MaNcs 33. évf. 28. sz. (2021-07-15)
Hazánkat nem csak az UEFA árulói kúrogatják, a múlt héten az Európai Parlamentben is téma volt Magyarország, és nem száz százalékban dicsérőleg, most hétfőn meg az derült ki, hogy az Európai Bizottság nem fogadta el a kormány terveit az uniós válságkezelő pénzügyi alapból, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból (Recovery and Resilience Fund, RRF) nekünk szánt, durván 2500 milliárd forintnyi ingyenpénz felhasználására vonatkozóan.
Buzifejű – megvan ez a kifejezés? Mindenesetre nem haszontalan megjegyezni, ha ugyanis Magyarország kormányának – úgy egy hónapja szakadatlan – magvetői igyekezete termőre fordul, bőségesen lesz módunk találkozni vele. És azt megemlegetjük.
A kezdet már a múlt ködébe vész. Az emlékezetből dalfoszlányok bukkannak elő, üvöltések visszhangjai, fekete pólós emberek meg félmeztelen tetováltak vonulásának képtöredékei. A helyszín a Felvonulási tér, a régi május 1-jékhez képest a fekete kórus visszafelé, negatívban vonul: nemzetivé lesz holnapra a világ.
A címbe emelt egyszerű kérdésre egyszerű igennel vagy nemmel nem, hanem csak „tudósosan” lehet válaszolni – vagyis rengeteg feltételes móddal, amitől a legtöbb embernek megfájdul a feje. Ráadásul a válasz attól is függ, hogy az egyén vagy a közösség szempontjából vizsgáljuk a kérdést.
Soos Géza életpályája újabban jelentős figyelmet kapott, és a második világháborús hős alakja szinte legendává magasztosult. Vajon mennyire hiteles és valósághű ez a kép? A választ nem könnyíti meg egy kiadatlan svájci kézirat, amelyet e hasábokon ismertetünk először, és amelyben Soos részletesen ír a „zsidókérdésről”.
Márciusban megjelent írásom, az Argó és társai mintha felkeltette volna egyesek érdeklődését. Kaptam pár Facebook-üzenetet, s az egyik olvasóm kérdései az ún. „titkos” nyelvekre vonatkoztak.
Huszonhat éve zajlott le a II. világháború utáni Európa legsúlyosabb háborús bűntette, a több mint nyolcezer áldozatot követelő srebrenicai tömeggyilkosság. Az áldozatok azonosítása negyed század elteltével is tart, miközben egyre erősebb a népirtást tagadók hangja a szerb és a nemzetközi politikában.
Fehér lovon megjelent a megmentő, az egyetlen, aki le tudja győzni Kaczyńskit? Vagy csak egy lejárt szavatosságú, öreg motoros próbálkozik Varsóban, mert Brüsszelben már nincs rá szükség?
A kirekesztő, kizárólag a heteroszexualitásra koncentráló szexedukáció pusztító hatással lehet az LMBTQ-fiatalok mentális egészségére, a nemrégiben elfogadott melegellenes törvény értelmében mégis ez vár rájuk Magyarországon.
Úgy lépett hatályba a nemzetközi színtéren is botrányt kavart homofóbtörvény, hogy a legfőbb magyar médiaszabályozási hatóság nem tudja, hogyan alkalmazható a gyakorlatban. A következmények beláthatatlanok.
Lassan elközeleg a pillanat, amikor a Nagy Testvér nem csak a szolgálatában állókról, de rokonaikról is mindent tudni fog. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényt még tavaly fogadták el, végrehajtása szeptember végéig esedékes – a több százezer embert érintő jogszabály súlyos alapjogi aggályokat vet fel.
A nyitójelenet zsidóviccei Alföldi Róbert előadásában kifejezetten viszolyogtatók. Mondjuk, direkt (sajnos a megoldást a Mohácsi testvérektől már láttuk a Dohány utcai seriffben). Ezen az estén egyébként minden „direkt”, a szexjelenetektől kezdve az aktuálpolitikai utalásokon át Mefisztó gonoszságáig. De vajon jót tesz-e a produkciónak, hogy mindent szájba rág?
