Kiállítás

Reménybuborékok

Mayer Éva: Terra incognita

  • Révész Emese
  • 2021. június 9.

Kritika

Mayer Éva művei ott kezdődnek, ahol az orvosok már csak tanácstalanul széttárják a kezüket. De hogyan is lehetne beszélni arról a testi „fogyatékosságról”, amelynek nincs látható jele, a lelken mégis mély sebet üt?

A fiatal nő látszólag egészséges, haja selymes, látása éles, intellektusa kristálytiszta, épp csak hiányzik az öléből egy csecsemő. De a meg nem született gyermekek az anyák gondolataiban olykor megszületnek. A meddőséggel stigmatizált nők gyakran olyan súlyosan traumatizálódnak az egészségügyben, majd a családban is, hogy idővel magukba zárkóznak, és sokszor csak sorstársaik előtt tudnak megnyílni. Mayer Éva az ő hangjukat szólaltatja meg kiállításán, velük beszéli ki személyes tragédiáját. Szembesít a meddőség társadalmi tabujával; belső nézőpontja betekintést enged a gyászfolyamat és traumafeldolgozás mély réte­gei­be. Oda, ahol már csak az önmagába forduló kuporgó csend honol. Oda, ahová rendszerint csak az lát be, aki maga is átment a hiány és veszteség személyes szenvedéstörténetén.

A terápiás célú alkotás, a traumafeldolgozás önmagában nem teremt értéket. Mayer Éva azonban a személyes veszteségeket kivételesen hiteles és magas szintű műalkotások sorozatává transzponálja. Műveit dokumentatív pontosság, felkavaró személyesség és mágikus erejű szimbolizmus sajátos elegye jellemzi. Ez érvényesült a betegségtéma első felütésekor, a 2007-es megrázó erejű Diagnózis című sorozatában is, amikor röntgenképeket akasztott ruhafogasra; majd a vőlegénye tragikus elvesztése után a Szakítópróba című ciklus képein, ahol privát fotók motívumaiból konstruált közlekedési táblákat. Noha kép­grafikusként végzett, nem elégszik meg a nyomtatott-keretezett falikép szolid illúziójával, a képeiből tárgyakat konstruál, azokból installációkat alkot, így késztetve a nézőt, hogy fizikai­lag is belépjen az érzelmi labirintusba, mint­egy testi élményként átélve azt. Mayer kiállításán nem lehet pusztán szemlélőként viselkedni: bevon érzelmileg a saját gondolati-emocionális körébe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.