek is félhettek, hogy még jobban felmegy majd az ár.
HA: Azok a cégek, amelyek 320 meg 260 eurós árfolyamon rögzítették a saját szerződéseiket, és ezzel csinálták meg a saját éves üzleti tervüket, most nyilván jobban járnak, ha 200-zal kell átszámolni.
Azonban mindenképp rossz példát szül, hogy piaci folyamatokkal megkötött szerződésekbe avatkozik bele a kormány.
Igaz, itt döntően a saját cégét, az MVM-et kényszeríti arra, hogy guruljon ki egy korábbi megállapodásban rögzített ár alól, és adja olcsóbban. Persze azt nem látjuk, az MVM mennyiért veszi, de jelenleg ennél alacsonyabb a piaci ár. Ám ha magasabb áron kötött szerződést korábban az ő beszállítójával, akkor bizony veszteséget fog elszenvedni. Arról meg nem szól a fáma, azaz épp csak megemlítették, hogy nagyjából 40 milliárdjába kerül ez a magyar államnak, azaz valamennyi adófizetőnek. Noha a kormány – mint mindig – úgy csinál, mintha neki saját pénze lenne, azért a mi pénzünket költi.
magyarnarancs.hu: A szálláshelyekkel kapcsolatos megkülönböztetett figyelmet régóta értjük, a feldolgozóipar pedig érthetően nehéz helyzetben lehet.
HA: Azért azt megjegyzem, odatartozik az autó- és akkumulátorgyártás is.
magyarnarancs.hu: A rendelkezés azt is kimondja, hogy a 200 euró fölötti összeget mindenképp megtéríti a villamosenergia-kereskedőnek az állam, tehát mi, mindannyian.
HA: Ez eleve egy nagyon rossz gyakorlat. Tavaly megcsinálták a bankoknál: a változó kamatozású szerződésekbe nyúltak bele, és befixálták azokat. Ott éppenséggel nem is adtak kompenzációt, mondván, hogy a bankoknak a „bőrük alatt” is pénz van. Itt meg nyilván azért jött egyből a kompenzáció, mert a szerződések jelentős része az MVM-et érinti, ami állami tulajdonban van.
magyarnarancs.hu: A hangulatot annak idején alaposan gerjesztette a kormány is, erre kiderült: túlzottak voltak a szerződéses árak. Ennek mintegy elismerése a mostani rendelet egyik sora: „A Kormány megállapítja, hogy a 2022. február 24. napján kitört ukrán–orosz háború előre nem látható, elháríthatatlan külső ok miatt a villamosenergia-piacon kialakult indokolatlanul magas árszint hátrányos gazdasági következményei jelentős kárt okoznak a nemzetgazdaság számára.” Pont most jöttek rá?
HA: Minden olyan ár, amit közel egy évvel ezelőtt állapítottak meg a piacon hihetetlen nagy változáson ment keresztül. Tavaly augusztusban 600 forint volt kilowattóránként a piaci ár, most meg a nyolcadannyi.
magyarnarancs.hu: Az új rendelet hatálya alá eső vállalatok még így is drágábban kapják az áramot, mint a lakosság?
HA: A kormány 200 euró/megawattóra (MWh) szinten maximálta az elektromos áram árát. Ez kilowattóránként 75 forintos nettó árnak felel meg. A lakossági rezsicsökkentett ár 36 forint, az átlagfogyasztás felett fizetett piaci pedig 70 forint kilowattóránként. A zsinóráram (ez a legolcsóbb termék) ára hétfőn a magyar államtőzsdén 120 euró volt, ez negyvenhárom forintos kilowattórás árnak felel meg.
magyarnarancs.hu: Orbán Viktor egy tavaly júliusi nyilatkozata szerint egy magyar család az átlagfogyasztás szintjéig az áramszámlán spórol 56 ezer forintot, a gázszámlán pedig 146 ezer forintot, ezért az átlagfogyasztás szintjéig havonta 181 ezer forintot spórolnak összesen a csökkentett árú energia formájában. Ez a matek ugyan érdekesen jön ki, de a kormányfő tavaly július óta – noha az energiaárak nyilván változtak közben – egyfolytában ezt a 181 forintot említi. Még pár hete is, a Kossuth Rádióban.
HA: Számoljunk csak. Mennyi család van Magyarországon? Mondjuk kétmillió. Ezt beszorzom – legyen ez is kerek szám – 180 ezerrel. Az 36 ezer milliárd forint. Hihető? Összehasonlításul: a költségvetés évi bevétele nagyjából 30 ezer milliárd volt.