Az igazat nem lehet megmondani. Igazuk van a konstrukcionistáknak, akik azt állítják, hogy minden tény és igazság nyelvi konstrukció, mégis tévednek, mert vannak tótumfaktumok, amelyekkel a nyelv sem tud mit kezdeni.
Miért megy el valaki egy olyan kiállításra, amelynek már a címe is lelombozó, és ahol feltehetően a képébe nyomják a balsors, bukás, végzet, pusztulás megannyi válfaját? Nyilván a kiállító művészek miatt.
Amióta egyszerre jelent meg a két lemez – egy Dresch Mihály jazzkvartettjével, egy meg a népzenei együttesével –, azóta keresem a választ, hogy mi ennek az üzenete?
Irodalomkritikusként, folyóirat-szerkesztőként indult a pályája, aztán a kritikák, tanulmányok, esszék írását felváltotta az az egyedi tárcaforma, amelyet épp itt, a Magyar Narancsban kezdett el írni. Első regénye megrázó élet- és halálvallomás. Erről kérdeztük.
A magyarországi homofóbtörvény a Thatcher-kormány melegellenes intézkedésére emlékezteti, Pedro Almodóvarban a spanyol unokatestvérét látja, Tarr Béla és Wes Anderson is nagy hatással volt rá. Az Oscar-díjas színészt Cannes-ban értük el telefonon, ahol több filmje is szerepel a fesztiválon.
A korlátozások feloldásával rászakadtak a munkák, sorozatot forgat a Spektrummal, játszik az HBO Besúgó című új szériájában, megcsinálták Bödőcs Tibor Meg se kínáltak című könyvének adaptációját, de legújabb filmje, a mérsékelten ígéretes című Becsúszó szerelem is épp most kerül a mozikba – ez adta a beszélgetésünk apropóját.
Képregényes művészkönyvek, hétköznapi hősök, kukabúvárok, porcicák és angyalok a főszereplői Filó Vera új kiállításának. Kísérletező drámaírásról, az ikonfestészet szabadságáról és a figyelemzavar megszelídítéséről is beszélgettünk vele.
Új lakó érkezik az idősek otthonába, fess úriember, testileg-szellemileg friss, ápolt nyolcvanas.
Egy átlagos reggelen, amikor a többiek még alszanak, a kisfiú felkel, kimegy a konyhába, a cicája követi.
Első szólóalbumát készítette el az 1993-as születésű dobos, akit egyebek mellett a Besh o droM-ból, vagy a Vibe-ból lehet ismerni.
A Hang nélkül első részével John Krasinski elérte, ami keveseknek sikerült multiplex mozikban: befogta a nézők száját.
Julie Campbell, azaz LoneLady az öt-hat éves alkotói ciklusok híve, és e hozzáállást inkább megfontoltnak, mint lustának neveznénk.
Egész karriert épített R. L. Stine amerikai író a gyerekek rémisztgetésére.
Elég magas labda az elmért címválasztás, nem is csapnánk le, de azt azért megjegyeznénk, hogy e karcsú novellagyűjtemény szövegei inkább Kosztolányi, Karinthy, sőt akár Mikszáth kisprózájával mutatnak némi rokonságot.
Végre megtudhatjuk, mi történt az Amerika Kapitány: Polgárháború és a Bosszúállók: Végtelen háború között.
Kokas Katalin hegedűművésszel, a Fesztivál Akadémia művészeti vezetőjével beszélgettünk
Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.
Meghalt egy 16 éves fiú május 7-én az Emmi által fenntartott zalaegerszegi (botfai) zárt fiúintézetben. A hivatalos vélemény szerint öngyilkos lett, de édesanyja szerint a halál időpontja és helyszíne körül nyugtalanítóan nagy a bizonytalanság.
Az agárdi vasútállomás után a Velencei-tó megszűnik a közönséges nyári élvezetek terepe lenni.
