Képzőművészet

Magyar alkotók művei is szerepelnek egy rendhagyó párizsi kiállításon.

A hagyományosan kétévente megrendezett Velencei Építészeti Biennálé is megcsúszott a pandémia miatt, de május 22. óta a Giardini della Biennale parkját és az Arsenalét, azaz az egykori velencei hadihajógyár területét ismét építészek, művészek és látogatók lakják be, egészen november 21-ig.

Ilyen lehetőség eddig még nem volt.

Miért megy el valaki egy olyan kiállításra, amelynek már a címe is lelombozó, és ahol feltehetően a képébe nyomják a balsors, bukás, végzet, pusztulás megannyi válfaját? Nyilván a kiállító művészek miatt.

Képregényes művészkönyvek, hétköznapi hősök, kukabúvárok, porcicák és angyalok a főszereplői Filó Vera új kiállításának. Kísérletező drámaírásról, az ikonfestészet szabadságáról és a figyelemzavar megszelídítéséről is beszélgettünk vele.

81 éves volt.

Ismerve a műfaj mérsékeltebb elismertségét, meglepő, hogy a járvány miatti zárvatartást követően a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállítással nyitott.

A cipőszobor kisplasztika, térelem, falra akasztható vagy kirakható a nappaliba díszként. A műfaj úttörőjét magas rüsztű nőkről, a papucsuniverzum lényeiről és az erotikus cipőkről is kérdeztük.

Azt festem, ami van, a lehető legegyszerűbben.

Bartók Mihály három Aba Novák-képe a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe került.

Mayer Éva művei ott kezdődnek, ahol az orvosok már csak tanácstalanul széttárják a kezüket. De hogyan is lehetne beszélni arról a testi „fogyatékosságról”, amelynek nincs látható jele, a lelken mégis mély sebet üt?

Ez lesz az első az amerikai kontinensen, 2024-ben várható a nyitás.