„Erős vár a mi Istenünk”: a Kőszegi zsinagóga múltja és a magyar emlékezet jövője
IMG_4353.jpg

„Erős vár a mi Istenünk”: a Kőszegi zsinagóga múltja és a magyar emlékezet jövője

  • Fekete Dániel
  • 2019.05.31 15:45

Jó ez nekünk?

A kőszegi zsinagóga olyan, mint egy kis ékszeres szelence, egyedülálló építészeti értéke ellenére állapota mára mégis nagyon leromlott. Nem lenne szabad veszni hagyni.

Erős vár a mi Istenünk: ezzel a – 46. zsoltártól ihletett, lutheri – mottóval lehet talán a legérzékletesebben felhívni a figyelmet egy olyan épületre, amely immár hetvenöt éve áll kihasználatlanul, önmagában, egykori közössége nélkül a kőszegi Evangélikus templom tőszomszédságában.

Ha Kőszegen sétál az ember, úgy érezheti, hogy nem egy, hanem két vár is található a városban.

Az egyik, a híresebb, a Jurisich-vár, amely 1532 óta a hősies önfeláldozásnak állít emléket, a másik igazából nem is vár, hanem csak egy várszerű épület.

A kőszegi zsinagóga, amely elsőre egy kéttornyú vadászkastélyra emlékeztet, a maga elzártságában és elrejtettségében néz szembe a rácsodálkozó utazóval.

false

 

Fotó: Földi Bence

A zsinagóga épületét 1858-ban kezdték el építeni és 1859-ben avatták föl. Az építés költségeit a kor nagy mecénása, báró Schey Fülöp fedezte, aki nem csak a kőszegi hitközségnek, hanem az Országos Rabbiképzőnek is jótevője volt.

A zsinagóga 1944, a helyi zsidó közösség elhurcolása után hetvenöt évvel még mindig áll, nem omlott össze, mintha a fenti mottót hirdetné a világnak:

„Még itt vagyok, várom vissza a népemet!”

Az épület annak ellenére áll, hogy már a „Zsinagógát vegyenek” című, 2006-os dokumentumfilm elkészültekor is át voltak ázva a falai, már akkor is siralmas, omlásközeli állapotok uralkodtak a belső tér vakolatain, a karzat azóta is életveszélyes.

Mindezek mellett mégis miért érdemes akkor a zsinagógával foglalkozni? Miért kellene megmenteni egyáltalán? Hiszen a város központi helyén, gondolom, értékes telken áll…

false

 

Fotó: Földi Bence

De akinek volt szerencséje már meglátogatni az épületet, látni belső tereit, átérezni az atmoszférát, minden bizonnyal szabatosan és átszellemülten tudna ezekre a kérdésekre válaszolni.

Mivel az épület nem hitközségi tulajdonban – és rettenetesen rossz állapotban – van, nem látogatható, így nem adatik meg ez a lehetőség, hogy személyesen is beléphessünk. Maradnak a képek, a leírások, és ezekből is nyilvánvalóvá válik, hogy a kőszegi zsinagóga az ország egyedülálló gyöngyszeme, olyan kuriózuma, amely megérdemelné, hogy törődjünk vele, hogy megmentsük.

A képek tanúsága szerint nem csak az épület kereszt alakú alaprajza unikális, hanem a belsőépítészeti tartalom is, amelynek révén megteremtették és megtöltötték a zsinagógai funkció világát: a Tóra-szekrény – ami a keleti apszisban kapott helyet, és ami fölött egy óriási fából faragott Dávid-csillag van, benne az Örökkévaló nevével – mostanra siralmas állapotban van, akárcsak az egyedülálló barokkos festett mintázat (Gerő 1989), amely a kupolateret gazdagítja, és amihez hasonlók egyedül a rohonci zsinagógában volt, és ami most vészesen közelít a megsemmisülés felé.

Egyedülállóak ezek a díszítések, nem jellemzőek a zsinagógák világára és nincs is belőlük több talán ebben az országban. Leginkább a barokk keresztény templomok díszítéseinél látni ilyen belsőfestészeti formavilágot.

false

 

Fotó: Földi Bence

A kőszegi zsinagóga olyan, mint egy kis ékszeres szelence, a két várszerű tornyával, barokkos elemeivel, finom íveivel, kupoláival és apszisaival. Ha végképp veszni hagynánk a kőszegi zsinagógát, eltűnnének ezek a festészeti különlegességek, kulturális örökségünk, az, ami épp sokszínűségéből hozza létre a nemzeti közösséget, Magyarországot.

A szerző az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem könyvtárának munkatársa.

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?