Minden remény megvan arra, hogy a héten a Kulturális és Innovációs Minisztérium beadja a Fővárosi Törvényszékre az új HUN-REN alapító okiratát – jelentette be Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója (nem mellékesen az Orbán Viktor vezette „egyes számú Digitális Polgári Kör” tagja) hétfőn a Természettudományi Kutatóközpont munkatársainak a Gulyás Balázzsal, a HUN-REN elnökével közösen tartott állománygyűlésen. Mint Gulyásék is felidézték, az egykor az MTA-hoz tartozó kutatóhálózat teljes átalakításáról tavaly decemberben fogadott el egy törvényt a parlament, erre szerintük azért volt szükség, hogy az újonnan létrejövő szervezet majd önállóan, saját költségvetéssel tudjon működni, ezáltal pedig elvben hatékonyabb is legyen – mindazonáltal ez azt is jelenti, hogy az új szervezet privát szereplőként gazdálkodik majd az állami vagyonnal a piac szabályai szerint.
A HUN-REN törvény nagy része január elsején hatályba is lépett, ám – bár eredetileg április elsejére volt kitűzve az átalakulás dátuma – a folyamat egyelőre elakadt, ráadásul négy kutatóközpontot a nyáron le is szalámiztak a szervezetről. A törvény teljes egészében viszont csak akkor lép hatályba, ha egyrészt bejegyzik az új HUN-REN-t, másrészt, ha az MTA eladja a kutatóhálózati ingatlanvagyont az államnak.
Mint korábban erről beszámoltunk, bár az MTA közgyűlése tavaly decemberben határozatot hozott az ingatlanvagyon eladásáról, ezt a határozatot Radnóti Sándor akadémikus esztéta megtámadta, az adásvételre így eddig nem került sor. Gulyás Balázs most erről mindössze annyit mondott, hogy a per miatt azóta is megoldatlan a helyzet.
A HUN-REN bejegyzésére viszont az elmondásuk szerint hamarosan sor kerülhet: a minisztérium elvileg a héten benyújtja az alapító okiratot a bíróságra, ha pedig a törvényszék ezt elbírálja, akkor a reményeik szerint novemberben vagy decemberben kezdhet el működni az újjáalakult HUN-REN.
Ez utóbbi a törvény szerint „sajátos jogállású jogi személy” lesz, amelynek a megalakulása után 30 napon belül kell szerződnie a kormánnyal a finanszírozására vonatkozóan – egy 25 éves keretszerződés mellett 6 évente közfeladat-finanszírozási szerződéssel határozzák majd meg az állami támogatás mértékét, egyben a prioritásokat is. Mint a mostani tájékoztatón elhangzott, a HUN-REN jelenleg 85 százalékban központi költségvetési forrásból működik, és csak 15 százalékban az ipari együttműködésekből, a nemzetközi pályázatokból és a szabadalmakból, holott Gulyás szerint a cél az lenne, hogy az állami finanszírozás legfeljebb a költségvetése egyharmadát tegye ki.
A kormány ugyanakkor az idei évre már megítélt és át is utalt a HUN-REN-nek 18 milliárd forintnyi plusz forrást, ehhez elvileg 2026-ban további 18 milliárdot, 2027-ben pedig még 12,5 milliárd forintot kapnak majd. Gulyás elmondása szerint ezzel 2027-ig megkétszereződnek a kutatóhálózat költségvetési forrásai, és ebből egyrészt egy három év alatt megvalósítandó bérrendezésre költenének, másrészt „kapacitásfejlesztésre”.
Elmondásuk szerint az első 18 milliárd 90 százalékát a bérekre költik, ezzel átlagosan 30 százalékos béremelést fognak kapni a kutatók, de a béremelésekről ténylegesen döntő intézetvezetőket arra kérték, hogy inkább az alacsony fizetésűeknek kedvezzenek. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) előzetesen azt kérdezte egy nyílt levélben a HUN-REN vezetőségétől, hogy a korábban beígért 50 százalékos béremelésből miért lett csak 30 százalékos, Gulyás azonban erre a hétfői tájékoztatón azt mondta, hogy soha nem is ígért 50 százalékos béremelést, szerinte mindig csak arról volt szó, hogy a kormány ígért egy 50 százalékos forrásbővülést.
A TDDSZ azt is szóvá tette, hogy idén év elején a béremelést még a teljes kutatóhálózatra vonatkozóan ígérték meg, a nyáron azonban a humán tudományokkal foglalkozó négy kutatóközpont kimetszették a HUN-REN-ből, és átpasszolták őket az ELTE-nek. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont augusztus 1-étől az ELTE részeként működik, a korábban nekik is a HUN-REN részeként beígért béremelés így őket már nem érinti. A TDDSZ így azt is tudni szerette volna, hogy az ELTE-hez csatolt kutatók mikor kapnak majd béremelést, illetve hogy Gulyás Balázs szerint mennyire igazolható az az eljárás, hogy ezeket a kutatóközpontokat épp a béremelés előtt szervezték ki? A hétfői tájékoztatón ugyanakkor Gulyás erről nem beszélt.
Az azonban kiderült, hogy „kapacitásfejlesztés” címen egyfelől egy új kutatóközpont felállításában gondolkoznak a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, másfelől egy „egészséges élet kutatóintézetet” is szeretnének felállítani, de nem új intézetként, hanem a meglévő tevékenységek átszervezésével és összevonásokkal. A fejlesztések részeként emellett a kutatók adminisztrációs terheit is csökkenteni szeretnék digitális platformok beszerzésével.
