Egy fiú és egy ország melankóliája - bemutatták Nemes Jeles László legújabb fimjét

Mikrofilm

A CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon láthatta először a közönség az Oscar-díjas rendező, Nemes Jeles László legújabb filmjét, az Árvát, ami az idei magyar Oscar-nevezés lesz. A premier utáni közönségtalálkozón a filmkészítés folyamatáról, az ötvenes évek Budapestjének rekonstruálásáról és a főszereplő Andor kiválasztásáról beszélt a rendező.

Hét magyar gyártású alkotás szerepelt a szeptember 5. és 13. között megrendezett CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál idei versenyprogramjában, négy nagyjátékfilm és három dokumentumfilm. A magyar filmek közül kettő Oscar-díjas művészhez kötődik: a CineFesten láthatta először a hazai közönség Deák Kristóf Egykutya, illetve Nemes Jeles László Árva című alkotását – utóbbiról a CineFestes premiervetítés napján jelentették be, hogy Magyarország ezt a filmet nevezi a 2026-os Oscar-gálára.

Az Oscar-díjas Saul fiát jegyző Nemes Jeles László harmadik mozifilmjét a rendező családjának története ihlette. A CineFestre egyenesen Velencéből érkező Árva 1957 tavaszán, Budapesten játszódik. A 12 éves Andort édesanyja egyedül neveli, a fiú még bízik benne, hogy a háborúban eltűnt édesapja visszatér. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent, s miközben anyjával is egyre feszültebbé válik viszonyuk, elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitől.

 
Nemes Jeles László a miskolci premier utáni közönségtalálkozón
Fotó: A szerző felvétele
 

Az Árva – vastapssal fogadott – vetítése utáni közönségtalálkozón Nemes Jeles László a film felépítéséről szólva úgy fogalmazott: a negyvenes-ötvenes évek mély nyomokat hagytak nemcsak a társadalom, de a családja és a saját életén is. Szerette volna ezt a korszakot hitelesen bemutatni – „egy felnőtt szemszögéből, aki a gyereket nézi, ahogy az a világot nézi. Azt szerettem volna, hogy ne egy bíró, hanem egy szemtanú pozíciójában legyen ez a felnőtt”. A rendező szerint a felnőttek, vagyis a nézők azt gondolhatják, hogy bölcsebbek mint az a gyerek, akit néznek, „ám egy idő után talán

elindul egy folyamat, amelyben nemcsak az történik, hogy leereszkedik a felnőtt a gyerekhez, hanem egyre inkább az ő szemével kezdi látni a világot”.

„Engem mindig is jobban érdekelt a filmezésben, hogy hogyan lehet limitálni, mintsem mindent megmutatni”, fogalmazott a vizuális eszközökről szólva Nemes Jeles. Az operatőrrel, Erdély Mátyással sokat beszélgettek arról, hogyan lehet képileg megfogalmazni, hogy

az a világ, amiben a történet játszódik, egyszerre kemény és szelíd, durva és kedves.

„Visszahozni az elnyomás rendszerét, s közben megmutatni: ebben egy gyerek hogyan tud létezni.” A rendező ugyan a nyolcvanas években volt gyerek, de, mint mondta, így is vannak élénk emlékei a diktatúráról, „amelyeket viszek magammal. Persze tudom, hogy az ötvenes évek sokkal rosszabb volt, de a nyolcvanas évek se volt olyan jó. Ezeket az emlékeket beletettem a filmbe.”

 
Az Árva forgatásán
Fotó: Szilágyi Lenke / Pioneer Pictures
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.