rés a présen

Inkább képekkel

László-Kiss Dezső grafikus, festő

  • rés a présen
  • 2021. július 7.

Képzőművészet

Azt festem, ami van, a lehető legegyszerűbben.

rés a présen: Szobrászként is emlegetnek. Melyik volt előbb?

László-Kiss Dezső: Igaz, hogy az előző projektemet, amely A Ronda megtámadja az Ízlést címmel a Hollán Ernő utcai gyújtogatás után indult el, konceptuális absztrakt festészetből átcsúszva térbeli és „figurális” szobrok zárták le. De nem vagyok szobrász. Festő pedig annyira vagyok, hogy a képeimet akrillal vászonra festem, tudatosan elkerülve a már ismert stílusok formavilágát és a kipróbált festői megoldások szabályrendszerét. Ez már a mostani projektemre és az azonos című kiállításomra (Vizuális tőmondatok) vonatkozó állítás. A végtelenségig feszítetten leegyszerűsítem a létrehozott képi világot, és a feltáruló új jelentéseket, a valószerűtlen társításokat egy lehetséges együtt­érzés nézőpontjából fogalmazom meg. Ez a kifejezésmód számomra is váratlan fordulat, mert egy szokatlan ábrázolás lehetőségét adja.

rap: Mit csinál egy barakknavigátor vagy egy elsőszó-kutató?

LKD: A Barakk egy nyitott közösség volt, a művészetek szabad kikötője utazók számára. Navigátor ott lettem. Kineveztek az önként vállalt feladatra, koordináltam a kiállítások körüli teendőket. „Első szó” kutató pedig azért, mert eredendően vonzódtam a szavakhoz, talán azt is mondhatnám, hogy csodáltam őket. Fontosságukat felbecsülhetetlennek gondoltam. Sokat rágódtam, vajon melyek lehettek az első szavak, amelyek elhangzottak az univerzum létrejötte után. Végül is három „első szót” találtam. A legyen, a tévedsz és a miért (ez utóbbi egy mondat részeként hangzott el – „Miért vagyok én itt?” – a hopi indiánok teremtésmítoszában). Arra jutottam, hogy ezek a szavak azért hangzanak el először, mert pontosan és tömören fogalmazzák meg az emberi élet lényegét. De később kiábrándultam a szavakból, azóta inkább képekkel foglalkozom.

MaNcs

 
Fotó: Déri Miklós  

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.