Emberként viselkedni: Schmidt Mária és a zsidó viselkedés
„Kisfiam, azt mondtam, viselkedjél!”
Jó ez nekünk?
Nehéz időszakot élsz át? A Talmud segít, hogyan vészeld át
„Ha én nem vagyok magamnak, ki lesz nekem? Ha nem most, mikor?”
„Erős vár a mi Istenünk”: a Kőszegi zsinagóga múltja és a magyar emlékezet jövője
A kőszegi zsinagóga olyan, mint egy kis ékszeres szelence, állapota mára mégis leromlott.
Putyin és a Tóra: ne használd Istent erőszakos céljaidra
Ritka, hogy az orosz elnök a Tórát idézi, nemrég mégis megtörtént, és ez több problémát is felvet.
Majdnem Afrikában jött létre a modern Izrael, de az ugandai zsidók nem csak ezért érdekesek
Miért nem Ugandában – vagy Kenyában – alapították meg a zsidó államot?
Egy zsinagóga kalandos múltja és helye a 21. században
Megújul a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga. A felújítás egyik építésze meséli el az épület történetét és azt, milyen lesz a kívül-belül megújuló patinás épület.
Ki dönti el, hogy ki a jó zsidó?
Egy liberális reformista, egy neológ és egy ortodox zsidó vitázott a zsidóságba való betérésről.
Zsidó vallástudomány: nyilvánvaló elnevezés vagy fából vaskarika?
Az elmúlt időszakban számos helyen merült fel az a kérdés, hogy létezik-e „zsidó vallástudomány”? Ha igen, mit is jelent? Ha félreérthető az elnevezés, akkor mi lenne a szerencsésebb terminológia?
Jár-e a zsidóknak nemzetállam?
A tavaly elfogadott izraeli nemzetállami törvény nagy port kavart fel, annyira nagyot, hogy nem is látszott tőle sem az, hogy valójában mi ez a jogszabály, sem pedig az, hogy keletkezésének milyen jogi és politikai előzményei voltak. Ez nem újdonság, hiszen véleményt nyilvánítani egy törvényről mindig könnyebb, mint megfelelően tájékozódni róla.
Receptkönyv, avagy ősi imáink modern „felhasználása”
Nem csak nekem lenne jó elengedni… Hanem általában. Mindenkinek. Minden Embernek. Nem szolgál minket, pusztulást hoz. Áldozattá tesszük vele önmagunkát és egymást.
Mit hirdetnek a csoda mellett a zsidó ünnepi kellékek?
Hanuka és karácsony között vagyunk, elpakoljuk és szemügyre vesszük a hanukkai menórákat.
Zsidó a címlapon: Heisler András és a Figyelő
„Miért van két neve Jákobnak? (A másik Izrael) Azért, hogy tudjuk, ha más népek Jákobjaival foglalkoznak, akkor az csak az adott Jákobnak szól, viszont a mi Jákobjainkat mindig Izraelként ítélik meg” (Rabbi Yehuda Ayash (1688-1760)
A Gólem és a TAO
A magyar zsidó reneszánsz épp a színház közösségszervező erejéről feledkezett meg. Aztán jött Borgula András és megteremtette a bevállalós-nagypofájú zsidó celeb figuráját.
Így lett a modern sport a játék pornója
Majd mindegyik sportoló trófeái, medáljai és oklevelei mellett sebhelyek és széttört álmok sorakoznak a polcain. Az aktív évek múltán több ex-versenyző érezheti, hogy végső soron értelmetlenül, a semmiért koptatta el testét.