Valaki kitalálta ezt a 181 ezret. Innentől kezdve mit mondjak erre? Először is: nem igaz. Másodszor: tavaly júliusban sem volt ennyi,
mert még elvileg a csúsztatott, a két, másfél hónappal korábbi áron vásárolták a gázt az oroszoktól. Harmadszor: mindig az összes családot emlegeti a miniszterelnök, miközben Magyarországon jelentős részük nem földgázzal meg villannyal fűt, hanem fával. Ám őket is a támogatottak közé sorolják. Időnként, úgy évente egyszer van tűzifaprogram, de a rászorulóknak a tíz százaléka sem jut hozzá.
magyarnarancs.hu: Később például az Átlátszó összegzéséből az világlott ki, hogy már az „eredeti” rezsicsökkentés idején is rendszerint a piaci fölött volt a „rezsicsökkentett” gázár.
HA: 2014-ben valóban megfordult a trend, tehát már többet fizettünk, mint amennyiért vették a gázt. Nagyjából annak az évnek a második felétől kezdve meghaladta a földgáz árának a csökkenése azt a mértéket, amennyivel a háztartások olcsóbban kapták. És összességében: 2013. január 1. és 2020. január 1. között durván 50 százalékkal csökkent Nyugat-Európában, illetve az európai piacon a földgáz ára. Mi meg 25 százalékos „kedvezményt” kaptunk a kormánytól, két-három részletben. És még örülni is kellett neki. Egy nagyon rövid időszakot, 2018-ben néhány hetet leszámítva, mindig kevesebbért vették a gázt, mint amennyit a lakosság fizetett az állítólag csökkentette árúért. Éveken keresztül előadták, hogy megtámogatták a rezsiárakat, holott ebből komoly haszna keletkezett a Magyar Villamos Műveknek.
magyarnarancs.hu: Miközben a kormány alaposan megvédte a családokat, és megígérte, hogy ezentúl is így lesz.
HA: Már most többet fizetünk, mint amennyiért veszi a kormány.
Még a rezsicsökkentett rész is drágább a fogyasztónak a jelenlegi piaci átlagárnál, nemhogy az a 767 forintos köbméterenkénti, amire ők ráírják, hogy versenypiaci.
De fogadjuk el, hogy nagyjából másfél-két hónapos késéssel követi az orosz gáz ára az európait. Márciusban 44 euró 57 cent volt a havi megawattóránkénti átlagár. Viszont a mostani már csak 31 euró. Tehát júliusra már mindenképp csökkenteni kellene a rezsicsökkentett árat. De aligha teszik meg, inkább kiáll Szijjártó Péter, meg Gulyás Gergely meg Lantos Csaba, és elmondják, hogy a kormány megvédi a rezsicsökkentés vívmányait, és ugyanolyan áron fogjuk kapni, mint például most. Csakhogy ez az ugyanolyan ár magasabb a piacinál.
magyarnarancs.hu: Nem lehet, hogy ez a mostani intézkedés a vállalati áramárplafonról arra is irányul, hogy ki tudják mutatni, mégsem lesz itt olyan nagy az infláció?
HA: Még ez is lehet, de ha bárki is megnézné, hogy a magyar infláció meg a magyar energiaárak között van-e bármilyen szoros összefüggés, azt tapasztalná: dehogy van, hiszen például a rezsicsökkentett ár jóval alacsonyabb. Ráadásul a fix ár hogyan befolyásolná? De most már a magyar kormány annyira belemerült abba, hogy majd ő beleavatkozik a piaci folyamatokba, hogy már előírja a cégeknek például, mikor legyenek akciók, és miként fejlesszenek.
magyarnarancs.hu: Folyamatosan felvetődik, ahogy nyilván most is: miért nem a rendszerhasználati díjat csökkentik?
HA: Amiért a lakossági rezsinél sem. Sőt: közvetlenül azelőtt változtatták meg a díjfizetés belső struktúráját, és emelték meg a rendszerhasználati díjat, amikor már stikában készültek a rezsiár növelésére. Most meg kiáll Szijjártó Péter, és azt mondja, hogy nálunk a legalacsonyabb az energia ára. Az igaz, csak a sárga csekken megfizetett összeg messze nem a legalacsonyabb. Merthogy a rendszerhasználati díj az előzőnek hatszorosa-hétszerese.
Mindig trükköznek azzal, hogy az energiadíjakat hasonlítják egymáshoz. Pedig a rendszerdíjjal együtt a legmagasabbak közé tartozik a sárga csekken kifizetett összeg.
Ez pont olyan, mintha azt állítanám, hogy a kenyér ára 3,60. Holott ha rárakódik az egyéb költség, már ezer forint lesz. Ám mi azt mondjuk, hogy 3,60 a kenyér, és ezzel mi vezetünk Európában.
