Pusztító következményei lehetnek, hogy az atlanti-óceáni áramlatrendszer elvesztette stabilitását

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 6.

Katasztrófa

Nagy esőzések, heves viharok, csökkenő hőmérséklet.

Elveszítette stabilitását az atlanti-óceáni áramlatrendszer, összeomlásának korai jelei mutatkoznak egy új kutatás szerint. Ha ez megtörténik, annak világszerte pusztító következményei lehetnek, de elsősorban az európai klímára lehet súlyos hatással.

Az atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC) a meleg vizet északabbra, a hideget délebbre irányítja, biztosítva, hogy a magasabb szélességi körön fekvő szárazföldi területek - köztük Európa - klímája viszonylag enyhe legyen.

A Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) tudósa, Niklas Boers a Nature Climate Change című tudományos lapban mutatta be tanulmányát, amely szerint az AMOC soha nem volt ennyire gyenge az elmúlt ezer évben, mint most. Azt nem lehetett tudni, hogy ennek hátterében a keringésben bekövetkezett változás, vagy valóban a dinamikai stabilitás elvesztése áll. A különbség döntő jelentőségű - mondta Boers.

A stabilitás csökkenése azt jelenti, hogy az atlanti-óceáni áramlat kritikus ponthoz közelít, amelyen túlhaladva valószínűleg visszafordíthatatlanul legyengülhet, majd összeomolhat. Boers ennek felderítésére az Atlanti-óceán felszínén a hőmérséklet és sótartalom mintázatát vizsgálta. Elemzése szerint az áramlatnak az elmúlt évszázadban tapasztalható gyengülése valószínűleg a stabilitás elvesztésével van összefüggésben.

 

Napkelte az Atlanti-?ce?n partj?n

 
Napkelte az Atlanti-óceán partján
Fotó: MTI/EPA-EFE/Javier Etxezarreta
 

 Az AMOC-ra az Atlanti-óceán melegedése közvetlen hatással van, de emellett más tényezők is befolyásolják, például a növekvő mennyiségű édesvíz, amely az olvadó jégtömegekkel, a növekvő csapadékkal és a folyók vizéből kerül az óceánba. A befolyásoló tényezőket tovább kell vizsgálni, de az már most biztos, hogy összefüggésben vannak az ember okozta klímaváltozással.

Azt, hogy pontosan mikor fog kritikus mértékben legyengülni az áramlási rendszer, nagyon nehéz megjósolni. "Mindenekelőtt attól függ, mennyi szén-dioxid szabadul fel és ezáltal mennyire emelkedik meg a hőmérséklet" - véli Boers. Bizonytalanság van azzal kapcsolatban is, hogy mennyire fog felmelegedni az Északi-sarkvidék és milyen erőteljesen növekszik az édesvíz beáramlásának mértéke az Atlanti-óceánba - tette hozzá.

A szakértő kiemelte:

a kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a vártnál korábban és jóval nagyobb mértékben fogjuk észlelni a stabilitás elveszítésének egyértelmű jeleit.

"Ez azt jelenti, hogy az AMOC egy kritikus határérték felé tart, és minden kibocsátott egy gramm szén-dioxid növeli a valószínűségét annak, hogy eléri ezt a kritikus értéket" - hangsúlyozta. Amikor átlépi ezt a pontot, az AMOC néhány évtizeden belül leállhat.

Ez pedig drámai következményekkel járhat: komolyan összezavarhatja a nagy esőzéseket, amelyektől Indiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában emberek milliárdjainak tápláléka függ . Európa heves viharokat élhet meg, lecsökkenhet a kontinens hőmérséklete, miközben az Amazonas esőerdei mellett a déli-sarkvidéki jégtakarót is komoly veszély fenyegetné.

Más klímamodellek szerint az AMOC a következő évszázadban folyamatosan gyengülni fog, de valószerűtlen, hogy 2100 előtt összeomlik.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.